Mi a figyelemfelkeltő szindróma?
- Dátum: 2023.08.19., 20:39
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- érzelmi szabályozás, figyelemfelkeltés, figyelmessèg, gondolat, kognitív, pozitív, pszichológia, stratégiák
Mit csinálunk általában akkor, amikor valami érzelmi szenvedést okoz nekünk? Ez a személytől függ. Vannak olyanok, amelyek az emocionális szabályozás aktív stratégiáit próbálják megvalósítani, de vannak olyanok is, akik egy nem hatékony gondolkodásmintát indítottak el. Ha valami aggasztja őket, megzavarja őket, vagy szomorúvá teszi, akkor a fejében marad, és újra és újra forognak.
Ez segít nekünk, hogy ezek a negatív érzelmek eltűnjenek? Éppen ellenkezőleg. Ily módon, ami a kényelmetlenséget generálja, és nem hagyja el az elménket, ami miatt egy spirálba lépünk, amelyben rosszabbul és rosszabbul érezzük magunkat. A probléma az, hogy nem mindig vagyunk tisztában azzal, hogy hogyan jutunk bele ebbe a haszontalan ördögi körbe. És ha igen, nem tudjuk, hogyan kell megállítani, igaz??

Mi a figyelmes kognitív szindróma??
A kognitív pszichológiától védve van az, hogy miként dolgozzuk fel az információkat és a helyzetekkel kapcsolatos gondolatainkat, mi határozza meg az érzelmi tapasztalatunkat. Ez azt jelenti, hogy az „érzelmi” gondolataink által végzett kezelés figyelemre méltó módon befolyásolja a rossz közérzetünket. A belső tapasztalatok kezelése több és kevésbé hatékony.
Így az a személy, aki megpróbálja megnyugtatni gondolatait és megoldásokat találni arra, hogy milyen aggodalmakra vagy szomorúságokra törekszik, nem érzi magát. Azt, ami ezekhez az elképzelésekhez és negatív érzelmekhez ragaszkodik, és bármilyen cél nélkül fordítja őket. Ez az utolsó példa megfelel annak, ami történik a figyelmes kognitív szindrómás betegekkel.
A figyelmes kognitív szindrómában egy gondolatmintázat jelenik meg, amely megtartja mind az érzelmeket, mind a negatív ötleteket, amelyek a fejünkben jelennek meg. Miért? Mert vannak olyan metakognitív folyamatok, amelyek ezt az ördögi kört nem változtatják meg és változnak.
"Nincs semmi jó vagy rossz; ez az emberi gondolat, hogy ez így jelenik meg.’’

Milyen a kognitív feldolgozás a figyelmes kognitív szindrómában?
Így a figyelmes kognitív szindróma ez azért jellemezhető, mert elindítottunk egy olyan gondolatmintát, amely magában foglalja a kérődző, az aggodalom, a rögzített figyelem és a negatív leküzdés stratégiáit. Nézzük meg alaposan a folyamatot.
Először is, a figyelem elhanyagolása az olyan ingerekben vagy helyzetekben van rögzítve, amelyek kényelmetlenséget okoznak. Mivel a figyelmünk sokkal „riasztóbb” a számunkra negatív eseményekre, ez a pozitívabbaké válik (bár ezek is előfordulnak). Ez azt jelenti, hogy egy eseménynek sokkal pozitívabbnak kell lennie, mint egy negatívnak, hogy kiszámítsuk és megfontoljuk azt, amikor válaszolunk arra, hogy "hogyan csinálunk?".
Továbbá, ha ez a számunkra is jelen van, arra gondolunk, hogy nem tudjuk figyelmen kívül hagyni ezeket a negatív gondolatokat és aggodalmakat. Végül a folyamatot az adaptív érzelmi szabályozási stratégiák hiánya tartósítja.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?