A kék hajnalka növény hatása
- Dátum: 2024.05.08., 21:06
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- kék hajnalka, lélek, növény, psziché, pszichoaktív szer, tudatmódosítás, virág
A kék hajnalka hallucinogén hatását már az aztékok felismerték, jövőbe látó és rituális szertartásokhoz is használták. Európába a XVI. században érkezett a növény, magyar költők verseiben is olvashatunk a virágról. Tompa Mihály Hajnalka című költeményét már 1847-ben megírta.
A hajnalkát számos módon lehet fogyasztani, van, aki például gyümölcsös joghurttal szokta elnyomni a megőrölt magok kesernyés ízét. Egy másik, neten terjedő technikával kinyerhető a magvak LSA-tartalma: a magokból készült őrleményt citromos vízben kell áztatni, és kevergetni, majd pár óra múlva leszűrni, ami a teához hasonló.
A magok kb. 0,1 százalékban tartalmaznak ergotmetrint, kanoklavint, lizergolt, és egyéb ergot alkaloidákat.
A magokat megeszik egészben, vagy kivonatát fogyasztják. Már 25-50 db mag elfogyasztása után is tapasztalhatóak bizonyos hatások, de a legtöbb használó a kívánt hatás eléréséhez 100-400 db mag elfogyasztását tartják szükségesnek.
Az Európai Unióban hivatalosan 41 olyan pszichoaktív anyagot azonosítottak, amelyek az ecstasy, a kokain és más kábítószerek hatásait másolják és legálisan árusíthatók. De emellett több száz, a hajnalkához hasonló tudatmódosító növény van a világban
Hatása 4-8 óra hosszan tart, a normális utóhatások 4 óra alatt elmúlnak. Az első hatások megjelenésének ideje függ a korábban elfogyasztott ételektől. Viszonylag üres gyomorra fogyasztva az első hatások kb. egy óra elmúltával jelentkeznek, de a csúcshatás eléréséig több óra is eltelhet.
Hatása alatt ne vezess autót!
Az LSD-hez hasonlóan, az LSA is pszichedelikus hatású vegyület, és erős mentális hatásai vannak, melyek azonban nem azonosak az LSD hatásaival.
A spanyol krónikások a XVI. században számoltak be az aztékok által „tlitlitzin”-nek nevezett növény jövőbe látó és rituális használatáról. Fogyasztása tovább folytatódott Mexikó déli területein, de a tlitlitzin azonosságát a hajnalkával csak 1900 környékén ismerték fel.
Magyarországon a növény 2020. szeptember 24-től új pszichoaktív anyagnak minősülő LSA miatt tehát már nem legális.
A levegőminőség hatása a szervezetünkre
A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.
Tisztítsd a klímát!
Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.
Vigyázzunk az utakon!
Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.
Télből tavaszba
A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?
Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs
Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.