Menü

Miért baj, ha elmarad a fésű, vagy a hajkefe megtisztítása?

Az ember több száz hajszálat veszít el naponta, aminek a nagy része a fésűben végzi. De nem csak a hajunk végzi a kefe tüskéi között, hanem a fejünkről származó bőrsejtek, zsírok, és egyéb kozmetikumok maradványai is. Ha nem törődünk kellőképpen ezen eszköz megtisztításával, akkor a szennyezettség előbb utóbb eléri azt a fokot, hogy a hajunkra és a fejbőrünkre nézve is káros lehet.

A koszos fésű pedig kiváló táptalajt nyújt a különféle baktériumoknak és gombáknak, melyek a fésülködés közben ránk kerülhetnek és számos egészségügyi problémát okozhatnak. Mindemellett nem hogy segítene a hajunk gubanctalanításában, hanem ellenkezőleg, még előidézi azt. Na meg persze azt is eredményezi, hogy gyorsabban korpásodik a hajunk, illetve a gyulladással járó, viszkető és hámló foltokat eredményező bőrbetegségek kialakulásában is szerepe van.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy a felgyülemlett hajszálakat, minden fésülés után távolítsuk el a keféből, és minden héten legalább egyszer végezzünk rajta egy nagytakarítást, alapos tisztítást. Különös képpen akkor kell figyelni a sűrű tisztításra, ha napi szinten használunk habot, zselét, hajlakkot a hajunkon. Ugyanis ezek ráragadnak, minden használatkor az eszközre.

Milyen lehetőségeink vannak a tisztításra? Első körben, ahogy már fentebb is említettük a beragadt hajszálakat kell eltávolítani az eszközről. Ehhez bármilyen éles tárgyat is segítségül hívhatunk. Következő lépésben áztassuk be, mossuk le szappanos, samponos, vagy fertőtlenítőszeres vízben. Ha természetes anyagból készültek ezek a termékek, lebomló anyagokat tartalmaznak, akkor semmiképpen se áztassuk, elegendő csak belemártogatni a szappanos vízbe.

Arra figyeljünk, hogy ilyen esetben a tisztítási módszer mindenképpen szulfátmentes legyen. A következő lépésben az ujjunk vagy bármilyen tisztító eszköz segítségével (akár fogkefe is lehet) távolítsuk, el a szennyeződéseket a fésűről Ha ezzel megvolnánk, akkor ügyeljünk nagyon az alapos öblítésre is. Végül rázzuk ki belőle a maradék vizet, és a sörtéivel lefelé, fordítva hagyjuk megszáradni. Szánjunk rá elég időt, ugyanis a nedvesen hagyott kefék könnyen bedohosodhatnak, rossz esetben penészesedhetnek.

A rendszeres tisztítással meghosszabbíthatjuk a hajkefe élettartamát, elkerülhetjük a fertőzéseket, amit magunknak okozhatunk a lustaságunkkal, illetve a hajunk épsége, formája is sokban függ a tisztaságtól. Tehát ha egészséges fejbőrt, hajat szeretnénk, akkor fordítsunk kellő figyelmet a tisztításra. Ha azonban eldeformálódik, megreped vagy kihullanak a sörtéi, mindenképpen vásároljunk új fésűt.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.