Menü

A trauma és a bántalmazás tünetei gyermekeknél

Ma Magyarországon egyre kevésbé számít tabutémának a gyermekbántalmazás, mégis sok esetben a szülők, tanárok és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek nehezen beszélnek erről. Nem tudják mik a jelei, mi a teendő, ha ezeket észlelik.

Ez nagyon lényeges lenne, hiszen az erőszak jelen van a gyermekek életében. Ha bántalmazást hallunk gyakran sztereotip képek és gondolatok jelennek meg előttünk, amelyek sokszor egyáltalán nem, vagy annak számos formáját nem fedik le.

Mit nevezünk gyermekbántalmazásnak?

Az abúzusnak több típusa is létezik, amelyekre definíciókat is írhatunk. A fizikai bántalmazás vagy erőszak kategóriája jelöli a sérülések vagy különféle szenvedések megelőzésének hiányát. Amennyiben bizonyítható, vagy okkal feltételezhető, hogy ezeket szándékosan okozták, vagy nem jelezték előre, nem akadályozták meg.

Érzelmi bántalmazásnak nevezzük, amikor a gyermeket érzelmi fejlődésében akadályozzák. Rendszeres sértegetések, megalázások veszik körül. Önbecsülésében sértik, a szülő elutasítón viselkedik vele. Hangsúlyozandó azonban, hogy a neveléshez tartozó szabályok betartatásának következetes módja, az esetenkénti nemleges válaszok nem számítanak érzelmi bántalmazásnak, erőszaknak, amennyiben nem haladják meg az egészséges fejlődést gátló határokat (nem megaláztatáshoz kapcsolódnak).

A szexuális erőszak talán a legismertebb fajtája a bántalmazásnak, hiszen a legtöbb esetben a média erre fordítja a legnagyobb hangsúlyt. Azonban itt is fontos megjegyeznünk, hogy nem csupán a létrejött szexuális kontaktus, hanem az egyéb magatartás formák is ide tartoznak (pl. intim helyeken való érintés, szexuális tartalmú képek mutatása). Olyan személyekre is vonatkozik, akikre a gyermek bízva van, és kihasználják helyzetét, esetleg hasznot húznak belőle. A kapcsolatteremtés nélküli szexuális bántalmazás körébe sorolható az ilyen jellegű tevékenységek nézésének kényszerítése, például a pornográf tartalmak, vagy más személyek aktusának végig nézetése.

Az elhanyagolás is bántalmazásnak minősül

A bántalmazásoknak van még egy típusa, ami szintén nem közismert annyira, mint a fentiek. Az elhanyagolás egy ugyanolyan súlyosságú traumának számít, mint a fent említett példák. Az elhanyagolás két részre osztható. A fizikai elhanyagolás jelöli a megfelelő táplálás, ruháztatás hiányát. Ide tartozik a nem megfelelő orvosi ellátások biztosítása, a nem megfelelő higiénia megteremtése.

Továbbá az iskoláztatás hiányosságai is a fizikai bántalmazás köréhez sorolhatók. A másik, az érzelmi elhanyagolás, amely szintén érzelmi bántalmazásnak minősül és a megfelelően támogató érzelmi háttér hiányát jelenti. Bár ez utóbbi kevésbé kézzel fogható, igen fontos megemlítenünk, mert ennek következtében a gyermek veszélyeztetetté válhat a későbbi bántalmazásokkal szemben.

A gyermekbántalmazás tünetei, esetleges jelei

A bántalmazásoknak nincs egységes tünetlistája, amelyek pontosan jeleznék az abúzus tényét. Azonban felsorolható néhány jel, amik együttesen segíthetnek felismerni a bántalmazás jelenlétét a bántalmazott gyermek viselkedésében. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a jelek más problémák meglétére is utalhatnak, és külön-külön nem elegendőek ahhoz, hogy valaki megvádolható legyen gyermekbántalmazással.

Minden embert megillet az ártatlanság vélelme, így csakis konkrét bizonyítékok birtokában lehet bárkit megvádolni, és ilyen esetekben is a hatóságok járhatnak el a vádak kapcsán. Fontos azonban, hogy ne maradjunk tétlenek, hanem járjunk utána annak, valóban bántalmazásról van-e szó.

Testi tünetek: sérülések, sokszori balesetek által keletkezett nyomok, nemi szervek zavart, ösztönös megérintése, gyakori pszichoszomatikus tünetek, nemi szervek és a körülötte lévő területek sérülése, visszatérő húgyúti gyulladások, zúzódások vagy karcolások, nemi szervek érzékenysége, hirtelen váladékozása, vérzése, abnormális elváltozások a nemi szerveken, karmolások, harapások a gyermek testén, arra utaló jelek, hogy a gyermeket erőszakkal levetkőztették, megmagyarázhatatlan terhesség.

Szociális elszigetelődés, egyedüli játékok, csendes, visszahúzódó viselkedés. Iskolában észrevehető hirtelen változások a viselkedésben: teljesítményromlás, túl korán érkezik, vagy túl későn távozik az iskolából, ellenállás a testi foglalkozásokkal szemben, például tornaóra, úszás, az iskolaorvosi vizsgálattal szembeni ellenérzések, iskolakerülés.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.