Miért kívánjuk jobban a szénsavas italokat hőség idején?
- Dátum: 2023.07.21., 00:24
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- egészség, forróság, hőség, ital, kutatás, nyár, szénsavas ital, szóda, tudomány
A nyári hőség kellős közepén gondolkodtál-e már azon, hogy miért kívánod ilyenkor jobban a szénsavas italokat? Ebben az időszakban megnő a folyadékfogyasztás, és ahogy egyre nő a hőmérséklet, úgy nő a különféle szénsavas italok (sör, üdítőitalok stb.) eladási száma is.
Sokan ilyenkor nyúlnak a szódához. Ez azonban nemcsak a hirdetéseknek köszönhető, a háttérben tudományos okok is meghúzódnak, miért érezzük úgy, hogy a szénsavas italok jobban oltják a szomjunkat.

A szigorú megközelítés azt ajánlja, hogy nyáron is kizárólag sima vizet fogyasszunk. Ennek az az oka, hogy a forróság ideje alatt egyre többet izzadunk, és minél több izzadságot termelünk, annál több folyadékot veszítünk. A megfelelő hidratációhoz tehát növelni kell a folyadékbevitelt.
Ahogy azonban egyre melegebbé válik az időjárás, és egyre több folyadékot kívánunk, legtöbbször el kezdünk olyan folyadékok után vágyódni, amelyek élvezetet is nyújtanak.
Furán hangozhat, de a hideg folyadékok hűtő hatása nem a hőmérsékletüknek, hanem inkább a rehidrációs képességüknek köszönhető. Egy kis mennyiségű hideg folyadék hűtő hatása azonban nem tart sokáig, mivel a belső szervek hamar felmelegítik. Ha nagy mennyiséget fogyasztunk, az viszont lelassíthatja a véráramlást, és így megakadályozza a testet, hogy továbbítsa a hőt, ami akár veszélyes is lehet.
Továbbá, ott van a tény, hogy a magas kalóriatartalmú italok az anyagcserének is adnak egy nagy pofont. Ez további hőt generál, amikor a szervezet megpróbálja ezeket lebontani.
A hideg italok hűtő hatása pszichológiailag sokkal erősebb, mint fizikailag. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a szénsavas italok valóban jobban lehűtenek-e minket, vagy ez is csak illúzió?

A válasz attól is függ, milyen szénsavas italról beszélünk. Az ízesítetlen, szénsavas ásványvízről elmondhatjuk, hogy nemcsak hogy lehűt minket, de még jobban is képes erre, mint a tiszta csapvíz. Ezt egy japán kutatócsoport egy kisebb kísérlet keretein belül vizsgálta meg.
Valószínűleg többen is észrevettük, hogy a citrusos ízesítésű ásványvizek és üdítőitalok, amelyek nem túl édesek, mintha jobban oltanák a szomjat, és hatásuk tovább is tart. Ez a savanyú italok nyálképződésre való hatásával magyarázható. A kiszáradt száj a test egy módszere, hogy jelezze nekünk, hogy hidratálnunk kell. A savanyú íz serkenti a nyálképződést, és azt az illúziót kelti, hogy folyamatosan hidratálva vagyunk még akkor is, miután befejeztük az ivást.
Természetesen megvan az egyszerű oka is, hogy az emberek nagy része miért választja a sima víz helyett a szénsavas italokat: sokan kellemesebb ízűnek tartják ezeket, így nem okoz gondot a megfelelő mennyiség elfogyasztása. Kutatások szerint nem is az aroma vagy az íz az, ami a legjobban számít, hanem az érzés, amit ezek fogyasztása okoz. A szervezet hasonlóan reagál a szén-dixodra, mint amikor a fájdalomért felelős receptorok bekapcsolnak. A trükk az, hogy a receptorokat kellő mértékben kell stimulálni, így azok kellemes érzést fognak biztosítani, nem fájdalmasat. Tehát az egész reakció a savasságtól függ, és azt már jól tudjuk, hogy a megfelelő savasság frissítő érzést biztosít.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.