Menü

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

A betegségről már az 1700-as évek végén készített feljegyzéseket Charles Bonnet, aki egy olyan nőről írt, aki úgy vélte magától, hogy ő halott és ezért heteket töltött egy koporsóban fekve, amíg el nem múlt ez a különös érzés. Végül Jules Cotard volt, akiről elnevezték e furcsa kórt. Ő egy olyan esetet vizsgált, ahol a páciens azt képzelte, hogy szervei nem léteznek, csak bőrből és csontból épül fel teste, többek között ezért is „örökéletű”.

A tudomány jelenlegi állása szerint egyik pszichiátriai kategóriába sem sorolható a betegség, mivel ennél sokkal összetettebb jelenségről van szó. Tünetei elég sokrétűek lehetnek, de egy az összes páciensnél közös, mégpedig, hogy azt gondolják magunkról, hogy önmaga már nem élő személy és az őt körülvevő világ sem létező. Sokszor mindenféle előzmény nélkül tör rá az emberre az egyféle szorongással telített érzés, és sajnos igen sokáig el is tarthat.

A diagnózis felállításakor összeköthetik skizofréniával, depressziós tünetekkel, bipoláris zavarral. Bizonyos hallucinációt okozó szerek fogyasztása is előidézheti a pszichés betegséget. Súlyosságától függően az érintett beleeshet egy kétségbeesett állapotba, amikor a psziché összeomolhat, amitől már olyan téves gondolatok is szárnyat kapnak, minthogy a testrészek nem valódiak, nincs szükség ételre, hiszen nincsenek szervek se. Ezen esetekben sajnos elég gyakori az öngyilkossági kísérlet is, mivel a beteg ezt véli az egyetlen megmentő lehetőségnek a betegségtől szabadulásból.

Kezelését tekintve nincs kifejezett gyógymód, többféle terápiát alkalmaznak, melyek az adott páciens állapotához és tüneteihez passzol. Lehet ez antidepresszáns szedése, pszichoterápia vagy elektrokonvulzív terápia is, közismertebb nevén elektrosokk terápia. Ez utóbbit ne úgy képzeljük el, mint amit a filmekben látunk, egy jóval biztonságosabb és kíméletesebb módszer, ahol bizonyos agyi területek stimulálnak, mellyel megváltozik az agy biokémiája, ez pedig megszünteti a kóros állapotot. Ami viszont hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy amilyen gyorsan, a semmiből elő tudnak jönni a tünetek, olyan lendülettel tudnak távozni is, egyik pillanatról a másikra.

A Cotard-szindróma egy olyan ritka pszichét érintő betegség, melytől a beteg halottnak képzeli magát, téveszmés állapotba kerül, elutasítja a külvilágot, mint nem létezőt. A felépülésre jó esélyek vannak a megfelelő terápiát követve, de akár spontán, magától is elmúlhat.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.

Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.