Menü

5 jel, hogy passzív-agresszív személlyel van dolgod

Úgy tűnik, mintha kedves lenne, mégis megbántva érzed magad? Nem biztos, hogy veled van a baj.

A személyes konfliktusait mindenki másképp kezeli, vannak, akik bármit megtennének, hogy elkerüljék az összetűzéseket, mások élnek-halnak egy kis agyserkentő vitáért. A passzív-agresszív viselkedésű személyek pedig egészen különleges stratégiát választanak, bár a nyílt konfrontációtól tartózkodnak, számos úton éreztetik a másikkal rosszallásukat, egyet nem értésüket.

Jól irányzott, szúrós mondataikkal, viselkedésükkel könnyen elbizonytalaníthatják a másikat. Eszköztáruk nagyon változatos, hűvös kimértséggel, a programok szabotálásával, dicséretnek álcázott kritikával büntethetik a környezetük tagjait, mindez pedig jócskán rányomja a bélyegét az emberi kapcsolataikra. A saját mentális egészséged érdekében jó, ha észreveszed a jeleket!

Dicséretnek álcázott kritika

Az embernek többnyire jólesik, ha őszinte dicséretet hall, azonban a passzív-agresszív személytől érkező bók időnként felér egy vaskos sértéssel. Kedves, ha valaki megjegyzi, hogy milyen jó lett a frizurád, de egészen másként hat, ha hozzáteszi, hogy neki is ilyen volt még iskoláskorában. Könnyen úgy érezheted, hogy nem az életkorodnak megfelelő hajat vágattál, vagy hozzá képest lemaradtál - ebben is. Az ilyen bókoknak álcázott csípős megjegyzések idővel alááshatják az önbizalmadat, úgy érezheted, hogy folyamatosan versengened kell.

Mentegetőzéssel kezdett mondatok

„Nem akarlak megbántani, de…”, „Remélem, nem veszed sértésnek, de…”, „Utálni fogod, amit most mondok, de…” - ismerősek ezek a mondatok? Közös bennük, hogy a kötőszó után pontosan olyan kijelentések következnek, amelyek végül megbántanak, megsértenek, elbizonytalanítanak, rosszulesnek, annak ellenére, hogy a beszélő szándéka elvileg pont nem ez lenne. A passzív-agresszív emberek az átlagosnál gyakrabban használhatják ezeket a mondatszerkezeteket, amikkel előre megpróbálják felmenteni magukat.

Kér, de nincsenek „illúziói”

Kifejezi az óhaját feléd, majd a mondat második felében annak is hangot ad, hogy az valószínűleg nem fog teljesülni, mert nem fogod megcsinálni, amit kér? Hogyan hangzik mindez? Például a főnököd azt mondja, hogy örülne, ha péntekig elkészülnél egy adott feladattal, majd gyorsan hozzáteszi, hogy persze tisztában van vele, hogy a jövő hétig várnia kell majd, mert úgysem leszel készen.

Sokatmondó hallgatás

A passzív-agresszív személyek nem csak a beszéddel érhetik el, hogy rosszul érezd magad, olykor azt a stratégiát választják, hogy hallgatásba burkolózva büntetnek. Hiába faggatod őt, hogy mi a baja, legfeljebb egy dacos, foghegyről odavetett „Semmi!” lesz a válasz. Bár ezzel látszólag elkerüli a konfliktust, valójában még nagyobbat okozhat, a már meglévő problémára rátehet egy újabb lapáttal.

Szabotál

Úgy tűnik, hogy időről időre véletlenül keresztbe tesz neked, és így te jössz ki rosszul a helyzetekből? Például a kollégád rendszeresen elfelejt tájékoztatni a határidőkről, csak akkor kap észbe, amikor azok már teljesíthetetlenül közeliek, esetleg el is múltak. A passzív-agresszív viselkedésű személyek másként is szabotálhatnak: ha kérsz tőlük valamit, gyakran nem mondanak nemet, hiába van ellenükre a feladat, inkább halogatják, „elfeledkeznek” róla. Persze végül úgy magyarázzák a helyzetet, hogy ne ők legyenek a hibásak, hanem leginkább a többi ember vagy a körülmények. Olyan programra hívod őket, amihez igazából nincs kedvük? Könnyen lehet, hogy elkésnek, vagy az utolsó pillanatban előállnak valami kifogással.

Zsarolásra utaló, ártalmatlannak tűnő szokások

Az érzelmi zsarolás gyakran megjelenik a mérgező kapcsolatokban. Ennek során általában az egyik fél a másik életének legkényesebb, legérzékenyebb pontjait, részleteit használja fel a manipulációhoz.

Sokszor a bizonytalanságokat, a családtagokat érintve befolyásolja az érzelmeit, a viselkedését, de számos esetben félelmet, bűntudatot vagy a kötelezettség érzését kelti az illetőben, hogy elérje céljait.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez

A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?