A zene hatásai a babákra
- Dátum: 2023.09.03., 20:24
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- anyaméh, baba, énekel, hangszer, hatás, kinti hang, kismama, komolyzene, kutatás, magzat, memória, összeállítás, pozitív, szociális fejlődés, szórakoztat, tudományos, zene, zenehallgatás, zenei műfaj, zenél
A kellemes hangok, a zenehallgatás, a várandósság alatti éneklés, bizonyítottan hatással van a magzatra a pocakban. A zene abszolút pozitív hatásai régóta köztudottak, a kicsiknek való éneklés sok szempontból fejlesztő lehet.
A várandósság alatti zenehallgatással, énekléssel nagyon korán, már a tizenhatodik héten kapcsolatot teremthet magzatával a kismama, hiszen a kicsi mindent hall és érzékel.
Mint ismeretes, a kisbabák az anyaméhben már 16 hetesen, azaz kb. 11 centisen már hallanak. Így ettől az időszaktól kezdve érdemes őket megismertetni a zenével is, hiszen a fülük már elég fejlett ahhoz, hogy meghallják a kinti hangokat.

Ma már az is biztos, hogy az újszülöttek egyértelműen emlékeznek az anyaméhen belül hallott hangokra, hiszen a születés után sokkal erősebben reagálnak az anya hangjára, illetve a már magzati korban hallott zenékre. Annyi bizonyos, hogy mindennél jobban hat a babákra, ha szüleik énekelnek nekik, ez egy meghitt légkört teremt magzat és szülei között, melyre a születés után is emlékeznek és sokszor ezekre a dallamokra nyugodnak meg, alszanak el.
Már írtunk róla, de mindig aktuális téma, hogy az énekléstől, hangszeres játékoktól a gyerek érzelmi intelligenciája magasabb lesz, ami pedig segít abban, hogy empatikusabb, érzékenyebb felnőtté váljék.
A zenén belül különösen a komolyzenével való ismerkedésnek vannak jó hatásai, ami sajnos napjainkban már nem túl közkedvelt és gyakori, pedig ennek a zenei műfajnak kiváló hatásai vannak a kicsik számára és ez bizonyított tény. Kutatások számolnak be arról, hogy a komolyzene személyiségfejlesztő hatású, segíti a nyelvi fejlődést, megnyugtat, hat a félelemre, fejleszti a memóriát, segíti a szociális fejlődés és mindeközben szórakoztat is.
Arról is rengeteg tudományos hír van, hogy annak a gyermeknek, amelyik már korán hallgat komolyzenét, kevesebb problémája lesz az írással, olvasással.

Milyen komolyzenét hallgassunk a picikkel?
A szakemberek Brahms: Altatóját, Bach: 156-os kantáta című művét, de Saint-Saens: Az állatok karneválja című darabját ajánlják különösen a babáknak. Az interneten találhatunk kisbabáknak való zenei összeállításokat, programokat is.
Az is nagyon jó, ha anyuka maga játszik zenekarban, vagy zenél otthon és ezzel terhessége alatt és után is megismerteti, megkedvelteti a gyermekével a zenét. Úgy tűnik, nem lehet elég korán kezdeni a zene és a komolyzene hallgatását, keressünk gyermekeinknek bátran komolyzenét és figyeljük a hatásokat.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.