Mi az élelmiszer-adalékanyag és mennyit eszünk belőle

Mi az élelmiszer-adalékanyag? Hivatalosan elkezdve egy megfogalmazást, tulajdonképpen minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely – teljesség igénye nélkül - többek között nem kerül fogyasztásra élelmiszerként, rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek, az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor adják az élelmiszerekhez. Az adalékanyagok elsősorban technológiai okokból kerül felhasználásra.

Összetevő vagy adalékanyag? A besorolásnál az adalékanyagok nem számítanak összetevőnek, de a határok nem élesek, például az aszkorbinsav akkor tekinthető élelmiszer-adalékanyagnak, ha antioxidánsként kerül felhasználásra, ha azonban azért alkalmazzák, hogy növeljék a termék vitamintartalmát, akkor az aszkorbinsav összetevőnek számít.

Egy adott összetevőt tehát elsősorban nem tulajdonságai miatt, hanem felhasználási módja alapján sorolnak az összetevők, illetve az élelmiszer-adalékanyagok közé.

Mire használják az adalékanyagokat?

A cél velük az, hogy megőrizzék vagy javítsák a termékek eltarthatóságát, állagát, tápértékét, élvezeti értékét vagy emészthetőségét. Némelyik adalékanyag nélkül egyes élelmiszerek egyáltalán nem állíthatók elő.

Mielőtt egy élelmiszer-adalékanyagot a termékhez adnak, bizonyítani kell, hogy az a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti, alkalmazása technológiai szempontok miatt szükséges, s nem vezet a fogyasztó megtévesztéséhez.

Valamennyi adalékanyagunk egy E-számot kap, ez szolgál az azonosításukra.

Valószínűleg már mindenki találkozott olyan kifejezésekkel, hogy antioxidáns, bevonó anyag, csomósodásgátló, emulgeátor, édesítőszer, nedvesítőszer, színezék, tartósítószer, stabilizátor, hajtógáz, ízfokozó, keményítő és még sorolhatnám. Az élelmiszer-adalékanyagok csoportjai sokfélék.

Milyen szabályok rendelkeznek az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásáról?

Az élelmiszer-adalékanyagok használatáról túlnyomórészt összeurópai jogszabályok rendelkeznek, ezek az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesek.

Az adalékanyagokat csak akkor lehet engedélyezni, ha független nemzetközi szakértői bizottságok is megállapították, hogy alkalmazásuk veszélytelen.

Az egészségre gyakorolt hatás vizsgálatakor kitérnek arra részletesen, hogy nem hathatnak-e károsan a fogyasztó egészségére, különösen a várandós és a szoptató anyákra, a kisgyermekekre és a cukorbetegekre.

Van olyan adalékanyag, mely jó hatással lehet az egészségre?

Igen, vannak olyanok, amelyek jó hatással vannak az egészségre. Például az algából kivont sűrítő anyag, a ballasztanyagként alkalmazott szentjánoskenyérmag-liszt csökkenti a koleszterinszintet. Az antioxidánsok pedig megakadályozzák a szabadgyökök képződését. Ide tartozik a C-vitamin, pontosabban az L-aszkorbinsav (E 300)

Vannak, akik elszörnyedve pásztázzák végig a termékeken lévő adalék-listát. Mások rá se hederítenek. Egy biztos: a különböző adalékanyagokat élelmiszereinkkel együtt nap, mint nap elfogyasztjuk. Az E-számok teljes listáját megtalálni a világhálón a Nébih oldalán, ott részletesen megtekinthetjük, mely szám milyen anyagot takar, a lista hosszú, viszont részletes információt ad, hozzásegítve ezzel minket a tudatos vásárláshoz.