Menü

Fontos vitaminok a zökkenőmentesebb tanévkezdéshez

Hamarosan tanévkezdés, ezért arra gondoltam, hogy nem árt összeszedni a legfontosabb vitaminokat, ásványi anyagokat, amivel megtámogathatjuk gyermekeinknek az amúgy sem mindig zökkenőmentes tanévkezdést.

Az iskolás korú gyerekeknél, kamaszoknál szinte ugrásszerűen nő a szükséges napi vitamin- és ásványi anyagmennyiség, a kamaszok esetében leginkább a szervezetükben végbemenő hormonális változások miatt.

Nézzük, melyek azok a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok, amik nélkülözhetetlenek az egészséges szervezet számára, különösen tanévkezdéskor.

A C-vitamin egy alapvitamin, általánosan a legismertebb az immunrendszer megfelelő működéséhez. C vitaminnal együtt szívódik fel jól a vas, mely nagyon fontos szerepet játszik a teljesítmény szempontjából, ugyanis befolyásolja a koncentrációs képességet. (Tejtermékekkel egy órás különbséggel fogyasszuk, különben nem szívódik fel.)

Ha sportol a gyermekünk, akkor a magnézium is fontos tápanyagforrás. Természetes forrásai az olajos magvak és a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek közül a klorofillban gazdag levélzöldségek.

A kalcium-magnézium pezsgőtabletták megjelenése óta gyakori tévhit az emberekben, hogy ezt a két tápanyagot egyszerre kell bevenni, pedig valójában a kalcium akadályozza a magnézium felszívódását. Szedjük inkább pár óra eltéréssel!

A kálcium a csontok és fogak miatt elengedhetetlen, a legmegfelelőbb felszívódás érdekében érdemes D-vitaminnal együtt bevinni.

Pajzsmirigybetegként tudom, hogy a jód is nagyon fontos, nemcsak a pajzsmirigy működése, hanem az anyagcsere folyamatok zavartalan működése szempontjából is. A jód hiánya pajzsmirigy zavarokat okozhat, ami számtalan megbetegedést előidézhet.

A betegségeket egyrészt a fent említett vitaminokkal védhetjük ki, másrészt pedig a megfelelő stresszkezeléssel.

Az orvosok szerint az év eleji megbetegedések egyik oka a jelenség pszichológiai háttere, a stresszhelyzetek, melyek betegségek formájában csapódnak le.

A tanévkezdés egy óriási pszichés teher, ami szintén felerősíti a megbetegedések kockázatát. Legjobb, amit tehetünk, ha sokat beszélgetünk erről a gyerekeinkkel, augusztus végén fokozatosan készítjük fel őket a tanévkezdésre, a változásokra. Az időben történő esti lefekvéssel, az elalvási-ébredési ritmus visszaállításával, a tanév közbeni napi rutin fokozatos újbóli kialakításával. Ha ezzel várunk szeptemberig, a gyerekek fáradtabbak és nyűgösebbek, étvágytalanabbak lesznek. Szülőként segítsük őket ebben és próbáljuk zökkenőmentesebbé, stresszmentesebbé tenni a tanévkezdéssel járó változásokat.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.