Étvágycsökkentés természetes módon
- Dátum: 2023.01.13., 03:11
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- diéta, egészség, étel, étkezés, étvágy, étvágycsökkentés, fehérje, hüvelyesek, kalória, kalóriatartalom, mozgás, rost, teljes kiőrlésű gabonafélék, zsír
Számos étrend-kiegészítő, illetve egyéb mesterséges módszer vagy esetleg műtét áll azok rendelkezésére, akik az étvágyukat csökkenteni szeretnék. Azonban rengeteg természetes módszer is létezik, amit ezeken kívül segítségül hívhatunk, ha szeretnénk kevesebbet enni.
Tapasztalhatjuk, hogy nem minden étel telít el ugyanúgy. A szénhidrátokkal szemben bizonyos fehérjék, illetve zsírok ebben a tekintetben hatékonyabb munkát végeznek, ugyanis jobban eltelítenek, és biztosítják, hogy később éhezzünk meg. Az étkezésekben jelenlévő szénhidrátok bizonyos hányadát érdemes tehát ilyen összetevőkre cserélni.
Néhány magas fehérjetartalmú étel például a tojás, a borsó, a bab, a szójás termékek, de a görög joghurtot is említhetnénk. Az egészséges zsírokat pedig legjobb, ha olajos magvakból, avokádóból vagy oliva olajjal visszük be.

Az is remek megoldás lehet, ha az étkezések előtt megiszunk egy pohár vizet, hiszen ez is eltelít valamennyire.
Már a csapból is a magas rosttartalmú ételek fogyasztása folyik, mégis meg kell őket említeni ebben a tekintetben is, hiszen az étvágyra is jótékony hatással vannak. Mivel a rostok nem bomlanak le az emberi szervezetben, tehát nem emésztjük meg őket, így tovább is maradnak a testben, ezáltal tovább nem leszünk majd éhesek. Érdemes tehát több teljes kiőrlésű gabonát valamint sok hüvelyeseket, almát, avokádót, zöldségeket fogyasztani.
Érdekes módon az étkezések előtti mozgás is étvágycsökkentőként funkcionál, mivel a mozgás után közvetlenül az étvágyért felelős hormonok gátlás alatt állnak.
Bizonyos tanulmányokban olyan következtetésekre is jutottak, hogy érdemes a nassolnivaló tejcsokoládét étcsokoládéra cserélni, mert ez utóbbi is jó hatással van az étvágy csökkentésére.

Érdemes olyan ételeket fogyasztani, amelyeknek magas a tápanyag- és energiatartalma, viszont kevés kalóriát tartalmaznak. Ilyenek a zöldségek, a gyümölcsök, a bab és a már említett teljes kiőrlésű gabonafélék. Ezek segítenek abban, hogy ne érezzük magunkat éhesnek, mégsem kell belőlük sokat enni.
A mindenki által jól ismert stresszt is megemlíthetjük ezen a ponton. A különféle hangulati, pszichikai változások sajnos sokunkat késztetnek komfortevésre, és ilyenkor hajlamosabbak vagyunk kisebb tápanyagértékű ételt magunkhoz venni, amiknek a kalóriatartalma rendszerint jóval magasabb.
Sokat segíthetünk magunkon a tudatos evéssel is. A tudatosság az életben számos probléma, illetve feladat során támogatónk lehet. Kapcsoljuk ki a tévét, és figyeljünk az ételre, ami előttünk van. Ha tudatosítjuk magunkban mi a célunk az adott tevékenységgel, és rendesen összpontosítunk is arra, amit csinálunk, kevesebbet fogunk fogyasztani.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.