Menü

Locked-in avagy a bezártság szindróma

Ezzel a szindrómával az egyetem alatt találkoztam. A kommunikációs zavarok kurzus vizsgafeltétele volt egy kutató munka a kiválasztott témában. Akkor az afáziára és a bezártság szindrómára esett a döntésem. Ugyan, az utóbbiról halvány gőzöm se volt, hogy micsoda. De nem volt mit tenni, belevettem magam a kutatásba, hogy vajon mit is takar, és mivel kell szembenézzenek azok, akik ebben szenvednek.

Ez egy olyan állapot ahol a beteg öntudatánál van, viszont nem képes mozogni és szóban kommunikálni. Csak a szem, vagy az arc izmai maradnak mozgásképesek, a test többi izma valamilyen oknál fogva lebénult. Az ember ilyenkor a saját teste rabja. Ezek igen speciális esetek és ritkának is mondható, de tudnunk kell róla, kutatnunk kell, hiszen bármikor előfordulhat. Az állapotot okozhatja a gerincvelő, vagy agytörzs sérülése. Leggyakoribb oka a kialakulására a baleset vagy az agyvérzés. A legelső esetet 1966-ban írták le. Az ép tudat mellett, a testérzékelés is megmarad, aminek következtében a közérzetről is be tudna számolni a beteg.

Mivel a hangadás megszűnik, így kódolt üzenetek formájában tud kommunikálni az egyén. Ez lehet szemmozgás, pislogás vagy akár sírás. Emellett pedig több alkalommal is megkíséreltek az orvosok egy speciális gép segítségével kapcsolatot létesíteni a beteggel. Ez a módszer sikeres volt, így megkönnyítve az információcserét.

Egyre több kutatás folyik ezzel kapcsolatban. Hiszen az orvostudomány fejlődésével egyre több agysérültet tudnak megmenteni vagy életben tartani. Fontos, hogy ebben a szindrómában szenvedőket eljutassák arra a pontra, hogy már rehabilitálni lehessen őket. A betegeknek az élettartam igen változó. Pár hónaptól, akár évtizedekig is élhetnek ebben az állapotban.

Talán az egyik leghíresebb ilyen betegnek mondható Jean-Dominique Bauby, aki a legnépszerűbb francia női magazin főszerkesztője volt. A saját könyvét pedig már akkor fogalmazta meg, amikor beteg volt. Ez nem volt más, mint a Szkafander és pillangó című regény.1995.12.08-án agyvérzés érte, mikor fiát egy színházi előadásra vitte. Ekkor volt 43 éves. Mély kómába esett, s mire 20 nap múlva abból magához tért, testének szinte egyetlen porcikáját sem tudta mozdítani, sem beszélni, sem nyelni, sőt kezdetben segítség nélkül még lélegezni sem tudott. Egyedül a bal szeme mozgott, mely később az egyetlen kommunikációs eszköze lesz a világgal, embertársaival.

A logopédusa egy abc-t rakott össze a francia nyelvben leggyakrabban előforduló betűkből, majd azt felmondva Bauby pillantással jelezte melyik betűre gondol. Ezeket egyesével lejegyezve adja ki a szavakat, mondatokat. Így levelezik, könyvet ír, társalog. Délelőttönként a fejében összeáll a szöveg, délután a szemével lediktálja és még ki is javítja az aznapi elkészült szöveget.

A könyv igen szívszorító, az író sorsával megbékélt. Azonban nélkülözhetetlen alkotás, hiszen olyan világot tár elénk, amit mi el se tudunk képzelni. A testétől független lett, már csak az emberi szellem él és verdes, mint egy pillangó a szkafander üvegburája alá zárva.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?

A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.