Menü

Kardió kisokos

Bár valóban nem lehet a testépítést és az edzéseket ilyen egyszerűen felosztani, azonban sokan mindössze két irány közül választanak: vagy kardió, ami legtöbb esetben futást jelent, vagy súlyzós edzés. Igaz, a súlyzós edzéssel kapcsolatban is rengeteg tévhit kering, például, hogy azzal nőként „túl nagyok leszünk”, vagy épp az, hogy a súlyzós edzés csak a valódi testépítőknek való.

Egyik sem igaz, hiszen egy kiegyensúlyozott edzésterv jó esetben mindkettő módszert tartalmazza megfelelő arányban, illetve minden fajta edzésnek megvan a maga előnye és hátránya. Ezek a módszerek nem kizárják egymást, hanem inkább kiegészítik. A kardió állóképességet épít, az erőnléti edzések pedig az izomzatot erősítik és a teherbírásukat növelik. Ezeket vegyítve érhető el a legjobb eredmény, természetesen attól függően, hogy kinek milyen célja van.

A kardióval kapcsolatban is sok a tévhit, melyek közül a leggyakoribb az, hogy a futás a legjobb módszer. Valójában a biciklizés és az úszás is nagyszerű választás, főleg, ha valaki nagyobb túlsúllyal edz, mivel utóbbiak kímélik az ízületeket és a gerincet. Szintén gyakori tévhit, hogy ezzel érdemes kezdeni az edzést. Ennek az elgondolásnak persze inkább kényelmi oka van, hiszen sokan nem szeretik a kardiót, ezért úgy gondolják, jobb, ha minél előbb túlesnek rajta. Pedig a valóság épp ezzel ellentétes.

Ha kardióval kezdjük az edzést, annak az lesz az eredménye, hogy jól kifáradunk és nem marad elég erőnk a súlyzós edzéshez. Egyrészt az izmok a kardió alatt nagymértékben kifáradnak, valamint apró izomsérülések is keletkezhetnek, melyek befolyásolják az erőnlétet. A fáradtság persze nem csak fizikális értelemben hat ki az edzésre, hanem mentálisan is. Ha fejben fáradtak vagyunk, a súlyzós edzés egyik alappillére fog hiányozni, ami a mentális fókusz, vagyis a koncentráció.

Egy másik érv amellett, hogy a kardió az edzés végén foglaljon helyet az, hogy így bizonyítottan több zsírt éget el a szervezet. Ha kardióval kezdünk, a testünk nem fog zsírt égetni. Persze nem azért, mert a kardióval nem égetünk zsírt, hanem mert először a vérkeringésben lévő szénhidrátokat emészti fel a szervezet. Ha ezután váltunk át súlyzós edzésre, akkor a fáradtság és a nehezebben hozzáférhető energiaraktárak miatt kevésbé lesz hatékony a kalóriaégetés.

Ezzel ellentétben, ha súlyzós edzéssel kezdünk, akkor maximális teljesítményt tudunk nyújtani izommunka terén, valamint mire a kardióhoz érünk – ami sokkal nagyobb intenzitású – már eleve aerob üzemmódban van a szervezetünk, tehát zsírégető állapotban. Ezzel nem csak több kalóriát égetünk el, de kevesebb kardióra is van szükség, illetve a testünk tovább fent tudja tartani ezt az állapotot, folytatva a zsírégetést az edzés végeztével is.

Természetesen, ahogy a legtöbb esetben, úgy itt sincs tökéletes válasz. Általános értelemben hatékonyabb, ha a súlyzós edzéssel kezdünk, azonban vannak esetek, amikor a céljaink azt indokolják, hogy fordítva csináljuk. Ilyen például, ha kizárólag az állóképességünket szeretnénk növelni vagy épp kifejezetten a futást szeretnénk magasabb szintre emelni. Ha azonban egyszerűen a fogyás a cél, érdemes a kardiót a végére hagyni, még akkor is, ha fárasztóbbnak érezzük, esetleg különböző napokon végezni súlyzós és kardiós edzéseket.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?