Menü

Az állati és növényi fehérjék nyomában

A napi fehérjefogyasztás fontos az általános egészség szempontjából. A fehérjék többek között olyan alapvető folyamatokhoz szükségesek, mint az immunrendszer működése, a sejtekben lejátszódó folyamatok, a sejtek szerkezetének kialakulása és növekedése. Ezért elengedhetetlen, hogy naponta elegendő mennyiségű fehérjét fogyassz.

A fehérjék számos élelmiszerforrásból, többek között növényekből és állatokból nyerhetőek. Egyesek azt állítják, hogy a fehérje forrása nem számít, egyaránt lehet akár állati vagy növényi eredetű. Mások pedig azon a véleményen vannak, hogy az egyik fehérjeforrás jobb, mint a másik.

Állati fehérjeforrások

Az állati fehérjeforrások általában más fontos tápanyagokat is tartalmaznak a fehérjék mellett, többek között B12-vitamint, valamint a vas egy típusát, a hem-vasat. A hem-vas könnyebben felszívódik, mint a növényi élelmiszerekben található vas, amelyet nem hem-vasnak nevezünk.

Állati fehérjékben gazdag források:

tojás

halak és tenger gyümölcsei

sovány hús

baromfi

vadhús

tejtermékek, például tej, joghurt és sajt

Ne feledd, hogy egyes állati fehérjék kevésbé táplálóak, mint mások. Az ultrafeldolgozással készült állati termékeknek, mint például a hot dog és a gyorsétkezdékben kapható ételek, magas az egészségtelen zsír és a nátrium tartalma, és nem ideálisak az általános egészség szempontjából. Ezek helyett inkább a tápláló, kevésbé feldolgozott állati eredetű fehérjeforrásokat, például egész tojást, csirkét, pulykát, lazacot, vagy kagylót fogyaszd.

Növényi fehérjeforrások

bab

diófélék

hüvelyesek

szójatermékek, mint a tofu, a tempeh és az edamame bab

hajdina

quinoa

búza

vadrizs

táplálkozási élesztő

chia magok

kendermag

spirulina

A quinoa, a hajdina, a spirulina, a szójabab, a táplálkozási élesztő, a chia mag és a kendermag mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazzák, vagyis teljes értékű fehérjeforrások. Más növényi fehérjeforrások, mint például a bab, a diófélék, a hüvelyesek, a búza és a vadrizs bizonyos aminosav szintje vagy túl alacsony vagy teljesen hiányzik belőlük egy vagy több esszenciális aminosav.

Mivel azonban a növényi élelmiszerek különböző aminosavakat tartalmaznak különböző mennyiségben, az összes esszenciális aminosav bevitele a kizárólag növényi alapú étrenddel is megoldható, csak egy kicsit több odafigyelést igényel.

A változatos táplálkozás és az egymást kiegészítő növényi fehérjék kombinálása, mint például a korábban említett mogyoróvajas szendvics biztosítja, hogy az összes esszenciális aminosavhoz hozzájuttasd a szervezeted. Remek kombináció továbbá például a humusz pitával, illetve a rizs vagy a tésztasaláta babbal.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.