Mit csinál az, aki szuvidál, blansíroz, konfitál?
- Dátum: 2023.10.11., 19:30
- Nagyné Kohajda Wentholin Loretta
- képek:pexels.com
- alkalmazás, étel, ételkészítés, főzés, háziasszony, kifejezések, konyha, sütés
Az esti tévézésnél, mi kikapcsolódás képpen szeretjük az olyan műsorokat, ahol a főzésé a főszerep. Olyan alapanyagokat, és technikákat látunk ilyenkor, amit egyébként nem. Sőt nem is használunk. Természetesen, olyan kifejezések is elhangoznak, amiről fogalmunk sincs, hogy pontosan mit jelent. Ez akkor is megtörténhet, ha egyébként konyhatündérek vagyunk. Ezeket a főzési módszereket nap, mint nap nem használjuk a konyhában, de nem egy hátrány, ha megismerjük őket. Itt már nem csak egyszerű rántásról vagy habarásról van szó. Tehát rakjuk le a fakanalat egy pillanatra, és járjunk utána, mit jelentenek a főző műsorban leggyakrabban elhangzó kifejezések.

A flambírozás során égő alkohollal pörköljük meg az ételt. Ha ezt serpenyőben szeretnénk kivitelezni, akkor a kimért alkoholt, a forró ételre öntsük rá, és azzal együtt hevítjük, majd a serpenyőt döntsük meg, hogy a láng belekapjon az alkoholgőzbe. Gyufát ne használjunk, mert kellemetlen szaga lesz az ételnek. A flambírozást nemcsak az ételek készítése közben, hanem az édességek, és húsok tálalásakor is alkalmazhatjuk. A lángoló szesz különleges ízt kölcsönöz az ételnek, és egy különleges látványt nyújthat a vendégek előtt.
Ha az étlapon vagy a szakácskönyvben azt olvassuk, hogy csőben van sütve, akkor az csupán annyit takar, hogy a sütőben az étel tetejét barnára pirították. De nevezhetjük gratinírozásnak is. A lényeg ugyan az. Ezek az ételek pedig, azért olyan kívánatosak, mert felső rétegük finom, ropogósra sült, alatta pedig általában valami krémes, könnyű, fűszeres dolog van. Szóval, ha bedobjuk az ételünket a sütőbe és lepirítjuk a tetejét, akkor már véghez is vittük a csőben sütést.
A blansírozás szó sem takar olyat, amit ne tudnánk kivitelezni mi is a konyhában. Csupán egy jól hangzó szó a forrázásra. Lényege tehát, hogy forrásban lévő vízben vagy alaplében, esetleg ecetes vagy ízesített forrázólében rövidebb ideig hőkezeljük az elkészíteni kívánt fő alapanyagot. Ezt a módszert, a legtöbb esetben zöldségek előkészítéseként szoktuk alkalmazni, aminek köszönhetően a héja könnyebben eltávolítható, és az esetleges szennyeződésektől is könnyebben megtisztíthatóakká válnak. Emellett akár előfőzésként is alkalmazható.

Ha kész vagyunk a forrázással, mindig öblítsük le az ételt hideg vízzel, vagy használjunk jeget. Így biztos, hogy nem fő túl az étel, illetve, ennek a módszernek köszönhetően, akár ízesíthetjük is a zöldségeket. Leginkább a csőben sült, a rakott zöldségek, a grillezni való, vagy a káposztafélék előkészítésénél érdemes alkalmazni. A csonthéjasok és a magvak előkészítésére is alkalmas, mivel így könnyebben eltávolítható a héjuk. A hidegvizes fürdő után, viszont nagy hangsúlyt fektessünk a szárításra, másképp könnyen megromolhatnak a magvaink.
A következő kifejezésünk a konfitálás, ami annyit tesz, hogy alacsony hőmérsékleten, lassú tűzön, zsírban, jó sokáig hőkezelünk valamit. Az így készült hús, vagy belsőség rendkívül finom, omlós lesz, mivel a külső réteg nem szárad ki, hanem ugyanolyan puha marad, mint a hús belseje. Egy tartósítási eljárás is egyben, mivel ha az elkészült húst saját zsírjában, vagy friss, tiszta zsírban eltesszük, akkor sokáig élvezhetjük az ételt. Friss, és finom marad. Ha visszaemlékezünk a régi szép időkre, akkor eszünkbe juthat a nagymamánk zsírosbödöne, amibe olykor- olykor finom húsok rejtőztek. Na, ez a metódus a konfitálás.
A legírozás egy olyan konyhatechnikai eljárás, amely során tejszínt, tejfölt, vagy vajat keverünk össze tojássárgájával és ezzel a masszával sűrítjük a krémleveseket, mártásokat. Magyarul sűrítési eljárás. Végezetül pedig nézzük meg, mit csinál az aki szuvidál? Ilyenkor vákuumtasakba helyezzük a szuvidálni kívánt zöldséget, húst vagy bármilyen alapanyagot. Le kell zárni és a vákumpumpa segítségével a lehető legtöbb levegőt ki kell belőle szívni. Ez azért olyan fontos, mivel így a főzés során a zacskóban marad az összes ásványi anyag és hasznos zsiradék.

Majd a kis „csomagunkat” vízfürdőbe helyezzük, és ott állandó hőmérsékleten tartva készítjük el. A főzési idő hosszabb, mint más eljárásoknál, ami az alacsonyabb főzési hőmérsékletnek köszönhető, de az ízvilág kárpótol majd minket. A szuvidáló gépek már bárki számára beszerezhetőek, így éttermi színvonalon készíthetjük el a családi ebédeket.
Minden szakmának megvannak a maga szakzsargonjai, aminek köszönhetően a benne dolgozók meg tudják magukat különböztetni a külsősöktől. Ez egyrészt érthető, másrészt olykor kicsit bosszankodunk miatta. Ugyanis, ha főznénk valami villantós ételt a vasárnapi anyóslátogatásra, akkor igen csak bosszantó tud lenni, ha minden második kifejezés idegen a számunkra, amit a szakácskönyvben látunk. De az étlap böngészése közben is belefuthatunk fura kifejezésekbe, és azért olykor szeretnénk tudni, hogy mit is fogunk enni.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.