Magas pulzus csökkentése otthon: 6 egyszerű módszer, ami segíthet
- Dátum: 2023.10.02., 08:01
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- alkohol, alvás, egészség, energia, fogyás, koffein, mozgás, pulzus
Magas pulzust rossz szokások és betegségek is okozhatnak. Felnőttek esetében a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között mozog. Bár a pulzusszám egyénenként, bizonyos értékek felett és alatt veszélyes lehet.
Normális nyugalmi pulzusszám felnőtteknél

A nyugalmi pulzusszám az, amikor a szív azt a minimális vérmennyiséget pumpálja, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az Amerikai Szívegyesület (AHA) szerint a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között változhat. Érdemes megjegyezni, hogy sportolók nyugalmi pulzusszáma azonban 60 ütés/percnél is alacsonyabb lehet, ami az ő esetükben normálisnak tekinthető.
A felnőttek normálisnak tekinthető pulzusszámát az életkor is befolyásolja. Az egyes életkorokban a következő az átlagos nyugalmi pulzus értékek a következőképpen alakulnak:
18-20 éves korban 81,6
21-30 éves korban 80,2
31-40 éves korban 78,5
41-50 éves korban 75,3
51-60 éves korban 73,9
61-70 éves korban 73,0
71-80 éves korban 74,2
80 felett éves korban 78,1
Az életkoron kívül néhány más tényezők is befolyásolhatják a nyugalmi pulzusszámot.

Hőmérséklet: a pulzusszáma enyhén megemelkedhet, ha meleg hőmérsékletnek van kitéve.
Gyógyszerek mellékhatásai: a gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a nyugalmi pulzusszámot.
Érzelmek: ha szorong vagy izgatott, a pulzusszáma megemelkedhet.
Súly: az elhízott embereknek magasabb lehet a nyugalmi pulzusszámuk. Ez azért van, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a testet vérrel lássa el.
Testhelyzet: a pulzus átmenetileg megemelkedhet, amikor valaki ülő helyzetből álló helyzetbe kerül.
Dohányzás: a dohányosoknál általában magasabb a nyugalmi szívfrekvencia.
Tachycardia - mikor kell orvoshoz fordulni?
A tachycardiát, vagyis a szív túl gyors verését, az alábbi betegségek is okozhatják.
vérszegénység
veleszületett szívbetegség
a véráramlást befolyásoló szívbetegség

pajzsmirigy-túlműködés
a szív sérülése, például szívinfarktus következtében
kamrai vagy szupraventrikuláris ritmuszavarok
Ha a pulzusszáma tartósan 100 ütés/perc felett vagy 60 ütés/perc alatt van, akkor érdemes a problémával orvoshoz fordulni. Ha a magas pulzusszám mellett a következő tünetek is jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni:
légszomj
ájulásos rohamok
szédülés
szívdobogást vagy szívdobogást érez a mellkasban

fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban
mozgásképtelenség
Magas pulzusszám csökkentése természetesen
Fontos, ha a magas pulzus hátterében valamilyen betegség áll, akkor pontosan kövesse az orvos által előírt terápiát, és rendszeresen járjon ellenőrzésre. Egyébként a szív egészségének jót tesz a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, és a normális testsúly fenntartása. Ezeken kívül a pulzusszám az alábbi módszerekkel is csökkenthető:
Csökkentse a stresszt! A túl sok stressz ugyanis a pulzus emelkedéséhez vezethet. A szorongást jól oldja például a jóga.
Igyon kevesebb kávét és energiaitalt! A túl sok koffein, taurin fogyasztása növelheti a szívritmust.
Mérsékelje az alkoholfogyasztást! A nőknek naponta legfeljebb egy alkoholos italt, míg a férfiaknak naponta legfeljebb kettőt érdemes inniuk.

Hagyja abba a dohányzást! A dohányzás megnöveli a pulzusszámot, és a leszokás segíthet a csökkentésében.
Legyen tisztában a gyógyszerek mellékhatásaival! Egyes béta-blokkolók emelhetik a pulzust.
Figyeljen oda az alvásra! Az alvási apnoéval, amely alvás közben légzéskimaradásokat okozhat, és hatással lehet a szívritmusra is.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.