Menü
  • Életmód
  • Veszélyesek a téli sportok?

Veszélyesek a téli sportok?

A téli sportok szépségeit nem lehet vitatni. Van, aki kifejezetten várja a téli hónapokat, mások ilyenkor inkább bekuckóznak és legszívesebben téli álmot aludnának májusig. Aki szeret szabadban sportolni nekik jó, hír, hogy télen sem kell lemondani a mozgás öröméről, csak óvatosabban, körültekintőbben kell mozogni, hiszen nem szeretnénk a hosszú tél utáni friss tavaszi időt máris sérülés miatti kényszerpihenővel kezdeni.

Régóta népszerű téli sport a síelés, hogy a szánkózásról, korcsolyázásról ne is beszéljünk! Ezek olyan dinamikus sporttevékenységek, amelyek szinte az összes izomcsoportunkat megdolgoztatják, ugyanakkor nem veszélytelenek.

Aki síel és/vagy snowboardozik, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ezek balesetveszélyes sportok, hiszen egy fejsérülés akár halálos kimenetelű is lehet, ezért a téli sportokat nagy körültekintéssel kell űznünk, a sebességet pedig (például egy-egy lesiklásnál) kellően kell megválasztani.

Gyakoriak a térdsérülések, melyek fájdalmasak és olykor műtétet is igényelnek. Mindenképp mérlegelni kell, hogy az ilyen sportbalesetekből való felépülés hónapokat, sőt esetekben akár egy évet is igénybe vehet.

A korcsolyázásnál a sebesség a rizikófaktor, sajnos gyakoriak a töréses sérülések, ezért aki téli sportokra adja a fejét, bizony néhány biztonsági óvintézkedést végig kell gondolnia.

mindig melegítsünk be rendesen!
maradjunk a kijelölt pályán, útvonalon.
síelésnél kerüljük az olyan helyeket, ahol lavinaveszély van
téli terepfutások alkalmával terepcipőt használjunk
esti futásoknál ellenőrizzük fényforrásaink, fejlámpáink működését, legyen nálunk pótelem.
tartsunk pihenőt
használjunk arcunkra csősálat, mely nem engedi, hogy a hideg levegő egyből a tüdőnkbe jusson.
jeges, ónos időben maradjunk otthon és tartsunk pihenőnapot, vagy menjünk terembe edzeni, esetleg tornázzunk otthon.
hasznos és praktikus kiegészítői a téli mozgásnak a különböző melegítő zselék és krémek.

Téli sportolás alkalmával nem lehet elégszer kihangsúlyozni a megfelelő védőöltözetet, mely réteges ruházatot jelent: meleg aláöltözőket, kesztyűt, sálat, sapkát, ám a túlöltözést is feltétlen kerülni kell, s ügyeljünk arra, hogy orron át vegyük a levegőt, a sport befejeztével pedig mielőbb vegyünk meleg fürdőt, igyunk forró teát, levest és végezzünk nyújtógyakorlatokat. sérülésmentes téli sportolást kívánok!

  • A rovat további cikkei

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?