Menü

A trauma és a bántalmazás tünetei gyermekeknél

Ma Magyarországon egyre kevésbé számít tabutémának a gyermekbántalmazás, mégis sok esetben a szülők, tanárok és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek nehezen beszélnek erről. Nem tudják mik a jelei, mi a teendő, ha ezeket észlelik.

Ez nagyon lényeges lenne, hiszen az erőszak jelen van a gyermekek életében. Ha bántalmazást hallunk gyakran sztereotip képek és gondolatok jelennek meg előttünk, amelyek sokszor egyáltalán nem, vagy annak számos formáját nem fedik le.

Mit nevezünk gyermekbántalmazásnak?

Az abúzusnak több típusa is létezik, amelyekre definíciókat is írhatunk. A fizikai bántalmazás vagy erőszak kategóriája jelöli a sérülések vagy különféle szenvedések megelőzésének hiányát. Amennyiben bizonyítható, vagy okkal feltételezhető, hogy ezeket szándékosan okozták, vagy nem jelezték előre, nem akadályozták meg.

Érzelmi bántalmazásnak nevezzük, amikor a gyermeket érzelmi fejlődésében akadályozzák. Rendszeres sértegetések, megalázások veszik körül. Önbecsülésében sértik, a szülő elutasítón viselkedik vele. Hangsúlyozandó azonban, hogy a neveléshez tartozó szabályok betartatásának következetes módja, az esetenkénti nemleges válaszok nem számítanak érzelmi bántalmazásnak, erőszaknak, amennyiben nem haladják meg az egészséges fejlődést gátló határokat (nem megaláztatáshoz kapcsolódnak).

A szexuális erőszak talán a legismertebb fajtája a bántalmazásnak, hiszen a legtöbb esetben a média erre fordítja a legnagyobb hangsúlyt. Azonban itt is fontos megjegyeznünk, hogy nem csupán a létrejött szexuális kontaktus, hanem az egyéb magatartás formák is ide tartoznak (pl. intim helyeken való érintés, szexuális tartalmú képek mutatása). Olyan személyekre is vonatkozik, akikre a gyermek bízva van, és kihasználják helyzetét, esetleg hasznot húznak belőle. A kapcsolatteremtés nélküli szexuális bántalmazás körébe sorolható az ilyen jellegű tevékenységek nézésének kényszerítése, például a pornográf tartalmak, vagy más személyek aktusának végig nézetése.

Az elhanyagolás is bántalmazásnak minősül

A bántalmazásoknak van még egy típusa, ami szintén nem közismert annyira, mint a fentiek. Az elhanyagolás egy ugyanolyan súlyosságú traumának számít, mint a fent említett példák. Az elhanyagolás két részre osztható. A fizikai elhanyagolás jelöli a megfelelő táplálás, ruháztatás hiányát. Ide tartozik a nem megfelelő orvosi ellátások biztosítása, a nem megfelelő higiénia megteremtése.

Továbbá az iskoláztatás hiányosságai is a fizikai bántalmazás köréhez sorolhatók. A másik, az érzelmi elhanyagolás, amely szintén érzelmi bántalmazásnak minősül és a megfelelően támogató érzelmi háttér hiányát jelenti. Bár ez utóbbi kevésbé kézzel fogható, igen fontos megemlítenünk, mert ennek következtében a gyermek veszélyeztetetté válhat a későbbi bántalmazásokkal szemben.

A gyermekbántalmazás tünetei, esetleges jelei

A bántalmazásoknak nincs egységes tünetlistája, amelyek pontosan jeleznék az abúzus tényét. Azonban felsorolható néhány jel, amik együttesen segíthetnek felismerni a bántalmazás jelenlétét a bántalmazott gyermek viselkedésében. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a jelek más problémák meglétére is utalhatnak, és külön-külön nem elegendőek ahhoz, hogy valaki megvádolható legyen gyermekbántalmazással.

Minden embert megillet az ártatlanság vélelme, így csakis konkrét bizonyítékok birtokában lehet bárkit megvádolni, és ilyen esetekben is a hatóságok járhatnak el a vádak kapcsán. Fontos azonban, hogy ne maradjunk tétlenek, hanem járjunk utána annak, valóban bántalmazásról van-e szó.

Testi tünetek: sérülések, sokszori balesetek által keletkezett nyomok, nemi szervek zavart, ösztönös megérintése, gyakori pszichoszomatikus tünetek, nemi szervek és a körülötte lévő területek sérülése, visszatérő húgyúti gyulladások, zúzódások vagy karcolások, nemi szervek érzékenysége, hirtelen váladékozása, vérzése, abnormális elváltozások a nemi szerveken, karmolások, harapások a gyermek testén, arra utaló jelek, hogy a gyermeket erőszakkal levetkőztették, megmagyarázhatatlan terhesség.

Szociális elszigetelődés, egyedüli játékok, csendes, visszahúzódó viselkedés. Iskolában észrevehető hirtelen változások a viselkedésben: teljesítményromlás, túl korán érkezik, vagy túl későn távozik az iskolából, ellenállás a testi foglalkozásokkal szemben, például tornaóra, úszás, az iskolaorvosi vizsgálattal szembeni ellenérzések, iskolakerülés.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.