Menü

Mi is az a mogyoróhagyma?

A salottahagyma, vagy más néven mogyoróhagyma a vöröshagyma egyik változata. Azonban a feje kisebb, mint a nagyobb társaié, illetve több gerezdre is bontható. Színe igen változatos, mivel a lilától a szürkéig, minden árnyalatban megtalálható. Rövid, hengeres levelei üregesek, virága akár díszkertben is megállná a helyét. Télálló hagymák családjába tartozik és a fokhagymához hasonlóan fejlődnek, egy közös tönkön. Kerekded vagy hosszúkás formájú. Ha az ízét vizsgáljuk, akkor édesebb, lágyabb, mint a vöröshagymáé, kevésbé kesernyés. Talán ennek köszönheti a népszerűségét is. A kifinomultsága páratlan, így aki nem kedveli ezeket a zöldségeket, az is bátran megkóstolhatja.

Alapvetően a keleti konyha kedvelt hagymafajtája, de Európában is megvetette a lábát. A francia konyha volt az első, ahol ez az alapanyag betört a piacra. Manapság nálunk is egyre népszerűbb, de még közel sincs ahhoz, hogy a háziasszonyok konyhájában állandó növényként szerepeljen.

Az íze akkor az igazi, ha nem magról vetik, hanem hagymagumóról. 1 dughagymából 3-4 hagyma lesz. Fészket képző hagymafajta, tehát egy kis dughagymát veszik körül majd az új hagymácskák. Bátran lehet vele kísérletezni saját kertünkben is, nem túl igényes fajta. Szereti a sok fényt és a közepesen tápanyagban gazdag talajt. Ha magról vetjük, akkor igényli a vizet, de dughagymáról szaporítva a kisebb vízellátottság ingadozások sem tesznek benne kárt.

Az aromája igazán könnyfakasztó, ételeinknek igazán jellegzetes és kölünleges ízt ad. Egészen korán vethető, ugyanis már 5 foktól megindul a csirázás. A gyommentességre itt fokozottan figyelni kel, mivel elvehetik a fényt a növényünktől. Amikor a hagyma szára elszáradt, akkor betakarítható. Ezeket a részeket szedés után el kell távolítani, és kiterítve szárítani. A buroklevelektől és a gyökérzettől is meg kell szabadulni tárolás előtt. Így igazán sokáig élvezhetjük az egészséges gumókat.

Ha a gyógyhatását vesszük figyelembe, akkor fokozza a mirigyműködést, szabályozza a májfunkciót, valamint jótékony hatással van a szívre, a vérnyomásra és az idegrendszerre is. Segíti az emésztést, és gyakran használják étvágygerjesztőként. A fertőzéses megbetegedéssekkel is felveszi a versenyt, de gyulladások ellen is használható. Álmatlanság, és migrén esetén is segítségünkre lehet.

Íze miatt tökéletes salátákhoz, mártogatósokhoz, pástétomokhoz, krémekhez, vagy ragukhoz is. Használjuk frissen. Akár savanyúság is készíthető belőle. Száraz, hűvös helyen, lehetőleg kosárban tároljuk. Apróra vágva, olajon megpirítva az ázsiai ételek közkedvelt ízesítője.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.