A nyár végi depresszió leküzdése
- Dátum: 2023.09.15., 21:51
- Szabó Máté
- képek: pexels.com
- depresszió, egykedvű, nyár, rosszkedvű, valóság
A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.

Legtöbbször a nyár végi depresszió a gyerekeket érinti, hiszen a hosszú nyári szünet után kezdődik az iskola, amelyet persze mindenki “nagyon vár”, itt remélem mindenki érzi az átvitt értelműséget. Sokszor az iskolába visszamenni már önmagában elég letargikus, erre pedig rárakodik, hogy nyaranta a diákok többsége is a szüleikkel van, rengeteg szabadidővel rendelkeznek, nem kell tanulni, legtöbben a számítógép előtt ülnek, majd az iskolakezdéssel kezdetét veszi a tanulás, és a rendszeres iskolába járás.
Miért alakulhat ki a nyár végi depresszió?
Ősszel és télen sokkal kevesebb a nappali fény, mint nyáron. A fény pedig szerotonint termel a szervezetben, ami egy olyan hormon, ami boldoggá és energikussá teszi az embert. Ha viszont a szervezet nem kap elég fényt, akkor melatonint kezd el termelni, ami az úgynevezett „alvási hormon”, melynek a szerepe az lenne, hogy csak éjszaka termelődjön. Mivel nyár végétől egyre hamarabb sötétedik, így a szervezetünk nem kap elég fényt, nem termelődik elég boldogság-hormon, így könnyen fásultnak, lehangoltnak érezhetjük magunkat az őszi és téli időszak bizonyos részeiben.
Lelkileg is fel kell dolgoznunk, hogy vége a nyári nyüzsgésnek, a sok élvezetes programnak, a jó időnek és beköszönt az ősz, a rutinos hétköznapokkal, hűvösebb időjárással. Erre rárakodik a vakáció utáni lehangoltság, ami szintén együtt jár a fáradtsággal, étvágytalansággal, a nosztalgia erős érzésével. Ha valaki nyaralni megy nyáron, akkor ősszel legtöbbször arról álmodozik, hogy: milyen jó volt a nyár. Jó hír, hogy ez az állapot általában gyorsan elmúlik, csak extrém esetben tart hosszabb ideig. Szintén igaz, hogy könnyebb az otthoni szokásokhoz visszatérni, ha a vakáció csak rövid ideig tartott, vagy ha ez idő alatt sem estünk ki a munkából, mindennapi dolgokból.
Viszlát, nyár végi depresszió!

A nyár végi depresszió jóval több embert érint, mint gondolnánk, viszont csak keveset beszélünk róla, vagy sokszor észre sem vesszük. Megeshet az is, hogy a nyári végi lehangoltságot, valamint teljesen más jelenséggel együtt éljük meg, vagy másként érezzük. Szerencsére a helyzet az esetek többségében magától rendeződik, néhány apró változtatással azonban megelőzhetjük, és gyorsabban orvosolhatjuk is a bajt. Például sokat segít, ha a nyaralás utolsó napja nem esik egybe a nyári szabadság utolsó napjával: érdemes úgy időzíteni, hogy a hazatérés után még maradjon 1-2 nap a munkahelyi visszatérés előtt. Így jut időnk ráhangolódni a hétköznapokra, és a nyaralás utáni tennivalókat is nyugodtabban intézhetjük.
Rövid és fontos tanács, hogy: tervezzünk előre! Érdemes megtervezni a visszatérés körüli dolgokat, valamint munkától függően nem szabad hagyni, hogy ránk szaporodjanak a dolgok. Ez egyrészt eltereli a figyelmünket a visszavágyódásról, másrészt tudatosítja bennünk, hogy a nyaralás után is zajlik tovább az élet. Az előre tervezés mellett a sport ebben az esetben is jótékony hatású: olyan hormonokat szabadít fel a szervezetben, melyek kedvezően befolyásolják a hangulatunkat, és jól jöhet ahhoz is, hogy új célokat tűzzünk magunk elé az őszi–téli időszakra. Ráadásul ősszel sokszor többet is szeretünk enni, az edzés ebben is nagy segítség lehet. Sokat segít az is ha az őszi időszak elején találkozunk a barátokkal, beülünk esetleg mozizni, kocsmázni valahová, ugyanis közösségben lenni (megfelelő mértékben) segít visszarázódni a mindennapi kerékvágásba.

Végső soron pedig az őszi időszaknak is megvan a maga varázsa, jön a hűvösebb időjárás a nyári forróság után, a természet aludni készül, és sokan az őszi időjárásban is meg tudják találni a szépséget. Ha a különböző ház körüli teendőket, vagy a házban levő dolgokat – nagytakarítás, sütés-főzés, rendrakás – a nyári időszakban nem volt időnk, kedvünk megcsinálni, akkor az őszi időszak erre is jó lehet. Szép lassan az ősz beköszöntével, a gyerekeknek az iskola kezdetével fel kell venni a mindennapi teendők fonalát, és belerázódni a hétköznapok menetébe.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.