Vásároljunk helyi termelőtől!
- Dátum: 2024.04.30., 22:25
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- élelmiszer, értékesítés, érzelem, fenntartható gazdaság, fenntarthatóság, gasztronómia, hazai helyi termék, helyi élelmiszer, helyi piac, helyi termelő, kistermelő, megélhetés, REL, rendezvény termelő vidék, rövid ellátási lánc, vidéki lakosság, vidéki termelők
A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük. Helyi termékek vásárlásával a helyi termelőket, élelmiszer-feldolgozókat is segíthetjük.
Miért fontos, hogy a helyi termékeknek kiemelt szerepük legyen? A magyar gazdálkodók országszerte minőségi élelmiszereket termelnek, cél, hogy elsősorban a hazait kínáljuk, fogyasszuk. A helyi termelők hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez, népszerűsítik a magyar ízeket, a magyar gasztronómiához biztosítják az alapanyagokat, és a fogyasztóknak módjuk van személyes kapcsolatot építeni velük.
A helyi termékek megvásárlásával segíthetjük a vidéki termelők és a vidéki lakosság megélhetését.
Mit jelent a rövid ellátási lánc?
A rövid ellátási lánc (REL) és annak értékesítési formái rávilágítanak arra, hogy hogyan csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, és hogyan lehetséges, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a fogyasztó a lehető legközelebb legyen egymáshoz.
A helyi élelmiszer fő jellemzője, hogy a termelés, feldolgozás és az értékesítés, valamint a fogyasztó a lehető legközelebb vannak egymáshoz, rövid az ellátási lánc.
Az utóbbi években szerencsére egyre több helyen tudunk hazai, kisléptékű gazdaságokból származó helyi élelmiszereket vásárolni, sorra alakulnak a helyi vásárló közösségek és nyílnak a termelői boltok.
Szerencsére, egyre több településen találhatunk termelői piacokat a hagyományos piacok mellett. A helyi termelői piac a kistermelők számára teremt lehetőséget arra, hogy az általuk megtermelt árukat lehetőleg a gazdaságukhoz minél közelebb tudják értékesíteni.
Miért jó a vevőknek helyi piacon vásárolni?
A vásárlók számára lehetőséget teremt arra, hogy biztonságos élelmiszerhez jussanak és akár hosszú távú személyes kapcsolatokat alakíthassanak ki a helyi termelőkkel, akiket azután rendszeresen felkereshetnek, sőt akár lehetőség is nyílhat a tagok számára, hogy személyesen megismerhessék a termelőket, valamint a termesztés, a gazdálkodás folyamatát.
A helyi élelmiszer és a fenntartható gazdaság
A helyi termék forgalma, a helyi termékek keresletének megerősödése a helyi gazdaságot fejleszti, a helyi szereplőket segíti, valamint környezetileg, társadalmilag is a fenntartható gazdálkodáshoz vezet. Sokat tehetünk tehát környezetünkért és egészségünkért, ha helyi termékeket fogyasztunk.
Mi számít helyi élelmiszernek?
Pontos szabály tehát nincs arra vonatkozóan, hogy hány kilométeres körzetben eladott termék nevezhető “helyi élelmiszernek”. Magyarországon alapvetően a helyi élelmiszer jelzővel, a 40 km-es távolságban előállított terményt szokás jelölni, de más országokban ez a szám lehet nagyobb is, akár 150 km.
Ha előnyben részesítjük a helyi élelmiszereket, nemcsak az egészségünkért teszünk, hanem hozzájárulunk a helyi termelők, kisgazdaságok felvirágzásához. Amennyiben eddig nem tettük, vagy nem sűrűn, akkor ezután gyakrabban látogassunk el a helyi piacokra és csatlakozzunk a helyi termelői közösségekhez támogatva ezzel a helyi gazdaságokat, őstermelőket. Vásároljunk helyi élelmiszereket és támogassuk a környékünk helyi kézműves termelőit.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.