Pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta

Bár a címben említett három szakma: a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta tevékenységi körében bőven találunk átfedő elemeket, azonban lényeges különbségek is vannak az egyes foglalkozások között. Sokan helytelenül használják egymás szinonimájaként ezeket a szavakat, bár többnyire a pszichológust értik mind alatt.

A pszichológus szakmához jelenleg hazánkban egyetemi végzettség szükséges, ami egy osztott, 5 éves képzés. Egy 3 éves alapképzés és egy 2 éves mesterképzés adja majd ki ezt az 5 évet, ahol meghatározott témákból készítik fel a hallgatókat. Ha csak az alapképzést végzi el valaki, a szakmája viselkedéselemző lesz, ha pedig a mesterképzést is folytatja ezután, megszerezheti a pszichológus diplomáját. Ezzel többek között szociális területen lehet elhelyezkedni, ugyanis a kórházi ellátásra, diagnózis felállítására nem jogosult a pszichológus, legfeljebb egy szakpszichológus vagy pszichiáter jelenlétében.

Pszichiáter akkor lehet valaki, ha először elvégez egy orvosi képzést, mely 6 év, ezután szakvizsgát tesz, azonban ezt leghamarabb az orvosi egyetem elvégzése után 5 évvel teheti meg. A pszichiáter egyfajta biológiai szempontból vizsgálja a lelki betegségeket, tehát az idegrendszer kézzel fogható ’hibáit’ keresi, ami leggyakrabban valamilyen biokémiai probléma. A pszichiáter diagnózist állíthat fel és gyógyszert írhat fel a betegnek, azonban pszichoterápiás módszerben csak akkor vehet részt, ha erre irányuló szakvizsgát tesz vagy képzettséget szerez.

A pszichoterapeuta tulajdonképpen egy szakvizsga, melyet bármelyik orvosi vagy szakpszichológusi képzés után el lehet végezni, tehát jelenleg ez a legmagasabb végzettség, amit a lelki betegségek gyógyítása terén el lehet érni. Jellemzően 3 évig tart a képzés, valamint elvégzése feljogosítja az orvost különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazására.

A pszichoterápiás módszerek mindegyikének megismerése rendkívül összetett feladat, valamint mindegyikből vizsgát kell tenni, ha alkalmazni szeretnék azt. Ilyen módszerek például a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia, csoportanalitikus terápiák, pár- és családterápia, hipnózisterápia, mozgás- és táncterápia, személyközpontú pszichoterápia stb.

Fontos továbbá, hogy míg a pszichológusokat nem, a szakpszichológusokat és a pszichiátereket, pszichoterapeutákat országosan nyilvántartják, így könnyen leellenőrizhető, hogy egy adott szakember szerepel-e a névsorban. Ez azért fontos, mert manapság már sokan hirdetik magukat megtévesztő titulussal, legtöbbször az interneten, így könnyen kiszűrhetjük, hogy valóban szakemberrel van-e dolgunk.