Menü

Rozs – az izomerőt fokozó gabona

Jelentőségében a kenyérgabonák sorában a rozs mindjárt a búza után következik. Igaz, hogy hosszú ideig igencsak megvetéssel tekintettek rá Európa-szerte, de mára egyértelműen az egészségtudatos táplálkozás meghatározó kenyérgabonája lett.

A rozs egy univerzális gabonaféle. Jelenleg is az egyik fontos gabona a kenyériparban, mivel lisztjéből jó minőségű kenyér süthető. Búzával keverten dolgozzák fel leginkább. A rozskenyerek rozs tartalma 60% feletti kell, hogy legyen. Jellegzetes barna színt kölcsönöz a kenyérnek és kissé savanykás íze szintén jellegzetes.

A rozsban számos ásványi anyag megtalálható, többek között: nitrogén, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán (50gr Mg, 70%-át jelenti a napi megadott mennyiségnek), cink, foszfor, szelén, réz, kazein, A-, B- (B1, B3), E-, K-vitaminok, foszfor, fehérjék (kevesebb mint a búzában), lassan felszívódó cukrok, keményítő, szerves só és nem utolsó sorban sok rost (50gr. = 33% a napi megadott mennyiségnek), lizin tartalma pedig nagyobb a búzáénál. A rostokban gazdag, rozsból őrölt liszt kevesebb zsírt és több ásványi anyagot tartalmaz, mint más kenyérgabona. A glutént formáló fehérjék aránya 46% a rozsban. A búza és rozs keresztezésének a terméke a Tritikale. Fehérjetartalma 14-18% között ingadozik. A rozs egy melegítő gabona.

Mire jó?

Nagyon sok természetgyógyász úgy véli, hogy a rozs tulajdonképpen egy energia növelő táplálék, mely növeli az izomtónust, táplálja és élénkíti a szervezetet.

Gyakori fogyasztása kedvezően befolyásolja az anyagcserét és csökkenti a koleszterin szintet A rozslisztből készült termékek fogyasztásával megelőzhető a székrekedés és enyhítik az aranyeres panaszokat.

Huzamosabb fogyasztása, serkenti a vérkeringést, tisztítja az érfalakat, méregteleníti a szervezetet.

A rozskenyér fogyasztásával számos betegséget meg tudunk előzni: máj, végbélrák, érelmeszesedés, magas vérnyomás, szív és érrendszeri megbetegedések.

A rozskenyér fogyasztása kimondottan ajánlott azok számára akik ülő munkát végeznek, mert megelőzi és gyógyítja a székrekedést.

Szklerózis Multiplex betegségben szenvedő betegeknek kimondottan ajánlottak a rozsból készült termékek.

Jó hatással van fogyókúrázók, diétázókra egyaránt, ők is nyugodtan fogyaszthatják a rozsból készült termékeket. Megelőzi a cukorbetegség kialakulását.

Fogyasztása nagyon jó hatással van a női hormon háztartására, főleg a változókor ideje alatt. Csökkenti a mell és petefészek rák esélyének a kialakulását.

Asztmában, csökkenti az asztmás rohamok gyakoriságát.

Figyelem! Gluténérzékeny személyek ne fogyasszák a rozsból készült termékeket, mert glutént tartalmaz és ezeknél a személyeknél allergiát válthat ki.

A teljes rozsszemeket kiválogatva, megmosva, éjszakára beáztatva, majd csipetnyi tengeri sóval 1:2 arányban megfőzhető. Önmagában is fogyasztható, zöldségekkel egytálételként is rakhatjuk az asztalra, de levesbetétként is nagyon ízletes. Ledarálva készülhet belőle krokett is. A rozs pehely formájában is kapható, amiből kását készíthetünk.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.