Legnépszerűbb tévhitek a fehérjeporokról

Sokan még mindig úgy tekintenek a fehérjére, mintha az kizárólag fitneszes körben használt „dopping” lenne, ami egészségtelen az átlagembernek. Eloszlatjuk a tévhiteket.

Fehérjére egyszerűen szükséged van, ha izmosodni szeretnél, de még akkor is, ha fogyni akarsz! Ahhoz képest, hogy mennyire népszerűek az étrend-kiegészítők, a fehérjeporok, rengeteg tévhit és alaptalan elképzelés lengi körül ezeket.

A fehérje szteroid

Nos, kevés dolog áll távolabb a valóságtól. Szteroidnak nevezünk minden olyan vegyületet, melyben szteránváz található. Ez egy kémiai struktúra, melynek semmi köze a fehérjékhez. A szteránvázas vegyületek között megtalálunk számos hormont (tesztoszteron, ösztrogén, kortizol), de ide tartozik a koleszterin, ahogy számos növényi vegyület is. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A testünket is főleg fehérjék alkotják – a bőrünk, az izmaink, a csontjaink, az enzimek, amik a kémiai átalakításokat végzik a testünkben, ezek mind fehérjék.

És természetesen fehérje van a húsokban, a tejtermékekben és a tojásban is, illetve számos növényben is jelentős mennyiségű fehérjével találkozhatunk. Amikor fehérjeport veszünk, akkor az egyszerűen az előbbi táplálékokban is meglévő fehérjék izolált változata. Például 1 dl tejben van 3 g fehérje, ez kb. 3 százalékos fehérjetartalmat jelent. Ha ezt izoláljuk, azaz „kivesszük” mellőle a fölösleges vizet, cukrot, zsírokat, akkor kaphatunk egy port, aminek a fehérjetartalma akár a 75-85 százalékot is elérheti. És voilà, kész is a fehérjepor. A fehérje nem szteroid, semmi köze a hormonokhoz csak azért, mert dobozban érkezik.

Tönkreteszi a veséket

Igen gyakori elképzelés, hogy a magas fehérjebevitel tönkreteszi a veséket. A valóságban azonban számos kutatás igazolta, hogy tartós extrém magas (3,4 g/testsúlykilogramm) fehérjebevitel mellett sem romlanak azok a markerek, amik a vesék működését és egészségét jelzik.

FONTOS – ennek a tévhitnek van némi alapja. Veseelégtelenségben szenvedőknél és vesebetegeknél a magas fehérjebevitel megterhelheti a veséket, így ilyen esetekben a magas fehérjebevitel nem ajánlott. Egészséges emberekben azonban a fehérjebevitel növelése számos egészségügyi előnnyel jár.

Mesterséges

Eleve az elképzelés, hogy azért, mert valami mesterséges, egyben rossz is, hibás. Ez az ún. „naturalistic fallacy”, vagyis a „természetesség tévedése”. Szeretnénk azt hinni, hogy minden, ami a természetből jön, az jó nekünk – de hát ez nem így van. Rengeteg növény van, ami azonnal megöl, ha megesszük, ellentétben a „nagyon káros mesterséges dolgokkal”, mint mondjuk, egy-két édesítőszer.

A másik probléma ezzel a tévhittel, hogy fehérjéket nem tudunk mesterségesen előállítani. A fehérjék aminosavakból épülnek fel – ezek az aminosavak kapcsolódnak hosszú láncokká. Jelenlegi módszerekkel 20-30 aminosavat tudunk összekapcsolni, és minden egyes aminosav összekapcsolása csökkent hatékonysággal történik – tehát a termelés borzasztóan rossz. Nos, a fehérjékben több mint 100 aminosav (gyakran több mint 1000) kapcsolódik össze, így lehetetlen ezeket mesterséges úton és elérhető áron előállítani. Bizony, minden fehérjeport, amit megveszünk, természetes forrásból vontak ki.