Otthon hagyni a gyereket egyedül – mire figyelj
- Dátum: 2023.03.11., 17:01
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- 112, biztonság, egyedüllét, félelem, fokozatosság, gyerek, házi szabályok, sérülés, vészhelyzet
Minden gyerek életében eljön az a pillanat, hogy meg kell tanulnia egyedül is otthon maradni, mivel nem ülhet mindig a szoknyánk szélén, de vajon hány éves kortól biztonságos ez? Mire figyeljünk, ha otthon marad egyedül?
Sokszor, és még annál is többször említettem már, hogy három fiú anyukája vagyok, és bizony a legnagyobb belelépett a kiskamasz korba. Az én fiam egy különleges kiskrapek, nagy az igazságérzete, a lexikális tudása még nagyobb, mégis vannak félelmei. Nem szeret egyedül lenni, pedig nem történt semmilyen kirívó dolog, amitől félnie kell, mégis lassan meg kell tanulnia ezt is kezelni, sajnos nem foghatom mindig a kezét.

Az általános szemlélet az, hogy 12 éves kor felett nem szükséges a szülő állandó felügyelete, jogilag is ez az elfogadott. Ilyenkor egy szülőben azért sok kérdés felmerül ezzel kapcsolatban. Elég felelősségtudó a gyerekem? Jó az ítélőképessége? Tudja a ház szabályait?
Az én meglátásom az, hogy első alkalommal nem szabad órákra elmenni. Éppen elég az az időintervallum, hogy elszaladunk a sarki boltba tejért meg zsemléért. A következő alkalommal már esetleg elintézzük a postát, vagy a gyógyszerek kiváltását is. A lényeg a fokozatosságban van. A gyerek lassan megszokja a szituációt és tudja, hogy nemsokára hazaérünk.
Szabályok tisztázása. Mi a feladat addig, amíg haza nem érünk (ez azért is jó, mert elfoglalja magát és nem azon agyal, hogy mikor jövünk már). Meg kell beszélni, hogy barátok jöhetnek e, mennyit nézheti a tévét, vagy, hogy ne felejtse el a házi feladatot sem.
Beszéljünk vele arról, hogy milyen lesz az otthon egyedül eltöltött idő. Elmondjuk, hogy idegeneknek nem nyitunk ajtót, nem, még a postásnak sem, ha még nem elég nagy. Megmutatjuk, hogy hogyan tud ételt melegíteni magának, és bebiztosítjuk magunkat egy ismerőssel, vagy egy kedves szomszéd nénivel, hogy ha valami oknál fogva késnénk, akkor legyen kedve ránézni a gyerekre bizonyos időközönként.

A mai világban már általában egy ekkora gyereknek van valamilyen okos kütyüje, amin tud kommunikálni a szülővel, szóval biztosítsuk arról, hogy ha gondja van, akkor azon elér minket.
Készítsük fel a vészhelyzetekre. Én például sokszor átbeszéltem vele, hogy ha tűz adódna, akkor merrefelé tudja elhagyni a lakást és mi a teendője utána. Tudja, hogy a 112-es számon kap segítséget azonnal, tudja, hogy mit kell elmondania a telefonban. Sérülés esetén tudja (például elvágja az ujját szendvics készítésnél), hogy hogyan kell leszorítania, majd kit kell hívnia, amíg oda nem érek.
Végül, ha kistesót is otthon hagyunk vele, akkor tartsuk szem előtt, hogy a kicsi nem feltétlenül fog szót fogadni a nagyobbnak, lesznek harcok, veszekedés, szóval mindenképpen le kell fektetni mindkettőnek a szabályokat, hogy a lehető legkevesebb dologban kelljen igazságot tenni köztük, mikor hazaérünk.
Ha úgy gondoljuk, hogy gyerekünk már elég nagy és érett ahhoz, hogy egyedül hagyjuk otthon, akkor készítsük fel rá, hogy milyen lesz, mik a szabályok, a feladatok és mit tegyen, ha veszélyben érzi magát. Ezzel őt is és magunkat is megnyugtathatjuk, hogy minden rendben lesz.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.