A kék hajnalka növény hatása
- Dátum: 2024.05.08., 21:06
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- kék hajnalka, lélek, növény, psziché, pszichoaktív szer, tudatmódosítás, virág
A kék hajnalka hallucinogén hatását már az aztékok felismerték, jövőbe látó és rituális szertartásokhoz is használták. Európába a XVI. században érkezett a növény, magyar költők verseiben is olvashatunk a virágról. Tompa Mihály Hajnalka című költeményét már 1847-ben megírta.
A hajnalkát számos módon lehet fogyasztani, van, aki például gyümölcsös joghurttal szokta elnyomni a megőrölt magok kesernyés ízét. Egy másik, neten terjedő technikával kinyerhető a magvak LSA-tartalma: a magokból készült őrleményt citromos vízben kell áztatni, és kevergetni, majd pár óra múlva leszűrni, ami a teához hasonló.

A magok kb. 0,1 százalékban tartalmaznak ergotmetrint, kanoklavint, lizergolt, és egyéb ergot alkaloidákat.
A magokat megeszik egészben, vagy kivonatát fogyasztják. Már 25-50 db mag elfogyasztása után is tapasztalhatóak bizonyos hatások, de a legtöbb használó a kívánt hatás eléréséhez 100-400 db mag elfogyasztását tartják szükségesnek.
Az Európai Unióban hivatalosan 41 olyan pszichoaktív anyagot azonosítottak, amelyek az ecstasy, a kokain és más kábítószerek hatásait másolják és legálisan árusíthatók. De emellett több száz, a hajnalkához hasonló tudatmódosító növény van a világban
Hatása 4-8 óra hosszan tart, a normális utóhatások 4 óra alatt elmúlnak. Az első hatások megjelenésének ideje függ a korábban elfogyasztott ételektől. Viszonylag üres gyomorra fogyasztva az első hatások kb. egy óra elmúltával jelentkeznek, de a csúcshatás eléréséig több óra is eltelhet.
Hatása alatt ne vezess autót!

Az LSD-hez hasonlóan, az LSA is pszichedelikus hatású vegyület, és erős mentális hatásai vannak, melyek azonban nem azonosak az LSD hatásaival.
A spanyol krónikások a XVI. században számoltak be az aztékok által „tlitlitzin”-nek nevezett növény jövőbe látó és rituális használatáról. Fogyasztása tovább folytatódott Mexikó déli területein, de a tlitlitzin azonosságát a hajnalkával csak 1900 környékén ismerték fel.
Magyarországon a növény 2020. szeptember 24-től új pszichoaktív anyagnak minősülő LSA miatt tehát már nem legális.
Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon
A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.
Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért
Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.
Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt
Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?
A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.