Menü

A trauma és a bántalmazás tünetei gyermekeknél

Ma Magyarországon egyre kevésbé számít tabutémának a gyermekbántalmazás, mégis sok esetben a szülők, tanárok és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek nehezen beszélnek erről. Nem tudják mik a jelei, mi a teendő, ha ezeket észlelik.

Ez nagyon lényeges lenne, hiszen az erőszak jelen van a gyermekek életében. Ha bántalmazást hallunk gyakran sztereotip képek és gondolatok jelennek meg előttünk, amelyek sokszor egyáltalán nem, vagy annak számos formáját nem fedik le.

Mit nevezünk gyermekbántalmazásnak?

Az abúzusnak több típusa is létezik, amelyekre definíciókat is írhatunk. A fizikai bántalmazás vagy erőszak kategóriája jelöli a sérülések vagy különféle szenvedések megelőzésének hiányát. Amennyiben bizonyítható, vagy okkal feltételezhető, hogy ezeket szándékosan okozták, vagy nem jelezték előre, nem akadályozták meg.

Érzelmi bántalmazásnak nevezzük, amikor a gyermeket érzelmi fejlődésében akadályozzák. Rendszeres sértegetések, megalázások veszik körül. Önbecsülésében sértik, a szülő elutasítón viselkedik vele. Hangsúlyozandó azonban, hogy a neveléshez tartozó szabályok betartatásának következetes módja, az esetenkénti nemleges válaszok nem számítanak érzelmi bántalmazásnak, erőszaknak, amennyiben nem haladják meg az egészséges fejlődést gátló határokat (nem megaláztatáshoz kapcsolódnak).

A szexuális erőszak talán a legismertebb fajtája a bántalmazásnak, hiszen a legtöbb esetben a média erre fordítja a legnagyobb hangsúlyt. Azonban itt is fontos megjegyeznünk, hogy nem csupán a létrejött szexuális kontaktus, hanem az egyéb magatartás formák is ide tartoznak (pl. intim helyeken való érintés, szexuális tartalmú képek mutatása). Olyan személyekre is vonatkozik, akikre a gyermek bízva van, és kihasználják helyzetét, esetleg hasznot húznak belőle. A kapcsolatteremtés nélküli szexuális bántalmazás körébe sorolható az ilyen jellegű tevékenységek nézésének kényszerítése, például a pornográf tartalmak, vagy más személyek aktusának végig nézetése.

Az elhanyagolás is bántalmazásnak minősül

A bántalmazásoknak van még egy típusa, ami szintén nem közismert annyira, mint a fentiek. Az elhanyagolás egy ugyanolyan súlyosságú traumának számít, mint a fent említett példák. Az elhanyagolás két részre osztható. A fizikai elhanyagolás jelöli a megfelelő táplálás, ruháztatás hiányát. Ide tartozik a nem megfelelő orvosi ellátások biztosítása, a nem megfelelő higiénia megteremtése.

Továbbá az iskoláztatás hiányosságai is a fizikai bántalmazás köréhez sorolhatók. A másik, az érzelmi elhanyagolás, amely szintén érzelmi bántalmazásnak minősül és a megfelelően támogató érzelmi háttér hiányát jelenti. Bár ez utóbbi kevésbé kézzel fogható, igen fontos megemlítenünk, mert ennek következtében a gyermek veszélyeztetetté válhat a későbbi bántalmazásokkal szemben.

A gyermekbántalmazás tünetei, esetleges jelei

A bántalmazásoknak nincs egységes tünetlistája, amelyek pontosan jeleznék az abúzus tényét. Azonban felsorolható néhány jel, amik együttesen segíthetnek felismerni a bántalmazás jelenlétét a bántalmazott gyermek viselkedésében. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a jelek más problémák meglétére is utalhatnak, és külön-külön nem elegendőek ahhoz, hogy valaki megvádolható legyen gyermekbántalmazással.

Minden embert megillet az ártatlanság vélelme, így csakis konkrét bizonyítékok birtokában lehet bárkit megvádolni, és ilyen esetekben is a hatóságok járhatnak el a vádak kapcsán. Fontos azonban, hogy ne maradjunk tétlenek, hanem járjunk utána annak, valóban bántalmazásról van-e szó.

Testi tünetek: sérülések, sokszori balesetek által keletkezett nyomok, nemi szervek zavart, ösztönös megérintése, gyakori pszichoszomatikus tünetek, nemi szervek és a körülötte lévő területek sérülése, visszatérő húgyúti gyulladások, zúzódások vagy karcolások, nemi szervek érzékenysége, hirtelen váladékozása, vérzése, abnormális elváltozások a nemi szerveken, karmolások, harapások a gyermek testén, arra utaló jelek, hogy a gyermeket erőszakkal levetkőztették, megmagyarázhatatlan terhesség.

Szociális elszigetelődés, egyedüli játékok, csendes, visszahúzódó viselkedés. Iskolában észrevehető hirtelen változások a viselkedésben: teljesítményromlás, túl korán érkezik, vagy túl későn távozik az iskolából, ellenállás a testi foglalkozásokkal szemben, például tornaóra, úszás, az iskolaorvosi vizsgálattal szembeni ellenérzések, iskolakerülés.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?