Menü

Hisztamindiéta

Vannak olyan emberek, akik nem tudják tolerálni a hisztamint, ezért bizonyos dolgokra oda kell figyelniük, például a táplálkozásukra. Amit a hisztamindiétáról tudni érdemes.

A hisztamin egy aminosav, ami a bélfalban keletkezik egy úgynevezett DAO enzim bontásakor. A szó onnan is ismerős lehet, hogy allergiás tünetek kezelésére alkalmazzák a legtöbbször. Sajnos van olyan eset, hogy ennek az enzimnek a lebontási folyamatában zavar keletkezik, ilyenkor túlzott mennyiségű hisztamin halmozódik fel a szervezetben, melyre testünk egy túlérzékenységi reakcióval áll elő.

A túlérzékenységi reakciók lehetnek például viszketési rohamok, tüsszögés, orrfolyás, felsőlégúti panaszok, de jelentkezhet a gyomor- és béltraktusban is, ahol pedig puffadást, görcsöket, hasmenést okozhat. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy a hisztaminnal állunk hadilábon, vérvételt rendel el az orvos, ahol a DAO enzim szintjét mérik.

Hisztamint nem csak a szervezetünk termel, hanem táplálkozás útján is bevihetjük szervezetünkbe, miközben ezt nem is tudjuk. Azok, akik hisztamin érzékenyek, diétázniuk kell, azaz ki kell zárniuk minden olyan ételt és italt a táplálkozásuk során, melynek magas hisztamintartalma van, amellett, hogy azokat is kerülni kell, amik serkenti a hisztamin felszabadulását, illetve gátolják a DAO enzim termelődését. Az ételek fogyasztásánál nagyon fontos, hogy odafigyeljünk frissességükre, mert minél tovább állnak, annál jobban felszaporodik bennük a hisztamin.

A magas hisztamin tartalmú táplálékok közé soroljuk az alkohol tartalmú italokat, a füstölt árukat, fermentálási eljárással készült dolgokat, mint a joghurtok, ecetek, savanyúságok, továbbá a szárított és aszalt gyümölcsök, citrusfélék, a tengeri herkentyűk és füstölt halak és az olajos magvak. Amik gátolják a DAO enzim működését, azok a fekete- és zöld tea, mate tea, alkoholos italok és a koffeintartalmú italok. Amik pedig serkentik a hisztamin felszabadulását, a déli gyümölcsök, mint mangó, ananász, erős fűszerek, mint a chili, a kakaó, a csokoládé.

Viszont nyugodtan ehetünk frissen készített húsokat, tojássárgáját, fürj tojást, az olajoknál és zsíroknál ehetünk margarint, olíva olajat, repce olajat, kókuszolajat, zöldségeknél brokkolit, karfiolt, salátát, cukkinit, zellert, uborkát. Gyümölcsöknél jót tesz az áfonya, a meggy, a licsi, az alma, datolya, őszibarack, a piros- és fekete ribizli. Tejtermékekből pedig a mozzarella, a ricotta, a vaj és a mascarpone ajánlatos.

Hisztamindiéta esetén mindenképpen kérjük dietetikus szakvéleményét, ő segíteni fog a helyes étrend kialakításában.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?