A szeretetéhség neurotikus védekező stratégiája
- Dátum: 2023.11.26., 20:30
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- düh, elfojtás, érzelem, fájdalom, hiány, indulat, kötődés, lélek, szeretetéhség
Hatalmas fontossággal bír a számunkra, hogy másoktól szeretetet kapjunk? Erős negatív, akár ellenséges érzésekkel is jár a számunkra, ha nem kapjuk meg a kiérdemelt figyelmet és törődést?
A szorongás gerjeszti az elfojtott indulatokat, az indulatok pedig tovább élénkítik a szorongást: az így kialakuló ellenségesség nagyon megnehezíti a kapcsolataink sikerességét. Előáll számunkra a tudattalan dilemma: szomjazunk mások szeretetére, miközben képtelenek vagyunk igazán szeretni. Összetévesztjük a másokra irányuló szükségleteinket a szeretettel.

A felénk irányuló pozitív érzéseket ugyanakkor nagyon nehezen fogadjuk el. Bár a felszínen ideig-óráig megnyugvást adnak, de mélyebb szinten hitetlenséggel, bizalmatlansággal és félelemmel találkoznak. A belénk ivódott attitűd, hogy bennünket nem lehet szeretni, megakadályozza bármiféle átélt tapasztalat elfogadását és gyakran együtt jár a hátsó szándék feltételezésével. Ez a hétköznapokban sokszor büszkeség formájában fejeződik ki. Például ha egy vonzó nő látványosan szimpatizál egy neurotikus férfival, azt ő akár gúnyolásnak vagy látványos provokációnak is értelmezheti, mert el sem tudja képzelni, hogy ő valóban szerethető lehet. Hogyan szerezzük meg az összes belső zűrzavarunk ellenére mégis a szeretetet?
Négy út
A szeretet megszerzésében két problémával kell szembenéznünk, melyek közül csak az egyik a mód kérdése. Az is fontos számunkra, hogy hogyan igazoljuk ezt a kívánságot mások és önmagunk számára. A szeretet kicsikarására négy út kínálkozik: az érzelmi manipuláció, a szánalomkeltés, az igazságérzetre való hivatkozás és a fenyegetőzés, mely mind magában foglal valamiféle igazolást.
Érzelmi manipuláció – „Én szeretlek téged, ezért neked is szeretned kell engem, ezért hagyj fel minden mással.”
Ha ezzel az eszközzel élünk, kapcsolatainkban különösen fenyegethet bennünket a veszély, hogy függővé válunk tőlük. Ilyenkor a szeretetünket használjuk annak igazolására, hogy cserébe megkapjuk a másiktól a vágyott törődést. Gyakran kifejeződhet ez abban is, hogy segítjük a másikat: szellemi, szakmai fejlődését elősegítjük, megoldjuk a problémáit, ám ennek a mögöttes motivációja a pozitív érzelmek megszerzése.

Szánalomkeltés – „Szeretnetek kell, mert tehetetlen vagyok és szenvedek.”
Ezzel a taktikával a túlzott követeléseinket szenvedésünkkel legalizáljuk, ez gyakran egészen nyíltan zajlik. Sokszor vegyül a szánalom felkeltésébe ellenséges indulat. Előfordulhat, hogy a szeretet és a törődés kikényszerítése érdekében valódi tüneteket produkálunk vagy súlyos élethelyzetbe kerülünk.
Hatás az igazságérzetre – „Én ezt tettem érted – te mit teszel értem?”
A szülő-gyermek kapcsolatban, illetve a párkapcsolatokban gyakran előforduló stratégia. Ha jellemző ránk a használata, gyakran alig várjuk, hogy tehessünk valamit a másikért, majd megkaphassuk, amit mi szeretnénk. Azt tesszük másokkal, amit mi is elvárnánk tőlük, azt érezzük, nem várunk többet másoktól, mint amit mi magunk is megtennénk értük. Ilyenkor a viszonzatlanság komoly csalódást jelent, ebből a fokozott érzésből derül ki, hogy valójában elvárások működtek a háttérben. A stratégiában lévő ellenségesség akkor fejeződik ki a legnyíltabban, mikor egy sérelem helyrehozatalának alapjául szolgál. „Miattad szenvedek, ezért segítened kell.” Például a férj hűtlenségének kitudódása után a feleség megbetegszik: a betegség egy élő szemrehányás szerepét veszi fel, mely bűntudatot kelt és egyúttal eléri a figyelem felé fordulását.
Fenyegetés

Általában azzal fenyegetünk, hogy kárt teszünk másokban vagy saját magunkban. Az öngyilkossággal való fenyegetőzés vagy a másik befeketítése is a taktika kifejeződése lehet. Mivel reménykedünk abban, hogy tudomásul veszik a követeléseinket, amíg megvan a reményünk a cél elérésére, nem váltjuk tettekre fenyegetéseinket.
Lényeges felismernünk, hogy a fentebbi stratégiák, illetve a szeretetéhség jelensége mögött nagyfokú szorongás, szenvedés és bizonytalanság áll. Ha magunkra ismertünk a stratégiákban, már egy fontos lépést tettünk a változás felé. Foglalkoznunk kell ezekkel a területekkel, hogy utat nyithassunk az autentikus kapcsolatok és a valódi biztonságérzet kialakulása felé, és kiléphessünk szenvedésteli helyzetünkből.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?
Gazdasági szorongás, egy ma már mindennapos gond
Sajnos sokan ismerjük az érzést, amikor arról beszélünk, hogy aggódunk a pénzügyi helyzetünk miatt, van, akinél már szorongással is jár. Nézzük, hogy mi is ez valójában és mit tehetünk ellene.
Mit jelent a tudatos jelenlét, és miért érdemes gyakorolni?
Nagyon sokat hallani azt, hogy mennyire fontos a tudatos hójelenlét az életünk minden területén, de ez vajon mit jelent és miért van szükségünk rá?
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.