Menü

Miért baj, ha elmarad a fésű, vagy a hajkefe megtisztítása?

Az ember több száz hajszálat veszít el naponta, aminek a nagy része a fésűben végzi. De nem csak a hajunk végzi a kefe tüskéi között, hanem a fejünkről származó bőrsejtek, zsírok, és egyéb kozmetikumok maradványai is. Ha nem törődünk kellőképpen ezen eszköz megtisztításával, akkor a szennyezettség előbb utóbb eléri azt a fokot, hogy a hajunkra és a fejbőrünkre nézve is káros lehet.

A koszos fésű pedig kiváló táptalajt nyújt a különféle baktériumoknak és gombáknak, melyek a fésülködés közben ránk kerülhetnek és számos egészségügyi problémát okozhatnak. Mindemellett nem hogy segítene a hajunk gubanctalanításában, hanem ellenkezőleg, még előidézi azt. Na meg persze azt is eredményezi, hogy gyorsabban korpásodik a hajunk, illetve a gyulladással járó, viszkető és hámló foltokat eredményező bőrbetegségek kialakulásában is szerepe van.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy a felgyülemlett hajszálakat, minden fésülés után távolítsuk el a keféből, és minden héten legalább egyszer végezzünk rajta egy nagytakarítást, alapos tisztítást. Különös képpen akkor kell figyelni a sűrű tisztításra, ha napi szinten használunk habot, zselét, hajlakkot a hajunkon. Ugyanis ezek ráragadnak, minden használatkor az eszközre.

Milyen lehetőségeink vannak a tisztításra? Első körben, ahogy már fentebb is említettük a beragadt hajszálakat kell eltávolítani az eszközről. Ehhez bármilyen éles tárgyat is segítségül hívhatunk. Következő lépésben áztassuk be, mossuk le szappanos, samponos, vagy fertőtlenítőszeres vízben. Ha természetes anyagból készültek ezek a termékek, lebomló anyagokat tartalmaznak, akkor semmiképpen se áztassuk, elegendő csak belemártogatni a szappanos vízbe.

Arra figyeljünk, hogy ilyen esetben a tisztítási módszer mindenképpen szulfátmentes legyen. A következő lépésben az ujjunk vagy bármilyen tisztító eszköz segítségével (akár fogkefe is lehet) távolítsuk, el a szennyeződéseket a fésűről Ha ezzel megvolnánk, akkor ügyeljünk nagyon az alapos öblítésre is. Végül rázzuk ki belőle a maradék vizet, és a sörtéivel lefelé, fordítva hagyjuk megszáradni. Szánjunk rá elég időt, ugyanis a nedvesen hagyott kefék könnyen bedohosodhatnak, rossz esetben penészesedhetnek.

A rendszeres tisztítással meghosszabbíthatjuk a hajkefe élettartamát, elkerülhetjük a fertőzéseket, amit magunknak okozhatunk a lustaságunkkal, illetve a hajunk épsége, formája is sokban függ a tisztaságtól. Tehát ha egészséges fejbőrt, hajat szeretnénk, akkor fordítsunk kellő figyelmet a tisztításra. Ha azonban eldeformálódik, megreped vagy kihullanak a sörtéi, mindenképpen vásároljunk új fésűt.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.