Magas pulzus csökkentése otthon: 6 egyszerű módszer, ami segíthet
- Dátum: 2023.10.02., 08:01
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- alkohol, alvás, egészség, energia, fogyás, koffein, mozgás, pulzus
Magas pulzust rossz szokások és betegségek is okozhatnak. Felnőttek esetében a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között mozog. Bár a pulzusszám egyénenként, bizonyos értékek felett és alatt veszélyes lehet.
Normális nyugalmi pulzusszám felnőtteknél

A nyugalmi pulzusszám az, amikor a szív azt a minimális vérmennyiséget pumpálja, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az Amerikai Szívegyesület (AHA) szerint a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között változhat. Érdemes megjegyezni, hogy sportolók nyugalmi pulzusszáma azonban 60 ütés/percnél is alacsonyabb lehet, ami az ő esetükben normálisnak tekinthető.
A felnőttek normálisnak tekinthető pulzusszámát az életkor is befolyásolja. Az egyes életkorokban a következő az átlagos nyugalmi pulzus értékek a következőképpen alakulnak:
18-20 éves korban 81,6
21-30 éves korban 80,2
31-40 éves korban 78,5
41-50 éves korban 75,3
51-60 éves korban 73,9
61-70 éves korban 73,0
71-80 éves korban 74,2
80 felett éves korban 78,1
Az életkoron kívül néhány más tényezők is befolyásolhatják a nyugalmi pulzusszámot.

Hőmérséklet: a pulzusszáma enyhén megemelkedhet, ha meleg hőmérsékletnek van kitéve.
Gyógyszerek mellékhatásai: a gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a nyugalmi pulzusszámot.
Érzelmek: ha szorong vagy izgatott, a pulzusszáma megemelkedhet.
Súly: az elhízott embereknek magasabb lehet a nyugalmi pulzusszámuk. Ez azért van, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a testet vérrel lássa el.
Testhelyzet: a pulzus átmenetileg megemelkedhet, amikor valaki ülő helyzetből álló helyzetbe kerül.
Dohányzás: a dohányosoknál általában magasabb a nyugalmi szívfrekvencia.
Tachycardia - mikor kell orvoshoz fordulni?
A tachycardiát, vagyis a szív túl gyors verését, az alábbi betegségek is okozhatják.
vérszegénység
veleszületett szívbetegség
a véráramlást befolyásoló szívbetegség

pajzsmirigy-túlműködés
a szív sérülése, például szívinfarktus következtében
kamrai vagy szupraventrikuláris ritmuszavarok
Ha a pulzusszáma tartósan 100 ütés/perc felett vagy 60 ütés/perc alatt van, akkor érdemes a problémával orvoshoz fordulni. Ha a magas pulzusszám mellett a következő tünetek is jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni:
légszomj
ájulásos rohamok
szédülés
szívdobogást vagy szívdobogást érez a mellkasban

fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban
mozgásképtelenség
Magas pulzusszám csökkentése természetesen
Fontos, ha a magas pulzus hátterében valamilyen betegség áll, akkor pontosan kövesse az orvos által előírt terápiát, és rendszeresen járjon ellenőrzésre. Egyébként a szív egészségének jót tesz a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, és a normális testsúly fenntartása. Ezeken kívül a pulzusszám az alábbi módszerekkel is csökkenthető:
Csökkentse a stresszt! A túl sok stressz ugyanis a pulzus emelkedéséhez vezethet. A szorongást jól oldja például a jóga.
Igyon kevesebb kávét és energiaitalt! A túl sok koffein, taurin fogyasztása növelheti a szívritmust.
Mérsékelje az alkoholfogyasztást! A nőknek naponta legfeljebb egy alkoholos italt, míg a férfiaknak naponta legfeljebb kettőt érdemes inniuk.

Hagyja abba a dohányzást! A dohányzás megnöveli a pulzusszámot, és a leszokás segíthet a csökkentésében.
Legyen tisztában a gyógyszerek mellékhatásaival! Egyes béta-blokkolók emelhetik a pulzust.
Figyeljen oda az alvásra! Az alvási apnoéval, amely alvás közben légzéskimaradásokat okozhat, és hatással lehet a szívritmusra is.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.