Szarkopénia - Izomerő- és izomtömegvesztés a kor előrehaladtával
- Dátum: 2023.12.03., 18:04
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- edzés, életmódváltás, fehérje, izomerő, szarkopénia, szénhidrát, tápanyag, zsír
Míg az oszteoporózis a mozgás passzív résztvevőit, a csontokat, úgy a szarkopénia a mozgásban aktívan résztvevő izmokat érinti. A kor előrehaladtával megjelenő izomerő és izomtömeg csökkenést (szarkopéniát) szintén sokak tapasztalják a 65-70 éves, illetve ennél idősebbek körében. Azt viszont kevesen tudják, hogy napjainkban már ez a folyamat is lassítható, megfelelő diétával és rendszeres testmozgással.
A szarkopénia kialakulása

Az egészséges felnőttek szokványos táplálkozás és átlagos fizikai aktivitás mellett körülbelül 25–30 évesen érik el a legnagyobb csonttömegüket és izomtömegüket. Az izom tömegének és erejének csökkenése egészségeseknél csak időskorban válik olyan mértékűvé, hogy már hátrányosan befolyásolja az életminőséget. Míg hetvenéves korra az izomerő még csak 35%-kal, addig nyolcvanöt éves korra akár 55%-kal is csökkenhet!
A szarkopénia egy görög eredetű megnevezés, amely a σάρκα (szarko = hús) és πενία (-pénia = megkevesbedés, szegénység) szavakból tevődik össze. Fogalmának meghatározásakor elmondható, hogy egy geriátriai, progresszív kórkép, amely a vázizom tömegének és erejének csökkenésével jár, s ezt a teljesítőképesség hanyatlása követi. Ez a kóros állapot kedvezőtlenül befolyásolja a betegségek kimenetelét, növeli a fizikai állapot rosszabbodásának, az életminőség csökkenésének és a halálnak a kockázatát.
A szarkopénia megelőzése
Három pilléren alapszik:
rendszeres időközönként végzett izomtömeg-, izomerő- és fizikaiteljesítőképesség-mérésen,
megfelelő táplálkozáson,
rendszeres testmozgáson.

A klinikai gyakorlatban, a szarkopénia szűrése az izomtömeg mennyiségének és az izom erejének mérésén alapszik. Az izomtömeg mennyiségének feltérképezésére például a BIA (Bioelectrical Impedance Analysis, bioelektromos impedancia-analízis) módszeren alapuló műszer alkalmas. Az izomerő felmérésére pedig az ökölszorító erőmérő használatos.
A szarkopénia kezelése az izomtömeg- és izomerő-csökkenés súlyosságához adaptált táplálás- és mozgásterápiával történik. Az étrendmódosítás során egyaránt súlyt kell fektetni a fehérje mennyiségére és minőségére is. Klinikai kutatások igazolják, hogy a magas fehérjebevitel csökkenti az izomtömeg-vesztést. Hetvenéves kor felett napi 1,1 g/ttkg (60 kg-os felnőttnél 66 g-ot jelent) fehérjebevitel mellett az izomtömeg csökkenése mérséklődik.
A szükséglet minél nagyobb részét magas biológiai értékű fehérjékből célszerű fedezni. (Például a tejsavó fehérjéjének biológiai értéke 104, a tehéntejé 88–95, a csirkehúsé 82.) A szarkopénia kórképének teljes kifejlődése esetén már nehéz étrendmódosítással elérni a magas biológiai értékű fehérjebevitelt, ezért tejsavófehérje-tartalmú tápszerrel kell kiegészíteni az étkezést. Az esszenciális aminosavak közül különösen fontosak pl. a leucin, izoleucin és valin fogyasztása.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.