Beteg kutyával az élet

Amikor eldöntjük, hogy szeretnénk kutyát magunk mellé, akkor még csak az első lépésnél sem tartunk, hogy kutyatulajdonosok legyünk. Számtalan elméleti kérdésen kell átrágnunk magunkat, ahhoz, hogy végül a kezünkbe foghassuk az új családtagot. Amellett, hogy tájékozódunk és döntünk bizonyos kérdésekben, biztos vagyok benne, hogy a környezetünkben lévők is ellátnak tanácsokkal. Amint eljutunk a kérdéskörök végére és a megfelelő felszerelést is beszereztük, sőt a kutyusunk már velünk is lakik, ekkor derülnek ki olyan dolgok, hogy mi az, amire nem számítottunk és, hogy ez milyen anyagi vonzatot von maga után.

Ha már egyből beteg kutyát fogadunk örökbe, akkor a gondozó, már kész tervvel adja át számunkra az ebet. Illetve nyugodtan lehet bombázni kérdéssekkel. Meg vannak a már bevált gyógyszerei, illetve lehet tudni körülbelül a kezelései összegét és menetét.

De mi van akkor, ha később derül ki, hogy mivel is állunk szemben? Sajnos mi így jártunk. Nem is egyszer. Az első csivava kutyámat általános iskolás koromban kaptam. Már mikor hozzánk került, furcsán köhögött, de kiskorában az orvosok nem találtak semmi eltérőt nála. Leszámítva azt, hogy az erős napsütéstől mindig begyulladt a szeme, amit ecsetelővel kezeltünk. Allergiás volt a bolhára, de olyannyira, hogy ha összeszedtünk párat, akkor kihullott a szőre, a nyakát pedig sebesre vakarta, ezért a megelőzésre nagyon figyeltünk. Már felnőtt kutya volt, mikor a sokadik állatorvosnál kiderült, hogy szívbeteg. Innentől kezdve, élete végéig szívgyógyszert szedett. Komolyabb beavatkozást nem igényelt így teljes életet élhetett. 14 évig boldogította a családot.

Jelenleg ismét két csivava tulajdonosa vagyok, és sajnos Emma súlyos tüdőbeteg, születésétől kezdve. Még alig volt pár hete nálunk, amikor fuldokolva köhögött, majd volt mikor összeeset, elájult, emellett pedig egyéb csúnya tünetei is megjelentek. Ha kenneltől vásárolunk kutyát, akkor ők garanciát vállalnak ilyen eshetőségre is. Visszaadják a kifizetett összeget, vagy választhatunk másik ebet. Én egyikkel sem éltem. Semmiféleképen nem mondanék le róla. Hiszen a mi döntésünk volt, és mi őt választottuk.

Így viszont azzal kell szembenéznünk, hogy ha rosszul van, mindent eldobva rohanunk a kisállat ambulanciára. Ez lehet hétvége, ünnepnap, reggel vagy este. Ha szerencsések vagyunk, hogy olyan településen él az ember, hogy van ügyeletes ellátás, akkor gond meg oldva. Ha nem, akkor végighívogatva az összes állatorvost, elnézést kérve, hogy szabadnapon zavarjuk, próbáljuk ellátáshoz jutatni a kis kedvencet (egy idő után ismerni fognak és egyszerűbben megy a keresés). A kezelései kisebb vagyon, ezért minden hónapban kell félrerakni bizonyos összeget, ha esetleg bármi probléma adódna. Külön diéta vonatkozik a kutyákra, ezért az ő ebédjük egy táblázat szerint készül minden egyes nap. Ebédkor, pedig egy kisebb harc kerekedik a gyógyszer bevétele miatt.

Összefoglalva, ha olyan kis kedvenc kerül hozzánk, aki különleges bánásmódban kell részesíteni, akkor számolnunk kell azzal, hogy ez sok-sok időbe és pénzbe fog majd számunkra kerülni. A problémamegoldó készségünk határtalan legyen, és gyakran kell számítani a lélekjelenlétünkre. Így még is egészen biztos, hogy akad majd pár álmatlan éjszakánk. De ezek az állatok sokszorosan is meghálálják, amit értük teszünk.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta