Hamarosan kezdődik a nyári időszámítás!
- Dátum: 2023.03.09., 08:37
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
- alvási ritmus, egyensúly, Európai Unió, fejlődési rendellenesség, fokozatos, gyerekek, hosszú hétvége, idősek, immunrendszer, kardiovaszkuláris rendszer, kutatás, módosít, nyári időszámítás, óraátállítás, szervezet, téli időszámítás
Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Évente kétszer átállítjuk az órát, ezzel ki hosszabb, ki rövidebb időre, de felborítjuk a szervezet egyensúlyát.
A 2023-ban március 26-án lesz a tavaszi óraátállítás, ekkor hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat, azaz egy órával kevesebbet alhatunk, viszont tovább lesz világos. A nyári időszámítás egészen október 29-ig tart majd.
A nyári időszámítás több mint százéves múltra tekint vissza, az első világháború idején vezették be, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.
Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk. Kutatások szerint az óra átállítása felborítja az alvási ritmusunkat, hosszú távon pedig hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre és az immunrendszerre is kihat, ennek oka, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Az óraátállítás a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, de vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk?
A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.
A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.
Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, - például ősszel - azonban tavasszal ilyenre nincs lehetőség. A legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz és április 7-től 10-ig tart.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt
Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.