Menü

A kígyóuborka meglepő hatásai

A kígyóuborka amellett, hogy sokoldalúan felhasználható a konyhában, a szervezetre is számos jótékony hatással bír, ami messze túlmutat a szem alatti karikák eltüntetésében.

Bár igazán jellegzetes ízzel nem büszkélkedhet az uborka, mégis nagyon szerethető zöldség, amit érdemes beépíteni a mindennapi étkezésbe.

Hogy miért? Összeszedtük pár pontban:

Kiváló B-, és C-vitaminforrás, rengeteg ásványi anyagot, valamint rostot tartalmaz, segíti az emésztést és nem utolsó sorban méregtelenítő hatással is bír. A héját és a mag körüli részeket is fogyasszuk ezek miatt.

Tökéletes folyadékpótló. Magas víztartalmának (az uborka 90%-a víz) köszönhetően vitalizálja a testet.

Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúra esetén alapzöldség.

Cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint esetén is javasolt a fogyasztása, hiszen tartalmaz olyan elemeket, amelyek segítenek ezeket kordában tartani.

Friss leheletet biztosít és jó hatással van az ínybetegségekre, ezért ilyen jellegű probléma esetén a nap közbeni rágcsálása is ajánlott.

A szépségápolás is előszeretettel használja az uborkát, különösen jó hatással van a bőrre, a filmekből jól ismert szemre történő alkalmazása a táskákat, duzzanatokat mérsékli.

A fenti előnyök mellett a kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozásból nem hiányozhat az uborka sem. Semlegessége és kellemes roppanós állaga miatt, a gyerekek is előszeretettel fogyasztják. Salátákba téve, mártogatós szószokhoz vagy szendvicsek mellé is fogyasztható.

Az uborka gazdag forrása az egészségmegőrzésben hasznos fitokemikáliáknak, így a falvonoidoknak, lignánoknak és triterpéneknek, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásai is ismertek. A zöldség leginkább értékes részeit a héj és a magok jelentik, ezek sok rostot és béta-karotint tartalmaznak. A magokban hasznos ásványi anyagok is találhatóak, például kalcium.

Eközben viszont az uborka szegény szénhidrátokban, nátriumban , zsírban és koleszterinben - 100 grammban pedig csupán 16 kalória van (héj nélkül 15). Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság adatai szerint ez a mennyiség egy 2000 kalóriás diéta esetén a napi bevitel 4 százalékát fedezi a C-vitamin, valamint 2-2 százalékát az A-vitamin, a kalcium és vas tekintetében.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?