Menü

Mit kezdjünk a karácsonyi depresszióval?

A klasszikusan családi téli ünnepek közeledtével rosszabb pszichés állapotba kerülhetnek azok, akik élethelyzetük, magányuk, téli depressziójuk vagy más ok miatt amúgy is hangulati válságban vannak.

Bár a konkrét számok ezt nem támasztják alá, közkeletű az a hiedelem, hogy a családok ünnepeként ismert karácsony táján több öngyilkosság fordul elő, mint az év más szakaszaiban. Azokat féltjük leginkább, akik magányosak, nem várhatnak senkitől és nem is tudnak adni senkinek szeretetet, ajándékot, jó szót, ráadásul betegek vagy az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élnek. A köztudatban úgy él, hogy ilyen élethelyzetben a karácsony olyan megpróbáltatás, amely akár az öngyilkosság gondolatáig is eljuttathatja az érintetteket. A statisztika azonban nem ezt mutatja: a kimutatások szerint nem ilyentájt, inkább a késő tavaszi, nyári időszakban szaporodik meg a befejezett öngyilkosságok száma.

Mit tehetünk a karácsonyi depresszió ellen?

Az ünnepet és az ahhoz kapcsolódó szabadnapokat tudatosan használjuk ki arra, hogy örömöt szerezzünk – magunknak is, másoknak is. Nemcsak a klasszikus karácsonyi forgatókönyv alapján lehet eltölteni ezeket a napokat, hanem rendhagyó módon is, ha úgy érezzük, feltöltődésre van szükségünk.

Figyeljünk önmagunkra, szervezzünk örömszerző programot, tevékenységet, bármit, amire a hétköznapokon nincs időnk vagy lehetőségünk. Ez lehet színház, koncert, fürdő, kirándulás, séta vagy akár csak otthoni, egyszerű, kényelmes kikapcsolódás, zenehallgatás vagy olvasás is.

A szakemberek különösen hatékony kedélyjavítónak tartják, ha a magánytól és az idült rosszkedvtől szenvedők észreveszik mások rosszkedvét, magányát és megpróbálnak segíteni azon. Mindenki családjában, szomszédságában, ismerősei között van, akin kipróbálhatja: tényleg jobb, vagy legalább olyan jó adni, mint kapni, odafigyelést, jó szót, kedvességet, segítséget. Ha pedig nem sikerül saját erőből kikecmeregni a hangulati válságból, jobb kedvre derülni, kipihenni magunkat, akkor ne restelljünk másokhoz fordulni.

Amennyiben lehangoltnak érezzük magunkat hosszabb időn át, kilátástalannak érezzük a helyzetünket, esetleg öngyilkossági fantáziák, késztetések jelennek meg, fontos, hogy szakszerű segítséget kapjunk. Keressük fel azt személyt a családunkban, baráti közegünkben, akiben bízunk és akitől tudunk segítséget kérni, vagy forduljunk egyenesen pszichológushoz, pszichiáterhez.

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.