Téli finomság – a gesztenye jótékony hatásai
- Dátum: 2022.12.15., 03:28
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- antioxidáns, B-vitamin, bélrendszer, C-vitamin, egészség, egészségvédő, élelmi rost, érrendszer, folát, foszfor, gesztenye, gluténmentes, kalcium, kálium, megfázás, nátrium, népgyógyászat, ősz, szelídgesztenye, szív, tél, vas, vitamin
A gesztenye már évszázadok óta közkedvelt csemegének számít, jellemzően az őszi és téli időszakban találkozhatunk vele. A gesztenyefa termése, mely akár több száz évig is élhet. Magas tápanyag- és rosttartalma miatt ételek alapanyagaként is felhasználják, de magában fogyasztva kiváló nassolnivaló vagy desszert is lehet.
Magas rosttartalmának köszönheti azt, hogy jótékony hatással van a bélműködésre. Bár nem gondolnánk, de éppen hasmenés ellen szokták javasolni, azonban a béltisztításban és méregtelenítésben is segítségünkre lehet. A benne található rostok ugyanis elősegítik a vastagbélben lerakódott káros anyag eltávolítását.

Szintén rosttartalma teszi alkalmassá arra, hogy csökkentse a koleszterinszintet, ezzel javítva a szív-és érrendszer működését. Ha az érrendszerünk egészsége érdekében fogyasztjuk, érdemes teát készíteni belőle, pontosabban a leveléből és a terméséből. A benne található zsírsavak és ásványi anyagok tovább erősítik szívvédő tulajdonságát.
Jó hír a gluténérzékenyek számára, hogy a gesztenye egyáltalán nem tartalmaz glutént, így csemegeként is fogyaszthatják, de a belőle készült liszttel tésztákat, kenyeret és nudlit is készíthetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy magas fehérje- és szénhidráttartalma miatt nem számít diétás élelmiszernek, így csak mértékkel fogyasszunk belőle.
A gesztenye vitaminokban is bővelkedik, leginkább C-vitamin, B6-vitamin és B1-vitamin, B2vitamin és E-vitamin tartalma kiemelkedő. Emellett tannin is található benne, aminek köszönhetően antioxidánsként sem elhanyagolható, így kiválóan alkalmas általános immunerősítésre vagy megfázás kezelésére. Érdemes megemlíteni folát tartalmát is, mivel ez a B9-vitamin egyik természetes, biológiailag aktív formája. Ez többek között serkenti a memóriáért felelős agyterületeket, valamint a hormonrendszerre kifejtett hatásán keresztül kedélyjavító tulajdonsága is van.

Ásványi anyagok is találhatók benne, többek között foszfor, kalcium, kálium, nátrium és vas. Ezek közül az utolsó, a vas rendkívül fontos, mivel a foláttal és B6-vitaminnal hozzájárul a vörösvérsejtek termeléséhez, amivel a vérszegénység megelőzhető vagy akár meg is szüntethető.
Beszerezhetjük akár boltokban, már eleve sült formában, de gyakran találkozhatunk vele a vásárokban, piacon is. Vigyázzunk, mert a parkokban található gesztenye általában vadgesztenye, mely a szelídgesztenyével ellentétben nem alkalmas emberi fogyasztása, mivel mérgező a termésük.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?