Menü

A nyár végi depresszió leküzdése

A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.

Legtöbbször a nyár végi depresszió a gyerekeket érinti, hiszen a hosszú nyári szünet után kezdődik az iskola, amelyet persze mindenki “nagyon vár”, itt remélem mindenki érzi az átvitt értelműséget. Sokszor az iskolába visszamenni már önmagában elég letargikus, erre pedig rárakodik, hogy nyaranta a diákok többsége is a szüleikkel van, rengeteg szabadidővel rendelkeznek, nem kell tanulni, legtöbben a számítógép előtt ülnek, majd az iskolakezdéssel kezdetét veszi a tanulás, és a rendszeres iskolába járás.

Miért alakulhat ki a nyár végi depresszió?

Ősszel és télen sokkal kevesebb a nappali fény, mint nyáron. A fény pedig szerotonint termel a szervezetben, ami egy olyan hormon, ami boldoggá és energikussá teszi az embert. Ha viszont a szervezet nem kap elég fényt, akkor melatonint kezd el termelni, ami az úgynevezett „alvási hormon”, melynek a szerepe az lenne, hogy csak éjszaka termelődjön. Mivel nyár végétől egyre hamarabb sötétedik, így a szervezetünk nem kap elég fényt, nem termelődik elég boldogság-hormon, így könnyen fásultnak, lehangoltnak érezhetjük magunkat az őszi és téli időszak bizonyos részeiben.

Lelkileg is fel kell dolgoznunk, hogy vége a nyári nyüzsgésnek, a sok élvezetes programnak, a jó időnek és beköszönt az ősz, a rutinos hétköznapokkal, hűvösebb időjárással. Erre rárakodik a vakáció utáni lehangoltság, ami szintén együtt jár a fáradtsággal, étvágytalansággal, a nosztalgia erős érzésével. Ha valaki nyaralni megy nyáron, akkor ősszel legtöbbször arról álmodozik, hogy: milyen jó volt a nyár. Jó hír, hogy ez az állapot általában gyorsan elmúlik, csak extrém esetben tart hosszabb ideig. Szintén igaz, hogy könnyebb az otthoni szokásokhoz visszatérni, ha a vakáció csak rövid ideig tartott, vagy ha ez idő alatt sem estünk ki a munkából, mindennapi dolgokból.

Viszlát, nyár végi depresszió!

A nyár végi depresszió jóval több embert érint, mint gondolnánk, viszont csak keveset beszélünk róla, vagy sokszor észre sem vesszük. Megeshet az is, hogy a nyári végi lehangoltságot, valamint teljesen más jelenséggel együtt éljük meg, vagy másként érezzük. Szerencsére a helyzet az esetek többségében magától rendeződik, néhány apró változtatással azonban megelőzhetjük, és gyorsabban orvosolhatjuk is a bajt. Például sokat segít, ha a nyaralás utolsó napja nem esik egybe a nyári szabadság utolsó napjával: érdemes úgy időzíteni, hogy a hazatérés után még maradjon 1-2 nap a munkahelyi visszatérés előtt. Így jut időnk ráhangolódni a hétköznapokra, és a nyaralás utáni tennivalókat is nyugodtabban intézhetjük.

Rövid és fontos tanács, hogy: tervezzünk előre! Érdemes megtervezni a visszatérés körüli dolgokat, valamint munkától függően nem szabad hagyni, hogy ránk szaporodjanak a dolgok. Ez egyrészt eltereli a figyelmünket a visszavágyódásról, másrészt tudatosítja bennünk, hogy a nyaralás után is zajlik tovább az élet. Az előre tervezés mellett a sport ebben az esetben is jótékony hatású: olyan hormonokat szabadít fel a szervezetben, melyek kedvezően befolyásolják a hangulatunkat, és jól jöhet ahhoz is, hogy új célokat tűzzünk magunk elé az őszi–téli időszakra. Ráadásul ősszel sokszor többet is szeretünk enni, az edzés ebben is nagy segítség lehet. Sokat segít az is ha az őszi időszak elején találkozunk a barátokkal, beülünk esetleg mozizni, kocsmázni valahová, ugyanis közösségben lenni (megfelelő mértékben) segít visszarázódni a mindennapi kerékvágásba.

Végső soron pedig az őszi időszaknak is megvan a maga varázsa, jön a hűvösebb időjárás a nyári forróság után, a természet aludni készül, és sokan az őszi időjárásban is meg tudják találni a szépséget. Ha a különböző ház körüli teendőket, vagy a házban levő dolgokat – nagytakarítás, sütés-főzés, rendrakás – a nyári időszakban nem volt időnk, kedvünk megcsinálni, akkor az őszi időszak erre is jó lehet. Szép lassan az ősz beköszöntével, a gyerekeknek az iskola kezdetével fel kell venni a mindennapi teendők fonalát, és belerázódni a hétköznapok menetébe.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.