Menü

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.

Sokan azért nevelnek kaktuszt, mert rendkívül egyszerű a gondozásuk. Ennek ellenére a kaktuszok öntözése során gyakran előfordulnak hibák, amelyek a növények pusztulásához vezethetnek. Míg a legtöbb kertész tudja, hogy a kaktuszoknak kevés vízre van szükségük, azzal azonban nincsenek tisztában, hogy pontosan mennyire.

A kaktuszok pozsgás növények, ezért különösen jól tárolják a vizet, és hosszú ideig bírják víz nélkül. De nem minden kaktusz származik ugyanabból a környezetből. A klasszikus sivatagi kaktuszok mellett vannak olyan fajok is, amelyek száraz hegyvidéki területeken vagy akár az esőerdőben nőnek. Így az adott kaktuszfaj eredete megmutatja a vízigényét.

Aki gyakran öntözi a kaktuszt, nehézségekbe ütközhet a talaj nedvességtartalmának és a kaktusz vízszükségletének helyes megítélésekor. Ezért az orchideákhoz hasonlóan a kaktuszokat is jobb vízbe meríteni az öntözés helyett.

A bemerítéses módszerhez helyezzük a kaktuszt a cserepével vízzel teli magas vödörbe, és hagyjuk benne, amíg a föld teljesen át nem ázik. Ezután vegyük ki a kaktuszt, hagyjuk jól lecsepegni és tegyük vissza a kaspóba. A kaktusz a felszívott vízen él a következő hetekben, és nincs szüksége további gondozásra. Újabb bemerítés előtt a földnek száraznak kell lennie.

Mint már említettük, a mintegy 1800 kaktusz között számos különböző származású és eltérő igényű faj található. A mérsékelt éghajlati övezetből származó kaktuszoknak több vízre és tápanyagra van szükségük, mint például a szárazból származóknak. Ezen elvárások teljesítése érdekében a kaktusz vásárlásakor célszerű ügyelni a megfelelő talajszerkezetre.

Míg a vízre és tápanyagra éhes kaktuszok általában humuszban gazdag, meglehetősen alacsony ásványianyag-tartalmú virágföldben vannak, addig a sivatagi kaktuszokat homok és lávatörmelék keverékébe érdemes ültetni. Az egyes talajösszetevők eltérő áteresztőképességgel és víztároló képességgel rendelkeznek, amelyek a növények igényeihez igazodnak. A megfelelő talaj segít abban, hogy a kaktusz ne rohadjon el.

A kaktuszok nem csak a vízmennyiséget tekintve szegényesek, az öntözővízzel szemben sincsenek nagy igényeik. A kaktuszok öntözésére használható a normál csapvíz, amelynek pH értéke 5,5 és 7 közé esik. Bár a kaktuszok ritkán reagálnak érzékenyen a mészre, jó, ha a vizet állni hagyjuk az öntözőkannában, hogy a nagyon kemény vízben leülepedjen a mész, és az öntözővíz szobahőmérsékletű legyen. Ha van rá lehetőség, akkor a kaktuszokat öntözzük esővízzel vagy vízkőmentesített csapvízzel.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?

Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.