Menü

Mi is az a mogyoróhagyma?

A salottahagyma, vagy más néven mogyoróhagyma a vöröshagyma egyik változata. Azonban a feje kisebb, mint a nagyobb társaié, illetve több gerezdre is bontható. Színe igen változatos, mivel a lilától a szürkéig, minden árnyalatban megtalálható. Rövid, hengeres levelei üregesek, virága akár díszkertben is megállná a helyét. Télálló hagymák családjába tartozik és a fokhagymához hasonlóan fejlődnek, egy közös tönkön. Kerekded vagy hosszúkás formájú. Ha az ízét vizsgáljuk, akkor édesebb, lágyabb, mint a vöröshagymáé, kevésbé kesernyés. Talán ennek köszönheti a népszerűségét is. A kifinomultsága páratlan, így aki nem kedveli ezeket a zöldségeket, az is bátran megkóstolhatja.

Alapvetően a keleti konyha kedvelt hagymafajtája, de Európában is megvetette a lábát. A francia konyha volt az első, ahol ez az alapanyag betört a piacra. Manapság nálunk is egyre népszerűbb, de még közel sincs ahhoz, hogy a háziasszonyok konyhájában állandó növényként szerepeljen.

Az íze akkor az igazi, ha nem magról vetik, hanem hagymagumóról. 1 dughagymából 3-4 hagyma lesz. Fészket képző hagymafajta, tehát egy kis dughagymát veszik körül majd az új hagymácskák. Bátran lehet vele kísérletezni saját kertünkben is, nem túl igényes fajta. Szereti a sok fényt és a közepesen tápanyagban gazdag talajt. Ha magról vetjük, akkor igényli a vizet, de dughagymáról szaporítva a kisebb vízellátottság ingadozások sem tesznek benne kárt.

Az aromája igazán könnyfakasztó, ételeinknek igazán jellegzetes és kölünleges ízt ad. Egészen korán vethető, ugyanis már 5 foktól megindul a csirázás. A gyommentességre itt fokozottan figyelni kel, mivel elvehetik a fényt a növényünktől. Amikor a hagyma szára elszáradt, akkor betakarítható. Ezeket a részeket szedés után el kell távolítani, és kiterítve szárítani. A buroklevelektől és a gyökérzettől is meg kell szabadulni tárolás előtt. Így igazán sokáig élvezhetjük az egészséges gumókat.

Ha a gyógyhatását vesszük figyelembe, akkor fokozza a mirigyműködést, szabályozza a májfunkciót, valamint jótékony hatással van a szívre, a vérnyomásra és az idegrendszerre is. Segíti az emésztést, és gyakran használják étvágygerjesztőként. A fertőzéses megbetegedéssekkel is felveszi a versenyt, de gyulladások ellen is használható. Álmatlanság, és migrén esetén is segítségünkre lehet.

Íze miatt tökéletes salátákhoz, mártogatósokhoz, pástétomokhoz, krémekhez, vagy ragukhoz is. Használjuk frissen. Akár savanyúság is készíthető belőle. Száraz, hűvös helyen, lehetőleg kosárban tároljuk. Apróra vágva, olajon megpirítva az ázsiai ételek közkedvelt ízesítője.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?