Menü

Miért baj, ha elmarad a fésű, vagy a hajkefe megtisztítása?

Az ember több száz hajszálat veszít el naponta, aminek a nagy része a fésűben végzi. De nem csak a hajunk végzi a kefe tüskéi között, hanem a fejünkről származó bőrsejtek, zsírok, és egyéb kozmetikumok maradványai is. Ha nem törődünk kellőképpen ezen eszköz megtisztításával, akkor a szennyezettség előbb utóbb eléri azt a fokot, hogy a hajunkra és a fejbőrünkre nézve is káros lehet.

A koszos fésű pedig kiváló táptalajt nyújt a különféle baktériumoknak és gombáknak, melyek a fésülködés közben ránk kerülhetnek és számos egészségügyi problémát okozhatnak. Mindemellett nem hogy segítene a hajunk gubanctalanításában, hanem ellenkezőleg, még előidézi azt. Na meg persze azt is eredményezi, hogy gyorsabban korpásodik a hajunk, illetve a gyulladással járó, viszkető és hámló foltokat eredményező bőrbetegségek kialakulásában is szerepe van.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy a felgyülemlett hajszálakat, minden fésülés után távolítsuk el a keféből, és minden héten legalább egyszer végezzünk rajta egy nagytakarítást, alapos tisztítást. Különös képpen akkor kell figyelni a sűrű tisztításra, ha napi szinten használunk habot, zselét, hajlakkot a hajunkon. Ugyanis ezek ráragadnak, minden használatkor az eszközre.

Milyen lehetőségeink vannak a tisztításra? Első körben, ahogy már fentebb is említettük a beragadt hajszálakat kell eltávolítani az eszközről. Ehhez bármilyen éles tárgyat is segítségül hívhatunk. Következő lépésben áztassuk be, mossuk le szappanos, samponos, vagy fertőtlenítőszeres vízben. Ha természetes anyagból készültek ezek a termékek, lebomló anyagokat tartalmaznak, akkor semmiképpen se áztassuk, elegendő csak belemártogatni a szappanos vízbe.

Arra figyeljünk, hogy ilyen esetben a tisztítási módszer mindenképpen szulfátmentes legyen. A következő lépésben az ujjunk vagy bármilyen tisztító eszköz segítségével (akár fogkefe is lehet) távolítsuk, el a szennyeződéseket a fésűről Ha ezzel megvolnánk, akkor ügyeljünk nagyon az alapos öblítésre is. Végül rázzuk ki belőle a maradék vizet, és a sörtéivel lefelé, fordítva hagyjuk megszáradni. Szánjunk rá elég időt, ugyanis a nedvesen hagyott kefék könnyen bedohosodhatnak, rossz esetben penészesedhetnek.

A rendszeres tisztítással meghosszabbíthatjuk a hajkefe élettartamát, elkerülhetjük a fertőzéseket, amit magunknak okozhatunk a lustaságunkkal, illetve a hajunk épsége, formája is sokban függ a tisztaságtól. Tehát ha egészséges fejbőrt, hajat szeretnénk, akkor fordítsunk kellő figyelmet a tisztításra. Ha azonban eldeformálódik, megreped vagy kihullanak a sörtéi, mindenképpen vásároljunk új fésűt.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.