Menü

Hogyan készítsünk chutneyt? Ez most lekvár vagy savanyúság?

…és nem is mártás, sem nem szósz. Vagy egy kicsit mindegyik együtt, de az biztos, hogy húsok mellé zseniális! Azok, akik szeretnek kipróbálni új ízeket és textúrákat, ők biztosan szeretni fogják a „chutney”-t.

Mi az a chutney?

Egy indiai eredetű szószról van szó, mely különböző összetevőkből áll, ezek lehetnek gyümölcsök, de legtöbbször azonban zöldségekből készül. A chutney kiváló kísérője a burgonyának, sajtoknak és húsoknak. Tulajdonképpen egy indiai fűszeres étel, gyümölcsökből vagy zöldségekből készül ecettel, fűszerekkel és cukorral. Általában lekvárszerű állagú, különleges ízvilág, a darabos lekvárfélétől a krémes változatokig sokféle lehet.

A chutney nagyon jó alternatíva a gyümölcs és zöldség tartósítására, bár nem tartalmaz tartósítószert, mégis egy ideig eláll.

Melyek a klasszikus alapanyagok általában?

A chutney tipikus alapanyaga a mangó, az alma, az őszi- és sárgabarack, a szilva, a banán, az ananász, a körte, vagy épp a citrusfélék. A zöldségek közül kedvelt alapanyag a paradicsom, de sütőtökből, hagymából vagy épp sült paprikából is finom mártásokat készíthetünk.

Chutney recept számtalan létezik, különböző fűszerekkel.

A Magyarországon ismert és kedvelt lekvárokhoz képest a chutney annyiban más, hogy nemcsak az édes-savanyú ízkombináció van jelen, hanem a só és számos fűszer is. A további fűszerek előtt még érdemes megemlíteni a hagymát és fokhagymát, amelyek remek alapot szolgáltatnak.

Hogy fogjunk hozzá, ha ilyet szeretnénk készíteni?

A chutney úgy készül, hogy mindent alaposan megmosunk, majd megpucolunk. Ezután megfőzzük az ecetet a cukorral kevés fahéjjal, a fahéjban, keverjük néhány percig, majd adjuk hozzá a maradék hozzávalókat – például apróra vágott mangót és almát, majd adjuk hozzá a többi fűszert (sót, borsot és amit szeretnénk) és zselés állagúvá főzzük őket, kihűtjük és tálaljuk. A chutney esetében mindent egy serpenyőben főzünk, amíg zselé nem lesz.

A chutney nem csak főételek mellé kínálható. Előételek ízesítéséhez, salátaöntetek kialakításához, különféle levesekhez, főzelékekhez is remek választás lehet egy-egy megfelelő ízvilágú chutney, sőt a tányérdesszertek esetében, gofri-feltétként vagy palacsintatöltelékként is használható.

A chutney ezerféle ízének és eltarthatóságának köszönhetően népszerű ajándék. Befőttes üvegben sokáig eláll, így ötletes és ínycsiklandó gasztro ajándék is egyben. Kis üvegcsében nagyon szép és ízletes személyre szabott, magunk készítette ajándék lehet bármilyen alkalomra.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?