Menü

A rágózás előnyei és hátrányai

Mentolos, nagyon mentolos, gyümölcsös, cukros, cukormentes. Van, aki minden nap rágja, van aki sohasem, és néhányan csak alkalmanként használjuk. Emellett a rágózás egyfajta kifejezőeszköz is lehet, amely hozzájárul egy adott ember személyiségéhez, megjelenéséhez. Az alábbi cikkben a rágózás főbb előnyeire és hátrányaira kaphatunk választ.

Törekedjünk a cukormentesre!

A cukormentes rágógumik legfőbb előnye, hogy nem roncsolják a fogakat, a rágás pedig növeli az agy felé történő vérkeringést, így segíthet a koncentrációban. Emellett segít a diétában, és rendszeres használata mellett csökken az igény a kalória bevitelre, valamint a szervezet energiafelhasználásának hatékonysága is növekszik. Rágózás mellett ugyanis kevesebbet eszünk, viszont energikusabbnak érezhetjük magunkat, (habár ez azért nem minden helyzetben igaz). A cukormentes rágók használata és a bőséges folyadékfogyasztás lehet a fogyókúra két legfőbb mankója. Valamint ma már szerencsére a legtöbb rágó cukormentes, és rengeteg ízvilág van, többek között a gyümölcsös is, ezáltal ha valaki nem szereti a mentolosat, akkor a gyümölcsösek is jó alternatívát jelentenek.

Melyek a rágózás egészséges hatásai

Megtisztítja a fogakat a lepedéktől

Megelőzi a fogszuvasodás kialakulását

Segít a káros szenvedélyekről való leszokásban
Üde leheletet biztosít
Fokozza a nyáltermelést, így a lepedék nem tud megtelepedni a fogakon
Javítja a száj öntisztulását
Diéta idején a rágózás csökkenti a kalóriabevitel iránti igényt

Moderálja az édességek iránti vágyódást

Segíti a falásrohamok elkerülését
Az édes íz nyugtatólag hat az ízlelőbimbókra
Segít a stressz csökkentésében is
A rágózás jótékony hatást gyakorol a memóriára

A rágózás veszélyei és hátrányai

Az állandó, és folyamatos rágózás következményeként az állkapocs elmozdulhat, vagy kilazulhat. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy akkor már soha többet nem lesz jó az állkapcsunk, viszont a folyamatos rágás hatására elfáradhatnak az állkapcsunk izmai is. Emellett ha valaki nagyon “csámcsog”, nagy hévvel rágózik, akkor egyfajta esztétikai hátrányt is jelent, mivel sok helyen nem szimpatikus, legyen az éppen egy orvos, vagy az iskola.

A tartós, mindennapos rágózás az ízérzékelést és az emésztést is ronthatja, mivel mindez a száj PH értékére is hatással van, és emiatt a száj kémiája is felborul. Egy idő után egyre kevésbé érzünk ízeket, vagy akár bizonyos ízeket tévesen érzékelünk. Valamint a rágózás egy idő után az emésztésben és a gyomorsav termelésben is szerepet játszik, a tartós használat hatására pedig túl sok gyomorsavunk termelődhet, amely aztán refluxot, gyomorégést eredményez.

Sokszor előforduló hiba, hogy az emberek túl sokáig rágóznak, ugyanis a megfelelő időtartam maximum 15-20 perc, és legfeljebb napi 2-3 alkalommal. Ezzel szemben gyakori, hogy az emberek sokkal hosszabb ideig, akár 1-2 óráig is használnak egy-egy darabot amely már nem feltétlenül egészséges a fogak és a száj számára sem.

A rágózás összességében jóval több előnnyel, mint hátránnyal jár. Ha megfelelő mértéket tartunk, és napi szinten maximum 2-3 alkalommal használjuk, akkor segíthetünk magunknak vele a fogyásban, segít megőrizni a száj higiéniáját és megelőzni a fogak elromlását, csökkenti a stresszt, valamint jó esetben üde leheletet és fehér fogakat biztosít.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.