A rendszertelen étkezés következményei
- Dátum: 2023.01.18., 07:27
- Martinka Dia
- képek: pixabay.com
- egészség, életmódváltás, emésztőrendszer, energiaszint, felborul, habzsolás, ízlelőbimbó, kortizol, következmények, közérzet, nassolás, rendszertelen étkezés, rossz étrendbeli szokások, stressz, tápanyaghiány, vércukorszint
A rossz étrendbeli szokások kihatnak az egészségünkre, közérzetünkre, melyek közé tartozik a kihagyott reggeli, a futtában megevett késői ebéd vagy az egész napos rohanás utáni esti habzsolás. Nézzük melyek a rendszertelen evés következményei és hogy lehet tenni ellene.
Milyen hatásai vannak a rendszertelen étkezéseknek?
A rendszertelen étkezés egyik mellékhatása a felborult vércukorszint, melynek helyreállítására a szervezet kortizol, más néven stresszhormon termelésébe kezd.
A kihagyott étkezéseink miatt ráadásul csökken az energiaszintünk, nagyon nehéz végig csinálni a napot éhesen, megfelelő tápanyagok nélkül, ráadásul, ha nincs rendszer az étkezéseinkben, akkor nem tudjuk megkülönböztetni az éhséget a szomjúsággal.
A kihagyott étkezések után szinte borítékolhatóak a falásrohamok. A sóvárgás a nassolni valók után, mely legtöbbször cukrokat, egyszerű szénhidrátokat jelent, ezek pedig növelik a testsúlyt és egyéb egészségügyi problémákkal járnak.
Az „össze-vissza étkezések” legnagyobb „mellékhatása” a tápanyaghiány, ugyanis az üres kalóriás nyalánkságokból nem tudjuk fedezni szervezetünk vitamin-és tápanyagszükségletét. Emésztési problémákkal már mindannyian találkoztunk, megkeserítik a mindennapokat.
Az étkezések kihagyása gyomorproblémákhoz vezethet, székrekedéshez vagy hasmenéshez, ezek fő oka a felhalmozódott stressz és a rendszertelen étkezés. Az emésztőrendszer csak akkor működhet optimálisan, ha sok időt szánunk a rendszeres és nyugodt légkörű étkezésre.
Nem említettem még, pedig szintén probléma, az étkezés élvezetének teljes megszűnése, hiszen a kihagyott reggelik, bekapott péksütemények, falat csokik, cukorkák, pogácsák mind háttérbe szorítják az ízlelőbimbóink szerepét.
Aki futtában eszik, ráadásul nemcsak gyorsan, hanem sokat is fogyaszt, hiszen a gyors evésnek köszönhetően nehéz szabályozni az elfogyasztott ételek mennyiségét. A túlevést pedig későn vesszük észre.
A szabálytalan étkezés, a nassolás, a cukros ételek, az egyszerű szénhidrátok, a zsíros ételek és a kiegyensúlyozatlan életmódhoz, komoly tápanyaghiányhoz vezet és gyengíti az immunrendszert. Ennek tudatában próbáljuk felépíteni a napi étkezéseinket. Mindenkinek odafigyelést és sikeres életmódváltást kívánok!
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.