Menü

Fiókát találtam! – Mikor mentsünk, mikor ne?

Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kapnak a madármentők a segítségre szoruló madarakról. A legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket!

Mikor mentsünk és mikor ne, bizony ezt laikusként nehéz eldönteni. Ne felejtsük el, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, ugyanis erre a szakértők szerint csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség.

Ezen állatok elhullása a természeti folyamatok szerves része, ezt el kell fogadni. A természeti törvények és a természet körforgása miatt éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer vagy esetleg háromszor is.

Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ha belegondolunk, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, hiszen rövid időn belül elfogyna a táplálék.

Sajnos a statisztikák szerint a fiókák 70-80%-a mindenképpen elpusztul, el kell pusztulnia, ezért van belőlük ilyen sok – ez pedig a természet alap működési rendje, törvénye.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne segítsünk a madarakon, csak a szakértők hangsúlyozzák, hogy ezt csak ott, akkor és úgy tegyük, ha erre valóban szükség van és nem okozunk ezzel nagyobb kárt.

Véletlen esett ki a fészekből?

Nem valószínű. A véletlen kiesés ritka és nem tekinthető általánosnak, hogy egy fióka magától essen ki a fészekből. Ennek oka többnyire az erős szél, a terhelt ágakon lévő fészek, mely leszakadhat.

A kiesésnek, korai fészekelhagyásnak más oka is lehet, ilyen például a szülőpár egyik tagjának elhullása, ilyenkor a magányos madár kevesebb fiókát tud etetni, ezt megelőzendő a madár maga szabadul meg a leggyengébbektől.

Másik oka lehet a kiesésnek a pár nélkül maradt magányos hím támadása, de táplálékhiány vagy rossz minőségű, például növényvédő szerekkel mérgezett táplálék vagy ragadozók támadása is okozhatja a fészekelhagyást.

Amennyiben a fióka szülői kidobásának hátterében a fiatal madár túlélési esélyeit csökkentő betegsége vagy viselkedési rendellenesség áll, akkor a mentés sikere után a madár felnőtt korában pusztulhat el, vagy a betegségét, rendellenességét átörökítheti a fiókáiba, akik hasonló sorsra jutnak.

A részleges fészekhagyó madarak fiókái gyakran a szülők riasztó hangjára ugrálnak ki a fészekből, és ezzel – mintha egy ajtó záródna be – egy korszak is lezárul az életükben. Ezért nem nagyon érdemes a visszahelyezésükkel kínlódni, mert szinte bizonyosan nem maradnak meg ott, amint elvesszük a kezünket, az első zajra rugóként pattannak ki.

Mikor segíthetünk a madarakon?

Más a helyzet a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakokban. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

-papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk

-ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad. Amint a madár megszáradt és felelevenedett tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

- amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére.

Ha sérült madarat látunk, alkalmazhatjuk azt a módszert is, hogy egy kisebb vessző- vagy gyékénykosárba betesszük a sérült fészket, benne a sérült madárral, majd a fészek eredeti helyéhez minél közelebb stabilan rögzítsük az ágak közé és figyeljük meg hogy a szülő megtalálja és megeteti-e a fiókákat. Amennyiben ez több óra, rigó méretű madarakig maximum fél napot követően sem történt meg, még mindig adódik a lehetőség a fiókáknak a mentésére, értesítve a madármentő szakembereket.

Bármely madárfaj esetében igaz, hogy a csupasz (sokszor még nem kinyílt szemű), állni és járni nem tudó, csak fehér pehelytollakkal fedett testű fiókák segítségre szorulnak. Ugyanilyen alapelv, hogy a bármilyen korú sérült, a szárnyát vagy a lábát furcsán tartó, lógató, vérző sebű fiókák is beavatkozást igényelnek.

A pelyhes, gyakran még a fejüket is nehezen megtartó, nagyon fiatal fiókákat a legjobb visszajuttatni a fészekbe, ha ez nem lehetséges, emberi gondoskodásra szorulnak.

Hogyan fogjuk meg a madarat?

A megmentendő fiókák egyik legfontosabb jellemzője, hogy megfogásuk egyszerű, gyakorlatilag csak fel kell venni őket a földről. Ha a madár nem fér el a markunkban vagy nagyon agresszív, a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek hiányában pulóverrel vagy inggel borítjuk le. A fej letakarása megnyugtatja még az ilyen vad állatokat is, és egyszerűbbé teszi a megfogásukat.

Ami a szállítást és elhelyezést illeti, egy doboz tökéletesen megfelel a madarak szállítására.

A legjobb a sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz, melyben érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához.

Etetés és itatás szempontjából, amíg nem érkezik szakszerű segítség, a macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai.

Az etetéshez a legjobb hosszú szárú, lekerekített végű fém csipeszt használni, mert ezzel a táplálékot mélyen a torokba tudjuk tolni. A falatokat érdemes az itatóvízbe mártani, mert ez könnyíti a nyelést, és egyben biztonságosan gondoskodik a vízutánpótlásról is.

Hova vihetjük a talált fiókákat?

Amennyiben nincs időnk vagy lehetőségünk heteken át gondozni a mentett fiókákat, juttassuk el őket a megfelelő szakintézetbe. A madarakat befogadó intézmények néhány kivételes esetet nem számítva nem tudnak kimenni az állatokért, korlátozott anyagi lehetőségeik miatt csak akkor tudnak segíteni, ha a madarak már hozzájuk kerültek! Ezért a legjobb megoldás, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd mi magunk visszük be a fiókákat.

A hivatalos mentőközpontok országos listáját megtalálják a következő weboldalon: https://mme.hu/madarmentes

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.