5 jel, hogy passzív-agresszív személlyel van dolgod
- Dátum: 2023.08.31., 16:55
- Udvari Fanni
- képek:pixabay.com
- dicséret, érzelem, érzelmi zsarolás, konfliktus, lélek, mentegetőzés, passzív-agresszív, psziché, szabotálás
Úgy tűnik, mintha kedves lenne, mégis megbántva érzed magad? Nem biztos, hogy veled van a baj.
A személyes konfliktusait mindenki másképp kezeli, vannak, akik bármit megtennének, hogy elkerüljék az összetűzéseket, mások élnek-halnak egy kis agyserkentő vitáért. A passzív-agresszív viselkedésű személyek pedig egészen különleges stratégiát választanak, bár a nyílt konfrontációtól tartózkodnak, számos úton éreztetik a másikkal rosszallásukat, egyet nem értésüket.
Jól irányzott, szúrós mondataikkal, viselkedésükkel könnyen elbizonytalaníthatják a másikat. Eszköztáruk nagyon változatos, hűvös kimértséggel, a programok szabotálásával, dicséretnek álcázott kritikával büntethetik a környezetük tagjait, mindez pedig jócskán rányomja a bélyegét az emberi kapcsolataikra. A saját mentális egészséged érdekében jó, ha észreveszed a jeleket!
Dicséretnek álcázott kritika
Az embernek többnyire jólesik, ha őszinte dicséretet hall, azonban a passzív-agresszív személytől érkező bók időnként felér egy vaskos sértéssel. Kedves, ha valaki megjegyzi, hogy milyen jó lett a frizurád, de egészen másként hat, ha hozzáteszi, hogy neki is ilyen volt még iskoláskorában. Könnyen úgy érezheted, hogy nem az életkorodnak megfelelő hajat vágattál, vagy hozzá képest lemaradtál - ebben is. Az ilyen bókoknak álcázott csípős megjegyzések idővel alááshatják az önbizalmadat, úgy érezheted, hogy folyamatosan versengened kell.
Mentegetőzéssel kezdett mondatok
„Nem akarlak megbántani, de…”, „Remélem, nem veszed sértésnek, de…”, „Utálni fogod, amit most mondok, de…” - ismerősek ezek a mondatok? Közös bennük, hogy a kötőszó után pontosan olyan kijelentések következnek, amelyek végül megbántanak, megsértenek, elbizonytalanítanak, rosszulesnek, annak ellenére, hogy a beszélő szándéka elvileg pont nem ez lenne. A passzív-agresszív emberek az átlagosnál gyakrabban használhatják ezeket a mondatszerkezeteket, amikkel előre megpróbálják felmenteni magukat.
Kér, de nincsenek „illúziói”
Kifejezi az óhaját feléd, majd a mondat második felében annak is hangot ad, hogy az valószínűleg nem fog teljesülni, mert nem fogod megcsinálni, amit kér? Hogyan hangzik mindez? Például a főnököd azt mondja, hogy örülne, ha péntekig elkészülnél egy adott feladattal, majd gyorsan hozzáteszi, hogy persze tisztában van vele, hogy a jövő hétig várnia kell majd, mert úgysem leszel készen.
Sokatmondó hallgatás
A passzív-agresszív személyek nem csak a beszéddel érhetik el, hogy rosszul érezd magad, olykor azt a stratégiát választják, hogy hallgatásba burkolózva büntetnek. Hiába faggatod őt, hogy mi a baja, legfeljebb egy dacos, foghegyről odavetett „Semmi!” lesz a válasz. Bár ezzel látszólag elkerüli a konfliktust, valójában még nagyobbat okozhat, a már meglévő problémára rátehet egy újabb lapáttal.
Szabotál
Úgy tűnik, hogy időről időre véletlenül keresztbe tesz neked, és így te jössz ki rosszul a helyzetekből? Például a kollégád rendszeresen elfelejt tájékoztatni a határidőkről, csak akkor kap észbe, amikor azok már teljesíthetetlenül közeliek, esetleg el is múltak. A passzív-agresszív viselkedésű személyek másként is szabotálhatnak: ha kérsz tőlük valamit, gyakran nem mondanak nemet, hiába van ellenükre a feladat, inkább halogatják, „elfeledkeznek” róla. Persze végül úgy magyarázzák a helyzetet, hogy ne ők legyenek a hibásak, hanem leginkább a többi ember vagy a körülmények. Olyan programra hívod őket, amihez igazából nincs kedvük? Könnyen lehet, hogy elkésnek, vagy az utolsó pillanatban előállnak valami kifogással.
Zsarolásra utaló, ártalmatlannak tűnő szokások
Az érzelmi zsarolás gyakran megjelenik a mérgező kapcsolatokban. Ennek során általában az egyik fél a másik életének legkényesebb, legérzékenyebb pontjait, részleteit használja fel a manipulációhoz.
Sokszor a bizonytalanságokat, a családtagokat érintve befolyásolja az érzelmeit, a viselkedését, de számos esetben félelmet, bűntudatot vagy a kötelezettség érzését kelti az illetőben, hogy elérje céljait.
Az érzelmi stabilitás nem egy adottság

Csecsemőként kétségbeesetten ordítunk az értetlen felnőttekkel, és – amikor nem kapjuk meg azonnal a magunkét – sokszor felnőttként sem jutunk jobb megoldásra. Vajon miért viselkedünk felnőtt fejjel is gyerekként, amikor nem érjük el a célunkat? Hogyan lehet az, hogy egy nyelvet beszélünk, de hiába, mert mégsem értjük meg egymást? Miért mennek füstbe nagy lánggal indult kapcsolatok, nagy lelkesedéssel indított közös munkák, projektek?
A nyár végi depresszió leküzdése

A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.
Mit jelent a szürke kő technika és mikor alkalmazzuk?

Egyszer megkérdezték tőlem, ismerem-e a szürke kavics módszerét, s bevallom nem tudtam miről van szó, most már azt gondolom jó, ha mindenki ismeri és alkalom adtán alkalmazza bizonyos emberekkel szemben ezt a technikát.
A kiégés leggyakoribb jelei

A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.
Mi az a digitális detox?

A modern világ velejárója a megnövekedett képernyőidő, a több digitális jelenlét, valamint a közösségi média forradalma. Az elektronikus készülékek használata sokszor elkerülhetetlen, például a munka világában is nap mint nap szükséges a számítógépek többórányi igénybevétele. Ám mindez időnként súlyos hatást gyakorol a jólétünkre nézve, és rengeteg negatív következményt idéz elő.