Menü

Hogyan csökkenthetjük a vastagbél daganat kialakulásának esélyét?

A napokban tele volt a sajtó a hírrel, hogy elhunyt Kirstie Alley, a 90-es évek nagysikerű Nicsak, ki beszél filmek főszereplője. Halálát vastagbél daganat okozta, amelyet csak röviddel azelőtt fedeztek fel. S habár az ember néha hiába tesz meg mindent az egészsége érdekében, nem jár sikerrel, most bemutatjuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy a kialakulás valószínűségét minimálisra csökkentsük.

2022-ben a tüdő- és hörgődaganatok után a kolorektális (vastag-, illetve végbél) daganatok állnak a rák által okozott halálozási lista élén.

A vastagbéldaganatot a rendszeres szűrővizsgálatokkal lehet leghatékonyabban kordában tartani. A tavalyi év statisztikái alapján azt figyelték meg, hogy 50 év körül ugrásszerű csúcs figyelhető meg a vastagbéldaganatok előfordulásában, ezért 45 éves kor után mindenképpen ajánlott ellenőrzésre járni. Ez az új ajánlás mindenkire vonatkozik 45 és 75 éves kor között függetlenül attól, hogy addigi élete során volt-e neki vagy családtagjainak bármiféle kórelőzménye. A 76 és 85 év közöttiek vizsgálatára is van lehetőség egészségi állapottól, illetve a korábbi monitorozási eredményektől függően.

Noninvazív tesztek

Szűrővizsgálatok tekintetében ma már számos módszer áll rendelkezésünkre. A legegyszerűbb a székletvizsgálat, amely során a páciens maga vesz mintát, amit a laborban vizsgálnak meg, hogy található-e benne vér vagy daganatos sejtek. Sajnos ezek a tesztek adhatnak fals pozitív eredményt, ami szükségessé teheti valamelyik invazív teszt alkalmazását. A székletvizsgálat előtt általában egy hétig nem szabad gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítót szedni, valamint 3 napig kerülni kell a vörös húsok és a citrusfélék fogyasztását és a C-vitamin szedését. Ha bármilyen gyanús dolgot észlelnek, szükség van a kolonoszkópiára (vastagbéltükrözés). A székletben jelenlévő vér nem jelent automatikusan daganatos elváltozást, egyéb állapotok is okozhatnak ilyen tünetet (pl. fekély, aranyér). Ezt a tesztet érdemes évente elvégeztetni.

Széklet DNS vizsgálat: A kolorektális daganat DNS-e mutálódhat. A teszt során ezeket a mutációkat keresik. Ez az USA-ban már biztosan elérhető, rendkívül drága teszt. A vizsgálathoz egy egész székletre szükség van, viszont előnye, hogy elég háromévente egyszer megcsináltatni.

Vizuális, invazív tesztek

A következő tesztek elvégzéséhez a vastagbélnek tisztának kell lennie. Ehhez beöntés, tabletta vagy hashajtó folyadék szükséges.

Kolonoszkópia, vagyis vastagbéltükrözés: Széleskörűen alkalmazott módszer, amely során az orvos a vastagbél teljes szakaszába betekintést nyer egy kolonoszkóppal, ami egy rugalmas, világító cső, végén egy kamerával. Mivel az orvos itt mindent élőben lát, ott áll meg, ahol szeretne, pontos képet kap a bél állapotáról, mintát is tud venni onnan, valamint adott esetben kisebb, gyanús polipokat is egyből el tud távolítani.

Virtuális kolonoszkópia: A vizsgálat előtt a páciensnek kontrasztanyagot kell innia, majd a végbélbe vezetnek fel egy rugalmas csövet, amibe levegőt fújnak, és egy számítógépes program röntgenfelvételek és CT segítségével háromdimenziós képeket készít a végbélről, illetve vastagbélről. Ebben az esetben a páciens kismértékű sugárzást kap.

Szigmoidoszkópia: Ez a kolonoszkópiához hasonló vizsgálat annyi különbséggel, hogy a cső, amit felvezetnek, mindössze 60 cm hosszú, így az orvos csak a végbelet és a vastagbél alsó szakaszát képes áthatóan megvizsgálni.

Az elmúlt időszakban több híresség is igyekezett felhívni a figyelmet a kolonoszkópia, illetve a szűrővizsgálatok fontosságára, többek között Ryan Reynolds is. Lehet, hogy az előkészületek vagy maga a vizsgálat kellemetlen (bár bódításban nem az), egy egyszerű és tiszta módja az életmentésnek.

Forrás: https://edition.cnn.com/2022/12/06/health/colon-cancer-screening-explainer-wellness

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.