Mindent az erotomániáról
- Dátum: 2023.05.26., 21:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- addikció, betegség, erotománia, férfi, lélek, nő, psziché
Az erotománia egy elavult kifejezés, nők esetében nimfomániaként is emlegették, utóbbinak volt férfi párja a szatiriázis.
Legfőbb jellemzője nem pusztán a „túlzásba vitt” szex, hanem az is, hogy ezt az érintettek lélektelenül teszik: aktusukból kimarad a kommunikáció, az önkifejezés, az érzelmi állapot megjelenítése. A vizsgálatokból már látszik az is, hogy maga a definíció a nők esetében szinte biztosan módosulni fog. Másik formája a de Clerambault szindróma egyfajta erotomán viselkedés, amiben az érintett időnként elveszti kapcsolatát a valósággal.

Az erotománia okai
Ma azt gondolják, hogy a hiperszexualitás az addikciókhoz lehet közel, a szakemberek a problémát már inkább akként írják le, viszont szakmai konszenzus erről még nincs, a témát még 2015-ben is bőven kutatták. A másik, korábbi elmélet szerint – amely még az erotomániára vonatkozott – egyfajta kényszerről van szó. Azt, hogy valamilyen szinten ebben is van igazság, az addikciót pártolók sem vonják kétségbe.
Mások szerint az erotománia egyfajta túlfűtött szexuális vágy, ami túllépi a normális kereteket. Az ebben szenvedőnek folyton azon jár az esze, miként elégítse ki magát. Miként cserkészen be magának szexuális partnert. Ez a fajta viselkedés nem csupán a szexuális örömszerzésre fókuszál, hanem arra is, hogy a szexualitáson keresztül meneküljön ki a számára kényelmetlen valóságból. Amíg a szex áll a középpontban, addig sem kell mással foglalkozni.
Ugyan a betegség besorolásáról még viták zajlanak, azt tudjuk, hogy a hiperszexualitáshoz mindenképpen kell egyfajta fogékonyság, egyfajta hajlamosság. Egyébiránt a szakemberek magát a hiperszexualitás főként a személyiségben lévő zaklatottsággal, egyéb helyekről származó indulatokkal magyarázzák. Azaz a betegség érintettjeiben mindig az átlagosnál nagyobb feszültség munkál, azt pedig nem jól kezelik, az általa okozott érzéseket nem jó helyre csatornázzák, irányítják – tehát tulajdonképpen a szex szolgál ezek „kisületésére”. Ezek tudattalan dolgok, az érintettek nem is tudják pontosan megfogalmazni, hogy mi bajuk van. Mindez hasonló az alkoholfogyasztáshoz, ami szintén azt támasztja alá, hogy ez a betegség inkább az addikciók közé sorolható.

Tünetei
A betegség tünetei különbözőek lehetnek típusukban és komolyságukban, ám a legáltalánosabb tünetek a következők:
Túl sok szexuális partner vagy túl nagyszámú párkapcsolat.
Ismeretlenekkel vagy prostituáltakkal folytatott viszony.
A szexuális partnerkapcsolat során az érzelmi elköteleződés hiánya.
Telefon szex vagy internetes szexuális szolgáltatások túlzott használata.
Pornográf anyagok gyakori használata.
Mazohista vagy szadista szexuális aktusban való részvétel.

A megszállott szexualitásban szenvedő betegek az aktust általában valamilyen probléma előli menekülésként használják. Ilyen lehet a magányosság, depresszió, stressz. Az ilyen betegeket nem érdeklik az ezzel járó következmények, mint például a szexuális úton terjedő betegségek, vagy érzelmileg fontos partner elvesztése.
Az erotomán betegek látszólag ugyanolyan életet élnek, mint bárki más, házastársi vagy élettársi párkapcsolatban élnek, ám valójában nagyon nehéz számukra az érzelmi intimitás fenntartása. A szexuális aktustól várják önértékelésük növelését, de mivel az érzelmi beteljesülés elmarad, életüket üresnek érzik. A betegség egyaránt érint heteroszexuálisokat, homoszexuálisokat és biszexuálisokat is.
A betegség egyaránt érinti a nőket és férfiakat, bármely korosztályban, bár több férfi betegről tudunk, mint nőről. Pontosan nem tudni, hányan szenvednek ebben a betegségben, de becsült adatok szerint a felnőtt lakosság 3-6%-át.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.