Az elkerülő személyiségzavar főbb tünetei
- Dátum: 2023.02.04., 03:19
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- beilleszkedés, feszültség, introvertált, magány, személyiségzavar, szociális élet, szorongás
Az elkerülő személyiségzavarral élő egyének viselkedésének legfontosabb ismérve a halogató magatartás. Az elkerülő személyiségzavarral élő egyén vágyik ugyan a társaságra, a szeretetre és az elfogadásra, azonban az önbizalom hiánya miatt kerüli a társas kapcsolatokat.
Szélsőségesen félénk, szociálisan gátolt, jelentéktelennek érzi magát, és különösen érzékeny az elutasításra. Szeretet iránti vágya és az elutasítottságtól való félelme belső konfliktust idéz elő benne.
Az elkerülő személyiségzavar legfőbb tünetei az alábbiak:
társas helyzetek kerülése;
félelem a társas kapcsolatoktól;
visszafogottság a bensőséges és bizalmas kapcsolatokban;
vélt kritika és visszautasítás miatti intenzív aggodalom;
gátlásosság az új ismeretséggel járó helyzetekben;
alacsony önértékelés (pl. alkalmatlanság, nem rokonszenvesség vélelme);
tartózkodás a kockázatvállalástól és az új tevékenységek megkezdésétől.
Az elszigeteltség és a viszonyulási nehézségek miatt az érintett személy láthatóan szenved. Az elutasításra félénkséggel, bátortalansággal reagál. Érzelmi élete kiegyensúlyozatlan. Az alacsony önértékelés miatt gyakran megélt szorongás és aggódás jelentősen befolyásolja a mindennapi aktivitását. A kora felnőttkortól fennálló elkerülő személyiségzavar tünetei idővel számottevően mérséklődhetnek. Ennek az a magyarázata, hogy az érintettek igyekeznek olyan szociális kapcsolatrendszerbe terelni a társas érintkezéseiket, amelyben tüneteik nem jelentkeznek, vagy csak minimális szinten mutatkoznak meg.
Az elkerülő személyiségzavar lehetséges okai
A kisebbrendűség és alkalmatlanság érzése már gyermekkorban megmutatkozhat az érintetthez közel álló vagy számára fontos személy(ek) kritikus, elutasító magatartása miatt. Ennek bekövetkezésétől tartva az elkerülő személyiségzavarral élő egyén felnőttkorában is tart a kritikáktól, a megszégyenüléstől és az elutasítottságtól, vagyis a gyermekkorban átélt negatív élmények megismétlődésétől. Mindezek elkerülése érdekében olyan magatartást alakít ki, amellyel elkerülheti a számára veszélyesnek ítélt helyzeteket.
Gyermekeknél és serdülőknél előfordulhatnak ugyan szélsőségesen gátlásos és elkerülő viselkedésformák, ezek azonban általában a természetes személyiségfejlődés velejárójának tekinthetők.
Az elkerülő személyiségzavar szövődményei
Támogató családi háttér, óvó közeg megléte esetén az elkerülő személyiségzavarral élő személy képes a megfelelő életvitel kialakítására. Azonban védett környezet hiányában vagy annak megszűnése esetén szorongása fokozódhat, vagy újabb tünetei is jelentkezhetnek.
Az elkerülő személyiségzavart bizonyos pszichés betegségek – például a depresszió, szociális fóbia és szorongás – kísérhetik, és fel is erősíthetik. Súlyos depressziós, szorongásos tünetképződés mellett, szövődményként öngyilkosság is előfordulhat.
Mivel az érintett személy nem megfelelő (maladaptív) megküzdési módszerei nem vezetnek az általa várt eredményhez, túlzott alkoholfogyasztással vagy kábítószer-használattal oldhatja szorongását, esetleges beilleszkedési zavarát és rossz hangulatát, ami függőséghez vezethet.
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?
A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.