Hamarosan kezdődik a nyári időszámítás!
- Dátum: 2023.03.09., 08:37
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
- alvási ritmus, egyensúly, Európai Unió, fejlődési rendellenesség, fokozatos, gyerekek, hosszú hétvége, idősek, immunrendszer, kardiovaszkuláris rendszer, kutatás, módosít, nyári időszámítás, óraátállítás, szervezet, téli időszámítás
Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Évente kétszer átállítjuk az órát, ezzel ki hosszabb, ki rövidebb időre, de felborítjuk a szervezet egyensúlyát.
A 2023-ban március 26-án lesz a tavaszi óraátállítás, ekkor hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat, azaz egy órával kevesebbet alhatunk, viszont tovább lesz világos. A nyári időszámítás egészen október 29-ig tart majd.
A nyári időszámítás több mint százéves múltra tekint vissza, az első világháború idején vezették be, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.
Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk. Kutatások szerint az óra átállítása felborítja az alvási ritmusunkat, hosszú távon pedig hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre és az immunrendszerre is kihat, ennek oka, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Az óraátállítás a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, de vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk?
A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.
A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.
Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, - például ősszel - azonban tavasszal ilyenre nincs lehetőség. A legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz és április 7-től 10-ig tart.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről
A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.