Menü

Hogyan csökkenthetjük a vastagbél daganat kialakulásának esélyét?

A napokban tele volt a sajtó a hírrel, hogy elhunyt Kirstie Alley, a 90-es évek nagysikerű Nicsak, ki beszél filmek főszereplője. Halálát vastagbél daganat okozta, amelyet csak röviddel azelőtt fedeztek fel. S habár az ember néha hiába tesz meg mindent az egészsége érdekében, nem jár sikerrel, most bemutatjuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy a kialakulás valószínűségét minimálisra csökkentsük.

2022-ben a tüdő- és hörgődaganatok után a kolorektális (vastag-, illetve végbél) daganatok állnak a rák által okozott halálozási lista élén.

A vastagbéldaganatot a rendszeres szűrővizsgálatokkal lehet leghatékonyabban kordában tartani. A tavalyi év statisztikái alapján azt figyelték meg, hogy 50 év körül ugrásszerű csúcs figyelhető meg a vastagbéldaganatok előfordulásában, ezért 45 éves kor után mindenképpen ajánlott ellenőrzésre járni. Ez az új ajánlás mindenkire vonatkozik 45 és 75 éves kor között függetlenül attól, hogy addigi élete során volt-e neki vagy családtagjainak bármiféle kórelőzménye. A 76 és 85 év közöttiek vizsgálatára is van lehetőség egészségi állapottól, illetve a korábbi monitorozási eredményektől függően.

Noninvazív tesztek

Szűrővizsgálatok tekintetében ma már számos módszer áll rendelkezésünkre. A legegyszerűbb a székletvizsgálat, amely során a páciens maga vesz mintát, amit a laborban vizsgálnak meg, hogy található-e benne vér vagy daganatos sejtek. Sajnos ezek a tesztek adhatnak fals pozitív eredményt, ami szükségessé teheti valamelyik invazív teszt alkalmazását. A székletvizsgálat előtt általában egy hétig nem szabad gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítót szedni, valamint 3 napig kerülni kell a vörös húsok és a citrusfélék fogyasztását és a C-vitamin szedését. Ha bármilyen gyanús dolgot észlelnek, szükség van a kolonoszkópiára (vastagbéltükrözés). A székletben jelenlévő vér nem jelent automatikusan daganatos elváltozást, egyéb állapotok is okozhatnak ilyen tünetet (pl. fekély, aranyér). Ezt a tesztet érdemes évente elvégeztetni.

Széklet DNS vizsgálat: A kolorektális daganat DNS-e mutálódhat. A teszt során ezeket a mutációkat keresik. Ez az USA-ban már biztosan elérhető, rendkívül drága teszt. A vizsgálathoz egy egész székletre szükség van, viszont előnye, hogy elég háromévente egyszer megcsináltatni.

Vizuális, invazív tesztek

A következő tesztek elvégzéséhez a vastagbélnek tisztának kell lennie. Ehhez beöntés, tabletta vagy hashajtó folyadék szükséges.

Kolonoszkópia, vagyis vastagbéltükrözés: Széleskörűen alkalmazott módszer, amely során az orvos a vastagbél teljes szakaszába betekintést nyer egy kolonoszkóppal, ami egy rugalmas, világító cső, végén egy kamerával. Mivel az orvos itt mindent élőben lát, ott áll meg, ahol szeretne, pontos képet kap a bél állapotáról, mintát is tud venni onnan, valamint adott esetben kisebb, gyanús polipokat is egyből el tud távolítani.

Virtuális kolonoszkópia: A vizsgálat előtt a páciensnek kontrasztanyagot kell innia, majd a végbélbe vezetnek fel egy rugalmas csövet, amibe levegőt fújnak, és egy számítógépes program röntgenfelvételek és CT segítségével háromdimenziós képeket készít a végbélről, illetve vastagbélről. Ebben az esetben a páciens kismértékű sugárzást kap.

Szigmoidoszkópia: Ez a kolonoszkópiához hasonló vizsgálat annyi különbséggel, hogy a cső, amit felvezetnek, mindössze 60 cm hosszú, így az orvos csak a végbelet és a vastagbél alsó szakaszát képes áthatóan megvizsgálni.

Az elmúlt időszakban több híresség is igyekezett felhívni a figyelmet a kolonoszkópia, illetve a szűrővizsgálatok fontosságára, többek között Ryan Reynolds is. Lehet, hogy az előkészületek vagy maga a vizsgálat kellemetlen (bár bódításban nem az), egy egyszerű és tiszta módja az életmentésnek.

Forrás: https://edition.cnn.com/2022/12/06/health/colon-cancer-screening-explainer-wellness

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.