Menü

Babalátogatási etikett

Múlt cikkemben az etikettről, protokollról, illemszabályokról, viselkedéskultúráról esett szó, most ezen felbuzdulva, 3 gyerekes anyukaként a babalátogatási etikettet venném górcső alá. Melyek ezek a kimondatlan, íratlan illemszabályok babalátogatás előtt, alatt? Na nézzük!

Ha valahol baba születik, az óriási dolog, egy igazi csoda, mindenki azonnal a picire lesz kíváncsi és sorban áll az ajtóban a rokonság, ami érthető, azonban azt tudni kell, hogy ez a bablátogatás külön műfaj és bizony vannak kőkemény íratlan, ám elvárt illemszabályai.

Háromgyerekes anyukaként azt hiszem bátran felvállalhatom, hogy ki nem állhatjuk a kezet nem mosó, hangosan vihogó, a babához közel hajoló, pöszén beszélő, hangos, hazaindulni nem akaró és a babára tüsszögő, orrot fújó látogatókat és jaj kihagytam a legjobbat! A mindent IS jobban tudó, kismillió kéretlen tanácsot osztogató, szakértő tanácsosztókat.

Nos, kezdjük a legelején.

Ha megzavarjuk a baba napirendjét, nyugalmát, evését, alvását, akkor egészen biztosan a szülőknek lesz belőle nehézsége, hiszen sír, nem alszik, nyugtalanná válik estére. Ez egy nagy öngól a szülőknek. Egy okos babalátogató tudja, hogy 6 hétig nem is megyünk babát látogatni.

Egy illedelmes babalátogató megérti, hogy maximum 1 órát illik maradni és azt is előre egyeztetett időpontban, a kicsihez alkalmazkodva.

Egy valamirevaló babalátogató, - aki maga is volt kisgyerekes szülő -, jól tudja, mert emlékszik rá, hogy az első dolog egy kisbabánál, hogy alaposan kezet mosok, mert az immunrendszere még nem védi meg minden baktériumtól és vírustól. Ha busszal, vonattal, tömegközlekedéssel érkezik valaki, akkor jobb, ha a kézmosás után is kezet mos…

Egy értelmes babalátogató tudja, hogy hasznos dolgokat illik vinni ajándékként, mert halacskás hőmérőből már valószínűleg van három, ahogy kiscipőből is, aminek amúgy sincs értelme, hiszen a pici nem fog pár hetesen járni. Inkább kérdezd meg, mire van szükségük, esetleg ajánlj fel egy bevásárlást is, hiszen egy frissen szült anyuka valószínűleg nem volt jó ideje boltban. Közelebbi rokonok nyugodtan beállíthatnak egy tál friss meleg étellel is, nem fogják zokon venni.

Ha mindenképp a babaruha osztályon szeretnél hagyni egy vagyont, akkor előtte kérdezd meg az anyukát, hogy mire van szüksége, mielőtt a 66.pulóvert, vagy a 42. porfogó plüssjátékot megveszed horror áron. Megjegyzem az újdonsült anyuka is örül egy kis édességnek, kozmetikumnak, ahogy apuka is egy üveg bornak, egy doboz sörnek, vagy egy pezsgőnek.

Egy illedelmes babalátogató vendég nem piszkálja a babát, pláne nem nyúl az arcához, kezéhez, azt már le se írom, hogy a szájába meg de pláne nem, sajnos el kell ezt mondani, ugyanis van, aki elsőre a baba arcánál turkál. Egyébként az utcán is. Vadidegenek. Mosatlan kézzel. Megtörtént események alapján…

Összefoglalva:

Egyeztess időpontot, érkezz időben, ne maradj egy óránál tovább, moss kezet aztán még egyszer moss kezet, viselkedj szerényen, ne adj kéretlen tanácsokat, csak akkor fogd meg a babát, ha erre engedélyt kapsz és ajándékvásárlásod legyen hasznos és praktikus, lehetőleg a szülőkkel előre egyeztetett.

Ha ezeket betartjuk, akkor igazán megfelelő babalátogató vendég vagy, akit szívesen látnak és akit legközelebb is hívnak.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.