Túlóra pótlék 2024 számítása és a túlóra elrendelésének szabályai

A köznapi nyelvben csak túlórának hívják a rendkívüli munkaidőt, melyet a fejlett gazdaságokban dolgozó munkavállalóknak heti rendszerességgel kell elviselniük. Ez abban az esetben még előnyös is lehet az alkalmazottak számára, ha megkapják a nekik járó túlóra pótlékot 2024-ben. Ha azonban a munkáltatók a munkaidő "lecsúsztatást" alkalmazzák, vagy éppen semmit sem adnak a túlóráért cserébe, akkor az már munkahelyi feszültségekhez vezethet, legvégső esetben pedig néhány munkavállaló esetén a felmondás beadását vonhatja maga után.

Sajnos Magyarországon a munkavállalók jelentős része nem kap a túlóráért cserébe semmit, sőt sok helyen éreztetik velük még azt is a feletteseik, hogy a túlóra ledolgozásáért hála vagy juttatás helyett csak a munkaviszony megtartása jár. A jogszabályok azonban sokkal jobban védik a munkavállalók érdekeit, és megkövetelik a jogszerűséget túlórákkal kapcsolatban. A túlóra mellett sokan változó munkarendben dolgoznak, így számos esetben jár számukra műszakpótlék 2024-ban, illetve a hét utolsó napján történő munkavégzés esetén a vasárnapi pótlék is.

De mi számít bele pontosan a túlóra fogalmába? Normál esetben mivel az alkalmazottnak nem lenne munkavégzési kötelezettsége azon felül, amely a munkaidő beosztásában szerepel, így aztán minden ledolgozott plusz óra már túlórának számít. Ezen felül a túlóra körébe tartozik a heti pihenőnapra, a munkaszüneti napra vagy a munkavállaló szabadnapjára elrendelt munkavégzés is.

Alapvető szabályként kell értelmezni 2024-ben is azt, hogy bármely munkavállaló naponta maximum 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen 48 órát. Ezekbe a számokba pedig mindenképpen bele kell már számolni a túlórákat is, melybe beletartozik az ügyelet ideje és a készenléti munkaidőben történő munkavégzés is. Hetente a túlórák ellenére is meg kell lenni 2 darab pihenőnapnak, és a munkavégzések között legalább 8 órás pihenőidőnek szükséges eltelnie. Munkaszüneti napokon azonban már csak kevés munkáltató fogható munkára, hiszen csak speciális munkaköröket betöltő munkavállalók számára lehet ilyenkor túlórát elrendelni.

Évente maximum 250 túlóra

Az új Munka Törvénykönyve szerint 2024-ben is évente 250 túlórát dolgozhatnak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, de ez még növelhető 50 órával évi 300 órára, ha erről kollektív szerződésben külön megállapodást köt a munkáltató és a munkavállalók. Fontos tudni, hogy a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy az alkalmazottak a rájuk bízott feladatokat alapvetően a rendes munkaidő alatt képesek legyenek ellátni, vagyis nem számolhat a munkáltató tervszerűen a rendkívüli munkavégzés lehetőségével.

Természetesen ha valaki új munkahelyen kezdett év közben dolgozni, akkor a túlórák számát (évente maximum 250) az év hátralévő részére arányosan kell kiszámolni. Ugyanez érvényes azokra is, akik részmunkaidőben dolgoznak, vagy határozott idejű a munkaszerződésük. Ha egy munkavállaló esetén elfogy az éves 250 darabos túlóra-keret, akkor semmilyen jogi lehetőség nincsen arra, hogy a munkáltató több rendkívüli munkavégzést rendeljen el az alkalmazott számára.