Menü

Mi a figyelemfelkeltő szindróma?

Mit csinálunk általában akkor, amikor valami érzelmi szenvedést okoz nekünk? Ez a személytől függ. Vannak olyanok, amelyek az emocionális szabályozás aktív stratégiáit próbálják megvalósítani, de vannak olyanok is, akik egy nem hatékony gondolkodásmintát indítottak el. Ha valami aggasztja őket, megzavarja őket, vagy szomorúvá teszi, akkor a fejében marad, és újra és újra forognak.

Ez segít nekünk, hogy ezek a negatív érzelmek eltűnjenek? Éppen ellenkezőleg. Ily módon, ami a kényelmetlenséget generálja, és nem hagyja el az elménket, ami miatt egy spirálba lépünk, amelyben rosszabbul és rosszabbul érezzük magunkat. A probléma az, hogy nem mindig vagyunk tisztában azzal, hogy hogyan jutunk bele ebbe a haszontalan ördögi körbe. És ha igen, nem tudjuk, hogyan kell megállítani, igaz??

Mi a figyelmes kognitív szindróma??

A kognitív pszichológiától védve van az, hogy miként dolgozzuk fel az információkat és a helyzetekkel kapcsolatos gondolatainkat, mi határozza meg az érzelmi tapasztalatunkat. Ez azt jelenti, hogy az „érzelmi” gondolataink által végzett kezelés figyelemre méltó módon befolyásolja a rossz közérzetünket. A belső tapasztalatok kezelése több és kevésbé hatékony.

Így az a személy, aki megpróbálja megnyugtatni gondolatait és megoldásokat találni arra, hogy milyen aggodalmakra vagy szomorúságokra törekszik, nem érzi magát. Azt, ami ezekhez az elképzelésekhez és negatív érzelmekhez ragaszkodik, és bármilyen cél nélkül fordítja őket. Ez az utolsó példa megfelel annak, ami történik a figyelmes kognitív szindrómás betegekkel.

A figyelmes kognitív szindrómában egy gondolatmintázat jelenik meg, amely megtartja mind az érzelmeket, mind a negatív ötleteket, amelyek a fejünkben jelennek meg. Miért? Mert vannak olyan metakognitív folyamatok, amelyek ezt az ördögi kört nem változtatják meg és változnak.

"Nincs semmi jó vagy rossz; ez az emberi gondolat, hogy ez így jelenik meg.’’

Milyen a kognitív feldolgozás a figyelmes kognitív szindrómában?

Így a figyelmes kognitív szindróma ez azért jellemezhető, mert elindítottunk egy olyan gondolatmintát, amely magában foglalja a kérődző, az aggodalom, a rögzített figyelem és a negatív leküzdés stratégiáit. Nézzük meg alaposan a folyamatot.

Először is, a figyelem elhanyagolása az olyan ingerekben vagy helyzetekben van rögzítve, amelyek kényelmetlenséget okoznak. Mivel a figyelmünk sokkal „riasztóbb” a számunkra negatív eseményekre, ez a pozitívabbaké válik (bár ezek is előfordulnak). Ez azt jelenti, hogy egy eseménynek sokkal pozitívabbnak kell lennie, mint egy negatívnak, hogy kiszámítsuk és megfontoljuk azt, amikor válaszolunk arra, hogy "hogyan csinálunk?".

Továbbá, ha ez a számunkra is jelen van, arra gondolunk, hogy nem tudjuk figyelmen kívül hagyni ezeket a negatív gondolatokat és aggodalmakat. Végül a folyamatot az adaptív érzelmi szabályozási stratégiák hiánya tartósítja.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.