Menü

5 jel, hogy passzív-agresszív személlyel van dolgod

Úgy tűnik, mintha kedves lenne, mégis megbántva érzed magad? Nem biztos, hogy veled van a baj.

A személyes konfliktusait mindenki másképp kezeli, vannak, akik bármit megtennének, hogy elkerüljék az összetűzéseket, mások élnek-halnak egy kis agyserkentő vitáért. A passzív-agresszív viselkedésű személyek pedig egészen különleges stratégiát választanak, bár a nyílt konfrontációtól tartózkodnak, számos úton éreztetik a másikkal rosszallásukat, egyet nem értésüket.

Jól irányzott, szúrós mondataikkal, viselkedésükkel könnyen elbizonytalaníthatják a másikat. Eszköztáruk nagyon változatos, hűvös kimértséggel, a programok szabotálásával, dicséretnek álcázott kritikával büntethetik a környezetük tagjait, mindez pedig jócskán rányomja a bélyegét az emberi kapcsolataikra. A saját mentális egészséged érdekében jó, ha észreveszed a jeleket!

Dicséretnek álcázott kritika

Az embernek többnyire jólesik, ha őszinte dicséretet hall, azonban a passzív-agresszív személytől érkező bók időnként felér egy vaskos sértéssel. Kedves, ha valaki megjegyzi, hogy milyen jó lett a frizurád, de egészen másként hat, ha hozzáteszi, hogy neki is ilyen volt még iskoláskorában. Könnyen úgy érezheted, hogy nem az életkorodnak megfelelő hajat vágattál, vagy hozzá képest lemaradtál - ebben is. Az ilyen bókoknak álcázott csípős megjegyzések idővel alááshatják az önbizalmadat, úgy érezheted, hogy folyamatosan versengened kell.

Mentegetőzéssel kezdett mondatok

„Nem akarlak megbántani, de…”, „Remélem, nem veszed sértésnek, de…”, „Utálni fogod, amit most mondok, de…” - ismerősek ezek a mondatok? Közös bennük, hogy a kötőszó után pontosan olyan kijelentések következnek, amelyek végül megbántanak, megsértenek, elbizonytalanítanak, rosszulesnek, annak ellenére, hogy a beszélő szándéka elvileg pont nem ez lenne. A passzív-agresszív emberek az átlagosnál gyakrabban használhatják ezeket a mondatszerkezeteket, amikkel előre megpróbálják felmenteni magukat.

Kér, de nincsenek „illúziói”

Kifejezi az óhaját feléd, majd a mondat második felében annak is hangot ad, hogy az valószínűleg nem fog teljesülni, mert nem fogod megcsinálni, amit kér? Hogyan hangzik mindez? Például a főnököd azt mondja, hogy örülne, ha péntekig elkészülnél egy adott feladattal, majd gyorsan hozzáteszi, hogy persze tisztában van vele, hogy a jövő hétig várnia kell majd, mert úgysem leszel készen.

Sokatmondó hallgatás

A passzív-agresszív személyek nem csak a beszéddel érhetik el, hogy rosszul érezd magad, olykor azt a stratégiát választják, hogy hallgatásba burkolózva büntetnek. Hiába faggatod őt, hogy mi a baja, legfeljebb egy dacos, foghegyről odavetett „Semmi!” lesz a válasz. Bár ezzel látszólag elkerüli a konfliktust, valójában még nagyobbat okozhat, a már meglévő problémára rátehet egy újabb lapáttal.

Szabotál

Úgy tűnik, hogy időről időre véletlenül keresztbe tesz neked, és így te jössz ki rosszul a helyzetekből? Például a kollégád rendszeresen elfelejt tájékoztatni a határidőkről, csak akkor kap észbe, amikor azok már teljesíthetetlenül közeliek, esetleg el is múltak. A passzív-agresszív viselkedésű személyek másként is szabotálhatnak: ha kérsz tőlük valamit, gyakran nem mondanak nemet, hiába van ellenükre a feladat, inkább halogatják, „elfeledkeznek” róla. Persze végül úgy magyarázzák a helyzetet, hogy ne ők legyenek a hibásak, hanem leginkább a többi ember vagy a körülmények. Olyan programra hívod őket, amihez igazából nincs kedvük? Könnyen lehet, hogy elkésnek, vagy az utolsó pillanatban előállnak valami kifogással.

Zsarolásra utaló, ártalmatlannak tűnő szokások

Az érzelmi zsarolás gyakran megjelenik a mérgező kapcsolatokban. Ennek során általában az egyik fél a másik életének legkényesebb, legérzékenyebb pontjait, részleteit használja fel a manipulációhoz.

Sokszor a bizonytalanságokat, a családtagokat érintve befolyásolja az érzelmeit, a viselkedését, de számos esetben félelmet, bűntudatot vagy a kötelezettség érzését kelti az illetőben, hogy elérje céljait.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.