Menü

Fontos vitaminok a zökkenőmentesebb tanévkezdéshez

Hamarosan tanévkezdés, ezért arra gondoltam, hogy nem árt összeszedni a legfontosabb vitaminokat, ásványi anyagokat, amivel megtámogathatjuk gyermekeinknek az amúgy sem mindig zökkenőmentes tanévkezdést.

Az iskolás korú gyerekeknél, kamaszoknál szinte ugrásszerűen nő a szükséges napi vitamin- és ásványi anyagmennyiség, a kamaszok esetében leginkább a szervezetükben végbemenő hormonális változások miatt.

Nézzük, melyek azok a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok, amik nélkülözhetetlenek az egészséges szervezet számára, különösen tanévkezdéskor.

A C-vitamin egy alapvitamin, általánosan a legismertebb az immunrendszer megfelelő működéséhez. C vitaminnal együtt szívódik fel jól a vas, mely nagyon fontos szerepet játszik a teljesítmény szempontjából, ugyanis befolyásolja a koncentrációs képességet. (Tejtermékekkel egy órás különbséggel fogyasszuk, különben nem szívódik fel.)

Ha sportol a gyermekünk, akkor a magnézium is fontos tápanyagforrás. Természetes forrásai az olajos magvak és a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek közül a klorofillban gazdag levélzöldségek.

A kalcium-magnézium pezsgőtabletták megjelenése óta gyakori tévhit az emberekben, hogy ezt a két tápanyagot egyszerre kell bevenni, pedig valójában a kalcium akadályozza a magnézium felszívódását. Szedjük inkább pár óra eltéréssel!

A kálcium a csontok és fogak miatt elengedhetetlen, a legmegfelelőbb felszívódás érdekében érdemes D-vitaminnal együtt bevinni.

Pajzsmirigybetegként tudom, hogy a jód is nagyon fontos, nemcsak a pajzsmirigy működése, hanem az anyagcsere folyamatok zavartalan működése szempontjából is. A jód hiánya pajzsmirigy zavarokat okozhat, ami számtalan megbetegedést előidézhet.

A betegségeket egyrészt a fent említett vitaminokkal védhetjük ki, másrészt pedig a megfelelő stresszkezeléssel.

Az orvosok szerint az év eleji megbetegedések egyik oka a jelenség pszichológiai háttere, a stresszhelyzetek, melyek betegségek formájában csapódnak le.

A tanévkezdés egy óriási pszichés teher, ami szintén felerősíti a megbetegedések kockázatát. Legjobb, amit tehetünk, ha sokat beszélgetünk erről a gyerekeinkkel, augusztus végén fokozatosan készítjük fel őket a tanévkezdésre, a változásokra. Az időben történő esti lefekvéssel, az elalvási-ébredési ritmus visszaállításával, a tanév közbeni napi rutin fokozatos újbóli kialakításával. Ha ezzel várunk szeptemberig, a gyerekek fáradtabbak és nyűgösebbek, étvágytalanabbak lesznek. Szülőként segítsük őket ebben és próbáljuk zökkenőmentesebbé, stresszmentesebbé tenni a tanévkezdéssel járó változásokat.

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.