Menü

Egészséges karácsonyi desszertek

Az ünnepek közeledtével szinte minden háztartásban sürgés-forgás van a konyhában. Készülünk a karácsonyi menüvel, aminek elmaradhatatlan eleme a desszert, ráadásul ilyenkor sóssal, édessel is készülünk, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. Azonban a lakoma miatt nem feltétlen kell csalnunk, ha éppen diétázunk vagy egészséges étrendet követünk. Lehetnek az ünnepi fogások is éppolyan egészségesek, mindössze egy kis kreativitásra van szükségünk. Egyrészt szinte minden alapanyag vagy hozzávaló helyettesíthető valamilyen egészségesebb alternatívával, másrészt olyan új variációkat is kipróbálhatunk, amikre eddig nem is gondoltunk.

Kezdjük például az egyik klasszikussal, a püspökkenyérrel vagy másnéven gyümölcskenyérrel. Bár a benne lévő aszalt gyümölcsök nem cukormentesek, elkészíthetjük lassú felszívódású, azaz alacsony glikémiás indexű liszttel és hozzáadott cukor nélkül, így máris nem lesz egészségtelenebb, mint egy marék mazsola. A tésztát készíthetjük akár liszt nélkül is. Ekkor néhány tojás és 1 banán alkotja majd az alapot, ehhez adjuk hozzá a sót, sütőport, olajat, végül pedig cukor helyett egy kis eritrittel édesítjük. Az aszalt gyümölcsök helyett rakhatunk bele étcsokoládét, mandulát vagy gesztenyét is, de almából akár frisset is használhatunk, hiszen nem ereszt sok levet és sütve is rendkívül finom.

Ha valaki tej-, glutén- és cukormentes desszertre vágyik, szintén nem kell elkeserednie. Nem csak hogy finom és laktató, de igazi karácsonyi ízvilága van a gesztenyegolyóknak. Gyúrjunk össze darált gesztenyét és darált diót, ezt pedig ízesítsük holland kakaóporral, fahéjjal és eritritter. Jó hír, hogy sütnünk sem kell, mindössze a hűtőben pihentetni pár órát, hogy elérje a megfelelő állagot és már tálalhatjuk is a szuper egészséges karácsonyi desszertünket.

A nagymama konyhájából jól ismert mézeskalácsról sem kell lemondanunk. Liszt helyett használjunk mandulalisztet vagy valamilyen teljes kiőrlésű lisztet, cukor helyett pedig nyírfacukrot vagy eritritet. Ügyeljünk azonban az adagolásra, mivel a nyírfacukor bár egyenértékű az egyszerű kristálycukorral ilyen szempontból, az eritrit esetében viszont 40 százalékkal többet kell használnunk ugyanazon édes íz eléréséhez.

A mézet sajnos nem hagyhatjuk ki a receptből, ha igazán autentikusak akarunk lenni, ám agávé sziruppal helyettesíthető, ami jóval lassabban szívódik fel, mint a méz, így nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet.

Nem lehetetlen tehát az egészséges karácsonyi menü összeállítása, azonban bármi is kerül az asztalra, a hangsúly mindig a mértékletességen van.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?