Menü

Legnépszerűbb tévhitek a fehérjeporokról

Sokan még mindig úgy tekintenek a fehérjére, mintha az kizárólag fitneszes körben használt „dopping” lenne, ami egészségtelen az átlagembernek. Eloszlatjuk a tévhiteket.

Fehérjére egyszerűen szükséged van, ha izmosodni szeretnél, de még akkor is, ha fogyni akarsz! Ahhoz képest, hogy mennyire népszerűek az étrend-kiegészítők, a fehérjeporok, rengeteg tévhit és alaptalan elképzelés lengi körül ezeket.

A fehérje szteroid

Nos, kevés dolog áll távolabb a valóságtól. Szteroidnak nevezünk minden olyan vegyületet, melyben szteránváz található. Ez egy kémiai struktúra, melynek semmi köze a fehérjékhez. A szteránvázas vegyületek között megtalálunk számos hormont (tesztoszteron, ösztrogén, kortizol), de ide tartozik a koleszterin, ahogy számos növényi vegyület is. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A testünket is főleg fehérjék alkotják – a bőrünk, az izmaink, a csontjaink, az enzimek, amik a kémiai átalakításokat végzik a testünkben, ezek mind fehérjék.

És természetesen fehérje van a húsokban, a tejtermékekben és a tojásban is, illetve számos növényben is jelentős mennyiségű fehérjével találkozhatunk. Amikor fehérjeport veszünk, akkor az egyszerűen az előbbi táplálékokban is meglévő fehérjék izolált változata. Például 1 dl tejben van 3 g fehérje, ez kb. 3 százalékos fehérjetartalmat jelent. Ha ezt izoláljuk, azaz „kivesszük” mellőle a fölösleges vizet, cukrot, zsírokat, akkor kaphatunk egy port, aminek a fehérjetartalma akár a 75-85 százalékot is elérheti. És voilà, kész is a fehérjepor. A fehérje nem szteroid, semmi köze a hormonokhoz csak azért, mert dobozban érkezik.

Tönkreteszi a veséket

Igen gyakori elképzelés, hogy a magas fehérjebevitel tönkreteszi a veséket. A valóságban azonban számos kutatás igazolta, hogy tartós extrém magas (3,4 g/testsúlykilogramm) fehérjebevitel mellett sem romlanak azok a markerek, amik a vesék működését és egészségét jelzik.

FONTOS – ennek a tévhitnek van némi alapja. Veseelégtelenségben szenvedőknél és vesebetegeknél a magas fehérjebevitel megterhelheti a veséket, így ilyen esetekben a magas fehérjebevitel nem ajánlott. Egészséges emberekben azonban a fehérjebevitel növelése számos egészségügyi előnnyel jár.

Mesterséges

Eleve az elképzelés, hogy azért, mert valami mesterséges, egyben rossz is, hibás. Ez az ún. „naturalistic fallacy”, vagyis a „természetesség tévedése”. Szeretnénk azt hinni, hogy minden, ami a természetből jön, az jó nekünk – de hát ez nem így van. Rengeteg növény van, ami azonnal megöl, ha megesszük, ellentétben a „nagyon káros mesterséges dolgokkal”, mint mondjuk, egy-két édesítőszer.

A másik probléma ezzel a tévhittel, hogy fehérjéket nem tudunk mesterségesen előállítani. A fehérjék aminosavakból épülnek fel – ezek az aminosavak kapcsolódnak hosszú láncokká. Jelenlegi módszerekkel 20-30 aminosavat tudunk összekapcsolni, és minden egyes aminosav összekapcsolása csökkent hatékonysággal történik – tehát a termelés borzasztóan rossz. Nos, a fehérjékben több mint 100 aminosav (gyakran több mint 1000) kapcsolódik össze, így lehetetlen ezeket mesterséges úton és elérhető áron előállítani. Bizony, minden fehérjeport, amit megveszünk, természetes forrásból vontak ki.

Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Amikor belépünk egy üzletbe, kedvünkre vásárolunk a polcokról, de valószínűleg sokszor azt se tudjuk, hogy konkrétan milyen élelmiszer került a kosárba. Pedig a boltokban rengeteg a feldogozott termék, ilyen az ultrafeldolgozottak köre is.

Reggelizéssel kapcsolatos tévhitek

Ahányféle diéta és trend, annyiféle útmutatás az étkezésekről. Tények és tévhitek a reggeliről, pro és kontra.

Ashoka jótékony hatásai

Az Ashoka szó szerinti jelentése: „gondok nélkül”. A hinduk egyik legfontosabb fája, amely egész India szerte honos.

Szezonális zöldségek májusban

Elérkezett az a tavaszi hónap, amikor a piacon már csupa friss és szezonális zöldséget találhatunk. Érdemes tudni, miért fontos ezeknek az idény zöldségeknek a fogyasztása, és hogyan csempészhetünk többet belőlük az étrendünkbe. Felejtsük el végleg a telet, és készüljünk tápanyaggal és vitaminokkal teli friss ételekkel a nyárra!

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!