Menü

A nyár végi depresszió leküzdése

A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.

Legtöbbször a nyár végi depresszió a gyerekeket érinti, hiszen a hosszú nyári szünet után kezdődik az iskola, amelyet persze mindenki “nagyon vár”, itt remélem mindenki érzi az átvitt értelműséget. Sokszor az iskolába visszamenni már önmagában elég letargikus, erre pedig rárakodik, hogy nyaranta a diákok többsége is a szüleikkel van, rengeteg szabadidővel rendelkeznek, nem kell tanulni, legtöbben a számítógép előtt ülnek, majd az iskolakezdéssel kezdetét veszi a tanulás, és a rendszeres iskolába járás.

Miért alakulhat ki a nyár végi depresszió?

Ősszel és télen sokkal kevesebb a nappali fény, mint nyáron. A fény pedig szerotonint termel a szervezetben, ami egy olyan hormon, ami boldoggá és energikussá teszi az embert. Ha viszont a szervezet nem kap elég fényt, akkor melatonint kezd el termelni, ami az úgynevezett „alvási hormon”, melynek a szerepe az lenne, hogy csak éjszaka termelődjön. Mivel nyár végétől egyre hamarabb sötétedik, így a szervezetünk nem kap elég fényt, nem termelődik elég boldogság-hormon, így könnyen fásultnak, lehangoltnak érezhetjük magunkat az őszi és téli időszak bizonyos részeiben.

Lelkileg is fel kell dolgoznunk, hogy vége a nyári nyüzsgésnek, a sok élvezetes programnak, a jó időnek és beköszönt az ősz, a rutinos hétköznapokkal, hűvösebb időjárással. Erre rárakodik a vakáció utáni lehangoltság, ami szintén együtt jár a fáradtsággal, étvágytalansággal, a nosztalgia erős érzésével. Ha valaki nyaralni megy nyáron, akkor ősszel legtöbbször arról álmodozik, hogy: milyen jó volt a nyár. Jó hír, hogy ez az állapot általában gyorsan elmúlik, csak extrém esetben tart hosszabb ideig. Szintén igaz, hogy könnyebb az otthoni szokásokhoz visszatérni, ha a vakáció csak rövid ideig tartott, vagy ha ez idő alatt sem estünk ki a munkából, mindennapi dolgokból.

Viszlát, nyár végi depresszió!

A nyár végi depresszió jóval több embert érint, mint gondolnánk, viszont csak keveset beszélünk róla, vagy sokszor észre sem vesszük. Megeshet az is, hogy a nyári végi lehangoltságot, valamint teljesen más jelenséggel együtt éljük meg, vagy másként érezzük. Szerencsére a helyzet az esetek többségében magától rendeződik, néhány apró változtatással azonban megelőzhetjük, és gyorsabban orvosolhatjuk is a bajt. Például sokat segít, ha a nyaralás utolsó napja nem esik egybe a nyári szabadság utolsó napjával: érdemes úgy időzíteni, hogy a hazatérés után még maradjon 1-2 nap a munkahelyi visszatérés előtt. Így jut időnk ráhangolódni a hétköznapokra, és a nyaralás utáni tennivalókat is nyugodtabban intézhetjük.

Rövid és fontos tanács, hogy: tervezzünk előre! Érdemes megtervezni a visszatérés körüli dolgokat, valamint munkától függően nem szabad hagyni, hogy ránk szaporodjanak a dolgok. Ez egyrészt eltereli a figyelmünket a visszavágyódásról, másrészt tudatosítja bennünk, hogy a nyaralás után is zajlik tovább az élet. Az előre tervezés mellett a sport ebben az esetben is jótékony hatású: olyan hormonokat szabadít fel a szervezetben, melyek kedvezően befolyásolják a hangulatunkat, és jól jöhet ahhoz is, hogy új célokat tűzzünk magunk elé az őszi–téli időszakra. Ráadásul ősszel sokszor többet is szeretünk enni, az edzés ebben is nagy segítség lehet. Sokat segít az is ha az őszi időszak elején találkozunk a barátokkal, beülünk esetleg mozizni, kocsmázni valahová, ugyanis közösségben lenni (megfelelő mértékben) segít visszarázódni a mindennapi kerékvágásba.

Végső soron pedig az őszi időszaknak is megvan a maga varázsa, jön a hűvösebb időjárás a nyári forróság után, a természet aludni készül, és sokan az őszi időjárásban is meg tudják találni a szépséget. Ha a különböző ház körüli teendőket, vagy a házban levő dolgokat – nagytakarítás, sütés-főzés, rendrakás – a nyári időszakban nem volt időnk, kedvünk megcsinálni, akkor az őszi időszak erre is jó lehet. Szép lassan az ősz beköszöntével, a gyerekeknek az iskola kezdetével fel kell venni a mindennapi teendők fonalát, és belerázódni a hétköznapok menetébe.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.