Menü

Milyen a reziliens személyiség és mit tanulhatunk tőlük?

A reziliencia jelentése lényegében: rugalmas alkalmazkodás. Ez a tulajdonság segít megbirkózni a nehézségekkel, a stresszel és a változásokkal. A reziliens emberek nem ijednek meg a kihívásoktól, szembenéznek velük, gyorsan alkalmazkodnak, mindenből tanulnak, ezáltal fejlődnek. Ha azt gondoljuk, erre születni kell, nos tévedünk: a reziliencia nem veleszületett tulajdonság, hanem fejleszthető. Mit tehetünk, hogy ilyenné váljunk?

A reziliens ember egy rugalmasan alkalmazkodni tudó ember, aki jól reagál az élet kihívásaira, nem sajnálja magát, nem omlik össze, hamar talpra áll. A fentiekből következik, hogy mentálisan erős, egyensúlyban van a mentális és érzelmi egyensúlya, amelyet nehéz időszakokban meg tud tartani.

Hogyan tudjuk fejleszteni ezt a készségünket, mit tehetünk, hogy reziliensebbé váljunk?

Léteznek erre például megfelelő stresszkezelési technikák, melyeket elsajátítva nyugodtabbak tudunk maradni a stresszesebb helyzetekben. Vannak különféle problémamegoldó stratégiák, melyek használatával hatékonyabban fogadhatjuk és kezelhetjük a kihívásokat.

A meditáció és légzéstechnika nem újkeletű, ezek segítenek csökkenteni a stresszt, és javítani az érzelmi stabilitást.

A reziliens emberek érzelmi intelligenciája magas, ezt mi magunk is fejleszthetjük, ezáltal jobban megérthetjük és kezelhetjük az érzéseinket, ezzel együtt fejlődik az empátia és az optimista életszemlélet is, ha pedig pozitívan gondolkodunk és így is állunk hozzá a dolgokhoz, akkor másként tekintünk a kihívásokra. Lehetőségeket látunk bennük, nem pedig problémákat.

A reziliens embertársaink figyelnek a megfelelő kapcsolati hálójuk kialakítására és bővítésére, olyan barátokkal veszik körül magukat, akik támogatják őket és hasonló pozitív gondolkodásúak, illetve ennek megfelelően választanak maguknak hobbit is. Olyan tevékenységekkel töltik szabadidejüket, amelyek számukra örömet okoznak. Ez segít nekik feltöltődni.

Aki reziliens tulajdonságokkal és készségekkel bír, arra jellemző, hogy hibáikból tanul, tapasztalatokat szerez, erősödik általuk és megerősíti őket, ez pedig segít a célok kitűzésében és elérésében. Az elért és megvalósított célok pozitív érzéseket és magabiztosságot generálnak, ami hozzájárul a reziliencia még jobb fejlesztéséhez.

A reziliens emberek énképe tiszta, önismeretük megfelelő, önbizalmuk a helyén van, s bár tudják, hogy mindig történnek negatív meglepetések, ez az élet része és a hozzáállást kell mindehhez megváltoztatni.

A reziliencia nem genetikai adottság! Fejleszteni, tanulni lehet és kell is! Bárki, aki úgy dönt, hogy jobban meg akarja ismerni önmagát, csak részt kell vennie ebben a tanulási folyamatban.

Aki egészséges szeretne maradni, annak jól kell ismernie és irányítania önmagát, és meg kell értenie, hogyan tudja feltöltenie tartalékait, milyen kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen, hogyan lépjen túl a krízisein, hogyan kezelje a stresszes helyzeteket. Ezeket sajnos nem biztos, hogy tanítják az iskolákban.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.