Menü

Pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta

Bár a címben említett három szakma: a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta tevékenységi körében bőven találunk átfedő elemeket, azonban lényeges különbségek is vannak az egyes foglalkozások között. Sokan helytelenül használják egymás szinonimájaként ezeket a szavakat, bár többnyire a pszichológust értik mind alatt.

A pszichológus szakmához jelenleg hazánkban egyetemi végzettség szükséges, ami egy osztott, 5 éves képzés. Egy 3 éves alapképzés és egy 2 éves mesterképzés adja majd ki ezt az 5 évet, ahol meghatározott témákból készítik fel a hallgatókat. Ha csak az alapképzést végzi el valaki, a szakmája viselkedéselemző lesz, ha pedig a mesterképzést is folytatja ezután, megszerezheti a pszichológus diplomáját. Ezzel többek között szociális területen lehet elhelyezkedni, ugyanis a kórházi ellátásra, diagnózis felállítására nem jogosult a pszichológus, legfeljebb egy szakpszichológus vagy pszichiáter jelenlétében.

Pszichiáter akkor lehet valaki, ha először elvégez egy orvosi képzést, mely 6 év, ezután szakvizsgát tesz, azonban ezt leghamarabb az orvosi egyetem elvégzése után 5 évvel teheti meg. A pszichiáter egyfajta biológiai szempontból vizsgálja a lelki betegségeket, tehát az idegrendszer kézzel fogható ’hibáit’ keresi, ami leggyakrabban valamilyen biokémiai probléma. A pszichiáter diagnózist állíthat fel és gyógyszert írhat fel a betegnek, azonban pszichoterápiás módszerben csak akkor vehet részt, ha erre irányuló szakvizsgát tesz vagy képzettséget szerez.

A pszichoterapeuta tulajdonképpen egy szakvizsga, melyet bármelyik orvosi vagy szakpszichológusi képzés után el lehet végezni, tehát jelenleg ez a legmagasabb végzettség, amit a lelki betegségek gyógyítása terén el lehet érni. Jellemzően 3 évig tart a képzés, valamint elvégzése feljogosítja az orvost különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazására.

A pszichoterápiás módszerek mindegyikének megismerése rendkívül összetett feladat, valamint mindegyikből vizsgát kell tenni, ha alkalmazni szeretnék azt. Ilyen módszerek például a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia, csoportanalitikus terápiák, pár- és családterápia, hipnózisterápia, mozgás- és táncterápia, személyközpontú pszichoterápia stb.

Fontos továbbá, hogy míg a pszichológusokat nem, a szakpszichológusokat és a pszichiátereket, pszichoterapeutákat országosan nyilvántartják, így könnyen leellenőrizhető, hogy egy adott szakember szerepel-e a névsorban. Ez azért fontos, mert manapság már sokan hirdetik magukat megtévesztő titulussal, legtöbbször az interneten, így könnyen kiszűrhetjük, hogy valóban szakemberrel van-e dolgunk.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.