Nepotizmus, nepo babyk

Manapság a világ a hatalmak harcának színtere, legyen az országok között, országokon belüli megmérettetések, vagy akár a showbiznisz. Ennek egyik mozgatórugója a nem mindig etikus nepotizmus.

A nepotizmus szó egy latin szóból, a „nepos”-ból ered, melynek jelentése unokatestvér, a köznyelv használja a „csókos” kifejezésre is. Onnan ered, hogy a középkorban a pápák a különböző befolyással bíró székekbe azokat ültették, akik a rokonságuk tagjai voltak, ezzel is bebiztosítva hatalmukat. Manapság sincs ez másképp, mármint nem a vallási szektorban, hanem más területeken is megfigyelhetjük, hogy a Föld minden szegletében sokszor azok részesülnek előnyben, akik mondhatni közel vannak a tűzhöz, nem pedig tehetségük vagy kompetenciájuk alapján válogatják

Pár éve kapták fel azt a témát, hogy a sztárvilág is egyre jobban így működik. Sokkal nagyobb eséllyel kerülnek színpadra, vagy vászonra azon fiókák, akik valamelyik felmenője már kijárta az utat magának. Ezeket a sztár gyerekeket nevezzük divatos szóval nepo babyknek. Persze nem csak a filmiparra vonatkozik ez a kifejezés, mivel a jelenség mindenhol ott van, viszont a színészek életét követhetjük végig a legjobban, a mindennapokban, így leginkább itt vesszük észre.

Azt gondoljuk, hogy ezeknek a nepo babyknek, mennyivel jobb és egyszerűbb az életük, de vajon tényleg így van? Tény, hogy beleszülettek egy olyan helyzetbe, ahol nem feltétlenül kell elsőre bizonyítani, vagy megküzdeni egy adott pozícióért, ezáltal könnyebben lavíroznak az életben. Viszont hajlamosak vagyunk nem észrevenni, hogy ezek a fiatalok hasonlóan jó genetikával és tehetséggel vannak megáldva, mint szüleik, nagyszüleik, kvázi a tehetség folydogál az ereikben.

Ha máshonnan közelítjük meg a dolgot, akkor be kell látnunk, hogy ez valamiféle hagyomány, mert már régóta megfigyelhető, hogy a családi bizniszt, vagy munkakört a gyerekek, rokonok viszik tovább, ezt hívjuk többek között családi vállalkozásnak. Régen, ha az apa kovács volt, akkor a fia is valószínűleg azt a szakmát tanulta ki. Na, de itt jön az, amire keveset gondolunk a mai nepokkal kapcsolatban, ez pedig az, hogy megfelelési kényszer mennyire elhatalmasodhat rajtuk. Milyen hatalmas nyomás nehezedik rájuk, amikor arról van szó, hogy a felmenő tehetségével egyenrangú, vagy akár annál jobbat kell nyújtani.

Ők is megdolgoznak kőkeményen azért, hogy a helyük továbbra is biztosítva legyen. Azt se felejtsük, hogy az ő életük a sztárszülő(k) miatt mindig reflektorfényben van, akkor is, ha nem akarják. Ha mélyen magunkba nézünk, tényleg irigylésre méltó minden pillanata ennek a fajta életnek?! Akarnánk mi ezt teljes egészében magunknak?

A nepo babyk azok a fiatalok, akiknek a felmenőik által kitaposott ösvényen biztosított helyük van a jövőben, elég csak családtagnak lenniük ezért a privilégiumért. Az éremnek mindig két oldala van, nem biztos, hogy olyan könnyű ez az út, mint hisszük.