Menü

Miért kívánjuk jobban a szénsavas italokat hőség idején?

A nyári hőség kellős közepén gondolkodtál-e már azon, hogy miért kívánod ilyenkor jobban a szénsavas italokat? Ebben az időszakban megnő a folyadékfogyasztás, és ahogy egyre nő a hőmérséklet, úgy nő a különféle szénsavas italok (sör, üdítőitalok stb.) eladási száma is.

Sokan ilyenkor nyúlnak a szódához. Ez azonban nemcsak a hirdetéseknek köszönhető, a háttérben tudományos okok is meghúzódnak, miért érezzük úgy, hogy a szénsavas italok jobban oltják a szomjunkat.

A szigorú megközelítés azt ajánlja, hogy nyáron is kizárólag sima vizet fogyasszunk. Ennek az az oka, hogy a forróság ideje alatt egyre többet izzadunk, és minél több izzadságot termelünk, annál több folyadékot veszítünk. A megfelelő hidratációhoz tehát növelni kell a folyadékbevitelt.

Ahogy azonban egyre melegebbé válik az időjárás, és egyre több folyadékot kívánunk, legtöbbször el kezdünk olyan folyadékok után vágyódni, amelyek élvezetet is nyújtanak.

Furán hangozhat, de a hideg folyadékok hűtő hatása nem a hőmérsékletüknek, hanem inkább a rehidrációs képességüknek köszönhető. Egy kis mennyiségű hideg folyadék hűtő hatása azonban nem tart sokáig, mivel a belső szervek hamar felmelegítik. Ha nagy mennyiséget fogyasztunk, az viszont lelassíthatja a véráramlást, és így megakadályozza a testet, hogy továbbítsa a hőt, ami akár veszélyes is lehet.

Továbbá, ott van a tény, hogy a magas kalóriatartalmú italok az anyagcserének is adnak egy nagy pofont. Ez további hőt generál, amikor a szervezet megpróbálja ezeket lebontani.

A hideg italok hűtő hatása pszichológiailag sokkal erősebb, mint fizikailag. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a szénsavas italok valóban jobban lehűtenek-e minket, vagy ez is csak illúzió?

A válasz attól is függ, milyen szénsavas italról beszélünk. Az ízesítetlen, szénsavas ásványvízről elmondhatjuk, hogy nemcsak hogy lehűt minket, de még jobban is képes erre, mint a tiszta csapvíz. Ezt egy japán kutatócsoport egy kisebb kísérlet keretein belül vizsgálta meg.

Valószínűleg többen is észrevettük, hogy a citrusos ízesítésű ásványvizek és üdítőitalok, amelyek nem túl édesek, mintha jobban oltanák a szomjat, és hatásuk tovább is tart. Ez a savanyú italok nyálképződésre való hatásával magyarázható. A kiszáradt száj a test egy módszere, hogy jelezze nekünk, hogy hidratálnunk kell. A savanyú íz serkenti a nyálképződést, és azt az illúziót kelti, hogy folyamatosan hidratálva vagyunk még akkor is, miután befejeztük az ivást.

Természetesen megvan az egyszerű oka is, hogy az emberek nagy része miért választja a sima víz helyett a szénsavas italokat: sokan kellemesebb ízűnek tartják ezeket, így nem okoz gondot a megfelelő mennyiség elfogyasztása. Kutatások szerint nem is az aroma vagy az íz az, ami a legjobban számít, hanem az érzés, amit ezek fogyasztása okoz. A szervezet hasonlóan reagál a szén-dixodra, mint amikor a fájdalomért felelős receptorok bekapcsolnak. A trükk az, hogy a receptorokat kellő mértékben kell stimulálni, így azok kellemes érzést fognak biztosítani, nem fájdalmasat. Tehát az egész reakció a savasságtól függ, és azt már jól tudjuk, hogy a megfelelő savasság frissítő érzést biztosít.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.