Menü

A kígyóuborka meglepő hatásai

A kígyóuborka amellett, hogy sokoldalúan felhasználható a konyhában, a szervezetre is számos jótékony hatással bír, ami messze túlmutat a szem alatti karikák eltüntetésében.

Bár igazán jellegzetes ízzel nem büszkélkedhet az uborka, mégis nagyon szerethető zöldség, amit érdemes beépíteni a mindennapi étkezésbe.

Hogy miért? Összeszedtük pár pontban:

Kiváló B-, és C-vitaminforrás, rengeteg ásványi anyagot, valamint rostot tartalmaz, segíti az emésztést és nem utolsó sorban méregtelenítő hatással is bír. A héját és a mag körüli részeket is fogyasszuk ezek miatt.

Tökéletes folyadékpótló. Magas víztartalmának (az uborka 90%-a víz) köszönhetően vitalizálja a testet.

Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúra esetén alapzöldség.

Cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint esetén is javasolt a fogyasztása, hiszen tartalmaz olyan elemeket, amelyek segítenek ezeket kordában tartani.

Friss leheletet biztosít és jó hatással van az ínybetegségekre, ezért ilyen jellegű probléma esetén a nap közbeni rágcsálása is ajánlott.

A szépségápolás is előszeretettel használja az uborkát, különösen jó hatással van a bőrre, a filmekből jól ismert szemre történő alkalmazása a táskákat, duzzanatokat mérsékli.

A fenti előnyök mellett a kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozásból nem hiányozhat az uborka sem. Semlegessége és kellemes roppanós állaga miatt, a gyerekek is előszeretettel fogyasztják. Salátákba téve, mártogatós szószokhoz vagy szendvicsek mellé is fogyasztható.

Az uborka gazdag forrása az egészségmegőrzésben hasznos fitokemikáliáknak, így a falvonoidoknak, lignánoknak és triterpéneknek, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásai is ismertek. A zöldség leginkább értékes részeit a héj és a magok jelentik, ezek sok rostot és béta-karotint tartalmaznak. A magokban hasznos ásványi anyagok is találhatóak, például kalcium.

Eközben viszont az uborka szegény szénhidrátokban, nátriumban , zsírban és koleszterinben - 100 grammban pedig csupán 16 kalória van (héj nélkül 15). Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság adatai szerint ez a mennyiség egy 2000 kalóriás diéta esetén a napi bevitel 4 százalékát fedezi a C-vitamin, valamint 2-2 százalékát az A-vitamin, a kalcium és vas tekintetében.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.