Menü

Az orrvérzés kezelése

Orrvérzésről beszélünk minden olyan esetben, amikor vérzést észlelünk az orrjáratokból. Ennek mértéke változó lehet, az időnkénti enyhe vérzésektől a nagyon súlyosig terjedhet.

Általános és helyi okai egyaránt lehetnek az orrvérzésnek. Az általános okok között gyakoriak a lázas betegségek, gyulladások, a keringési és érrendszeri betegségek, a vesebetegségek, a különböző vérképzőszervi betegségek. Ezeknek gyakran lehet kísérő tünete az orrvérzés.

Gyulladások esetében a konkrét kiváltó ok a gyulladt nyálkahártyán kialakuló értágulat és vérbőség, aminek következtében a felszínesen futó kis erek könnyen megpattanhatnak. A lázas betegségek, vérképzőszervi betegségek következtében véralvadási zavarok is felléphetnek, melyek miatt kialakuló orrvérzés intenzívebb is lehet.

Az orrüregekben, orrmelléküregben lévő daganatok ugyancsak okozhatnak orrvérzést. Vérzéssel jóindulatú daganatok is járhatnak. Kisebb orrvérzések nagyon gyakran erednek az orrsövény elülső részén lévő locus Kisselbachi nevű területről. Ilyenkor a kiváltó ok jellemzően helyi, konkrétan az, hogy az orrsövénynek ez a területe a külvilághoz közel van, kiszáradhat. Érellátása nagyon gazdag, emiatt pedig sérülhetnek az erei. Ezeket az ereket károsíthatja az is, ha valaki csak egyszerűen az orrába nyúl vagy valamit behelyez az orrüregébe. Balesetek, orrcsonttörések miatt ugyancsak sérülhetnek az orr erei, értelemszerűen ezek is okozhatnak nagyon erős vérzéseket.

Az orrvérzés kezelése

Az orrvérzés az esetek nagy részében spontán megszűnik, külön kezelésre nincs szükség. Az semmiképp nem javasolt, hogy valaki ilyenkor hátrahajtsa a fejét, abban bízva, hogy így könnyebben eláll a vérzés. Ennek oka, hogy hátrahajtott fej esetében a vér hátrafelé, a tápcsatorna irányába is távozhat, emiatt ez a megoldás önmagában eredményt nem hozhat. Másrészt a véres váladék lenyelése hányingert is okozhat, ami a helyzetet tovább súlyosbíthatja. Ezt elkerülendő a banális orrvérzés elállításának helyes gyakorlata az, ha az érintettek előrehajolnak, a vérző orrnyílás oldalán az orrszárnyat megpróbálják rányomni az orrsövényre.

Utóbbival egyfajta kompressziót lehet gyakorolni a felszínen futó erekre, ami segíti a vérzés csillapítását . Ha az orrvérzés ezzel a módszerrel meg is szüntethető, de a vérzés gyakran ismétlődik, akkor érdemes szakorvost is felkeresni a pontos kiváltó ok feltérképezése és a kezelése végett.

Ha a vérzés nem szűnik a fenti beavatkozás mellett, akkor mindenképp orvosi beavatkozásra van szükség. Ennek mikéntje mindig a vérzés erősségétől és helyétől függ: enyhe esetekben elég a helyi kezelés, ami kémiai szerekkel történő ecsetelést vagy elektrokauterrel történő égetést jelent, de ha a vérzés nagyon erős, akkor az orr tamponálására is szükség lehet. A hátsó orrvérzéseknél általában nem csak elülső tamponra, hanem hátsóra is szükség van. Ennek behelyezése már szinte minden esetben kórházi ellátás keretében történik, méghozzá a garat felől (tehát nem az orr, hanem a szájüreg irányából). Ennek viselése nagyon kellemetlen, de sajnos a nagyon erős, hátsó vérzések megállítása csak így lehetséges.

Ennyire komoly kezelésre csak az esetek töredékében van szükség, a gyakoribb, banális okok által kiváltott orrvérzés jellemzően magától is eláll. Külön kezelni csak a kiváltó okot kell.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?

Lúgosításra fel

Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!

Mammográfia, ne hanyagold el

A szűrővizsgálatok nagyon fontosak egyészségünk megőrzésének érdekében, a nők körében nem csak a méhnyakrák szűrésének, hanem az emlőrák szűrésének is komoly jelentősége van.