Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Az agyban a nikotin több helyen hat. Az ún. nikotin receptorok (érzékelő-kötőhelyek) ingerlése folytán serkentő hatású (egyes állatkísérletekben gyorsította a tanulást), az agy alsó részén pedig fokozza a dopamin elválasztást, mely örömérzést, jó hangulatot okoz. Az illegális kábítószereknek is van az utóbbihoz hasonló hatásuk. A nikotin adrenalint is felszabadít, csökkenti az éhségérzetet.

Gyorsan lebomlik és kiürül, a receptorok szabaddá válása hiányérzetet kelt, és a dohányos ismét nikotint akar az agyba pumpálni. Az újabb cigaretta megszünteti a nikotinhiányból eredő feszültséget, látszólag nyugtató hatású, pedig csak a nikotinhiány okozta nyugtalanságot oldja. A nikotin inkább izgató hatású, az ellazulás és kellemes érzés a nikotin iránti vágy kielégítéséből fakad. Az ellazultságot azonban az ember más, drogmentes úton is elérheti.

A rendszeres dohányzás bódulatot nem okoz, de az elvonását fizikai és pszichikai tünetek egyaránt kísérik. Dohányzásnál a fizikai függőséget a nikotin okozza, melyhez a szervezet hozzászokik. Nikotin hiányában elvonási tünetek jelentkeznek az első 24 órában és egy hónapig is tarthatnak. Erősségük függ a megelőző dohányzás intenzitásától.

A fizikai (testi) megvonási tünetek közé sorolhatjuk az alábbiakat: rossz hangulat, depressziós tünetek, ingerlékenység, harag, szorongás, nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, fokozódó étvágy és súlygyarapodás, alvászavarok, álmosság, fáradtság. Bár a fizikai függés elvonási tünetei nem veszélyesek (nem hasonlíthatók az alkohol vagy heroin elvonás következtében létrejövő életveszélyes állapothoz), ám a kifejezett pszichés függés, a szer elfogadottsága és könnyű hozzáférhetősége miatt a leszokás nagyon nehéz. A pszichikai függőség a rágyújtás rituális mozdulata után 18-20 másodperccel az agyba jutó nikotin okozta kellemes érzés megszokása miatt alakul ki az emberben. A rágyújtás mozdulatsora és az ezután kapott nikotinlökés feltételes reflexet alakít ki, mint Pavlov híres kutyájában a csengetést követő táplálék.

A dohányzáshoz kapcsolódó egyéb kellemes helyzetek, mint pl. pihenő, evés utáni időszak, társaságban dohányzás, rágyújtással stresszhelyzetben időnyerés, nyugtatás tovább fokozza a pszichés függést. A dohányos a rágyújtás rítusához kellemes érzést asszociál.