A nyár végi depresszió leküzdése
- Dátum: 2023.09.15., 21:51
- Szabó Máté
- képek: pexels.com
- depresszió, egykedvű, nyár, rosszkedvű, valóság
A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.

Legtöbbször a nyár végi depresszió a gyerekeket érinti, hiszen a hosszú nyári szünet után kezdődik az iskola, amelyet persze mindenki “nagyon vár”, itt remélem mindenki érzi az átvitt értelműséget. Sokszor az iskolába visszamenni már önmagában elég letargikus, erre pedig rárakodik, hogy nyaranta a diákok többsége is a szüleikkel van, rengeteg szabadidővel rendelkeznek, nem kell tanulni, legtöbben a számítógép előtt ülnek, majd az iskolakezdéssel kezdetét veszi a tanulás, és a rendszeres iskolába járás.
Miért alakulhat ki a nyár végi depresszió?
Ősszel és télen sokkal kevesebb a nappali fény, mint nyáron. A fény pedig szerotonint termel a szervezetben, ami egy olyan hormon, ami boldoggá és energikussá teszi az embert. Ha viszont a szervezet nem kap elég fényt, akkor melatonint kezd el termelni, ami az úgynevezett „alvási hormon”, melynek a szerepe az lenne, hogy csak éjszaka termelődjön. Mivel nyár végétől egyre hamarabb sötétedik, így a szervezetünk nem kap elég fényt, nem termelődik elég boldogság-hormon, így könnyen fásultnak, lehangoltnak érezhetjük magunkat az őszi és téli időszak bizonyos részeiben.
Lelkileg is fel kell dolgoznunk, hogy vége a nyári nyüzsgésnek, a sok élvezetes programnak, a jó időnek és beköszönt az ősz, a rutinos hétköznapokkal, hűvösebb időjárással. Erre rárakodik a vakáció utáni lehangoltság, ami szintén együtt jár a fáradtsággal, étvágytalansággal, a nosztalgia erős érzésével. Ha valaki nyaralni megy nyáron, akkor ősszel legtöbbször arról álmodozik, hogy: milyen jó volt a nyár. Jó hír, hogy ez az állapot általában gyorsan elmúlik, csak extrém esetben tart hosszabb ideig. Szintén igaz, hogy könnyebb az otthoni szokásokhoz visszatérni, ha a vakáció csak rövid ideig tartott, vagy ha ez idő alatt sem estünk ki a munkából, mindennapi dolgokból.
Viszlát, nyár végi depresszió!

A nyár végi depresszió jóval több embert érint, mint gondolnánk, viszont csak keveset beszélünk róla, vagy sokszor észre sem vesszük. Megeshet az is, hogy a nyári végi lehangoltságot, valamint teljesen más jelenséggel együtt éljük meg, vagy másként érezzük. Szerencsére a helyzet az esetek többségében magától rendeződik, néhány apró változtatással azonban megelőzhetjük, és gyorsabban orvosolhatjuk is a bajt. Például sokat segít, ha a nyaralás utolsó napja nem esik egybe a nyári szabadság utolsó napjával: érdemes úgy időzíteni, hogy a hazatérés után még maradjon 1-2 nap a munkahelyi visszatérés előtt. Így jut időnk ráhangolódni a hétköznapokra, és a nyaralás utáni tennivalókat is nyugodtabban intézhetjük.
Rövid és fontos tanács, hogy: tervezzünk előre! Érdemes megtervezni a visszatérés körüli dolgokat, valamint munkától függően nem szabad hagyni, hogy ránk szaporodjanak a dolgok. Ez egyrészt eltereli a figyelmünket a visszavágyódásról, másrészt tudatosítja bennünk, hogy a nyaralás után is zajlik tovább az élet. Az előre tervezés mellett a sport ebben az esetben is jótékony hatású: olyan hormonokat szabadít fel a szervezetben, melyek kedvezően befolyásolják a hangulatunkat, és jól jöhet ahhoz is, hogy új célokat tűzzünk magunk elé az őszi–téli időszakra. Ráadásul ősszel sokszor többet is szeretünk enni, az edzés ebben is nagy segítség lehet. Sokat segít az is ha az őszi időszak elején találkozunk a barátokkal, beülünk esetleg mozizni, kocsmázni valahová, ugyanis közösségben lenni (megfelelő mértékben) segít visszarázódni a mindennapi kerékvágásba.

Végső soron pedig az őszi időszaknak is megvan a maga varázsa, jön a hűvösebb időjárás a nyári forróság után, a természet aludni készül, és sokan az őszi időjárásban is meg tudják találni a szépséget. Ha a különböző ház körüli teendőket, vagy a házban levő dolgokat – nagytakarítás, sütés-főzés, rendrakás – a nyári időszakban nem volt időnk, kedvünk megcsinálni, akkor az őszi időszak erre is jó lehet. Szép lassan az ősz beköszöntével, a gyerekeknek az iskola kezdetével fel kell venni a mindennapi teendők fonalát, és belerázódni a hétköznapok menetébe.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.