8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól
- Dátum: 2024.03.24., 19:58
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- családi kör, csokimikulás, csokinyuszi, érdekesség, finom ételek, húsvéti tradíció, külföld, locsolkodás, rokonlátogatás, szokások, tojásfestés
8 különleges és elragadó húsvéti tradíciót gyűjtöttünk össze mai cikkünkben a világ különböző tájairól!
Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!
A sárkányeregetésről húsvét táján talán még nem hallottunk pedig Bermudán az emberek előszeretettel hagyják el lakásaikat az ünnep idején, hogy közös időtöltés gyanánt színes és egyedi sárkányokat eregessenek a nagy szélben. Minél színesebb, különlegesebb, mintásabbak a sárkányok, annál jobb! Ráadásul a sárkányeregetésnek a levegőben jellegzetes búgó hangja van, ezt a zajt ők a húsvét hangjának tartják.
Krimik és ijesztő történetek
A norvégoknál a húsvét nem a boldogságról szól, hanem inkább a félelemről és az izgalomról, ők ebben az időszakban előszeretettel olvasnak, hallgatnak és néznek krimiket és egyéb horrorisztikus történeteket. Náluk ez a szokás.
Húsvéti fészekrakás
A tojáskeresés itthon is egy elterjedt tradíció, nagyon kedvelt a gyerekek körében, de külföldön, például Németországban és Svájcban szeretik ezt a játékos hagyományt űzni. Húsvétkor a gyerekeknek — valamint sokszor a felnőtteknek is — apró fészkeket rejtenek el a házakban és a kertekben, melyek megtalálás után az övéik lehetnek. Rendszerint csokinyuszikat, tojásokat, egyéb édességeket és játékokat rejtenek a színes kosárkákban.
Locsolkodás, vízi csata
Míg régen főként a fiúk kergették a lányokat folyadékkal teli vödrökkel és locsolókannákkal, addig például a lengyeleknél mindenki harcol egymással. A kölnit náluk leváltották a vízipuskák, a különböző flakonok és lényegében bármi, amiből locsolni lehet, náluk igazi vízicsata zajlik ilyenkor!
Tojásfestés
Húsvétkor a tojás az egyik legfontosabb szimbólum, az emberek világszerte főzik, festik, eldugják, megtalálják, elfogyasztják vagy játszanak velük. Franciaországban van egy nagyon érdekes hagyomány, mely szerint 4 ezer tojásból és több mint 100 kiló szalonnából, valamint fokhagymából készítenek omlettet, majd nagyjából ezer lakos elfogyasztja a végeredményt.
Agyagedény-dobálásról hallottunk már?
Görögországban az ajándékozás helyett tönkre teszik azt, amilyük van. Húsvét szombatján pontban 11 órakor Korfu lakói erkélyeikről különböző méretű agyagedényeket dobálnak ki. Ez a szokás a 16. századból ered, amikor az emberek az összes felesleges holmijuktól megszabadultak, hogy felkészüljenek az újévre.
Valamivel barátságosabbnak hangzik a perec-osztás szokása
A luxemburgiakra jellemző, hogy nagyböjt harmadik vasárnapján ünneplik a perecvasárnapot, a perec ott valójában egy édes, cukormázas sütemény. Az egyedülálló fiúk ilyenkor megajándékozzák vele kiszemeltjüket, ha pedig a lány szívesen fogadja, akkor húsvétkor a fiú meglátogathatja és kap tőle egy tojást. Ha éppen szökőév van, akkor a hagyomány megfordul és a hölgyek is kezdeményezhetnek.
Halloween húsvétkor? Igen!
Svédország és néhány skandináv nemzet tavasszal ünnepli a Halloweent. A gyerekek ijesztő lényeknek öltöznek, majd házról-házra járnak ajándék édesség reményében, melyekért cserébe gyakran fűzfaágakat vagy rajzokat kínálnak.
S végül az érdekes szokások után egy kérdést hagytunk a cikkünk végére: vajon a csokinyuszik vagy a csokimikulások nyerik a népszerűségi versenyt?
A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint évről évre rengeteg édességet vásárlunk ilyenkor, ám az eredmény a korábbi évek szerint, hogy másfélszer annyi fogy a csokinyulakból, mint a csokimikulásokból.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.