Menü
  • Baba-mama-család
  • (Hogyan) éljük túl a kamaszkort

(Hogyan) éljük túl a kamaszkort

Nem hiszem, hogy a túlélőkalauz az én tollamból fog megszületni, de a mondás az számomra értelmet nyert: „kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”. Az aranyos, babaillatú csecsemőkor szerintem a kárpótlás a későbbi kamaszkorért. Csak vicceltem. (Nem)

Amikor éjjel kettőkor szoptat és pelenkázik az ember, a baba fogzik, amitől hasmenése és láza is lehet, meg egyfolytában sír, akkor azt gondoljuk, ennél nagyobb kihívás nem jöhet: megnyugtatok mindenkit: de!

A kamasz nevelése szerintem egy hatmillió oldalas kézikönyv. Legalábbis az első kötet.

Amint az köztudott, a kamaszok ugrásszerű fejlődésbe-növekedésbe kezdenek, ez azonban nem csak a magasságukat, végtagjaikat érinti, hanem pszichésen is legalább akkora utat járnak be, mint a növés során a testük. Nem egyszerű a szituáció, hogy egy teljesen új emberrel találhatjuk szemben magunkat.

Minden gyerek más, nem biztos, hogy mindenhol próbára teszi a családot a kamaszkor, talán a kedves olvasó gyereke más lesz, lehet, hogy nem okoz álmatlan éjszakákat és idegőrlő napokat, de azért én megnyugtatnám a többieket: teljesen normális a sok konfliktussal tarkított időszak, ilyenkor a legfogékonyabbak a gyerekek arra, hogy önálló, magabiztos felnőtté neveljük őket.

A kamaszok lázadó magatartással fordulnak környezetük felé és elsőszámú törekvésük a függetlenség. A saját fiamból kiindulva elég gyakori nálunk a „majd én tudom” meg a „nekem ne mondja meg senki” típusú beszélgetés.

Ha úgy érezzük, belevesztünk a rengeteg érzelmi hullámvasútba, nézzünk egy túlélőkalauzt!

Vedd észre, mik történik.

A kamaszkor kezelése a megértéssel kezdődik. Legyünk tudatában annak, mi zajlik. Egy felnőtté válási folyamatról.

Próbáljuk megérteni. Képzeljük magunkat a helyébe!

Tudom nehéz, drámai az egész és az önállóság harcáról szól, hogy egyedi legyen, de még sosem volt ennyire nagy szükség a szülői közelségre, a családra, mint kamaszkorban, amikor távolodni próbál. Paradox, de attól még így van.

Beszélgess vele mindenről, de csak, amikor ő akarja! A legfontosabb, hogy tudjunk tabuk nélkül beszélgetni. Nyaggatni semmiképp se próbáljuk, én szoktam, de nem jutok vele előrébb.

Van, amit jobb elengedni.

Nyilván nem azt gondolom, hogy minden hülyeséget hagyjunk rá, hanem hogy apróbb dolgokban kár vitázni, jobb a békesség.

Ha a haja és a ruhája épp furcsaságnak tűnik és fogalmunk nincs, hogy húzhat fel lábszárközépig egy fehér zoknit papuccsal (de tényleg, hogy?!) a haja pedig elöl tiszta tépett, kócos, ápolatlannak tűnő, akkor fogadjuk el és engedjük el az ezzel járó - amúgy teljesen felesleges – konfliktust.

Ismerd a barátait!

Tudd mikor kivel van, merre járnak, kikkel barátkozik! Sokszor a barátok szüleivel sem árt jó kapcsolatot ápolni. Tapasztalat.

+1. Meddig tart a kamaszkor?

Az vigasztaljon, hogy állítólag a kamaszkor is elmúlik (röpke 10-20-30 év alatt), de kérdezem én: mi van, ha nekem három fiam van? Az hány év kamaszkort jelent nekem?

  • A rovat további cikkei

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.