Menü

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Egyáltalán: miért veszekednek olyan gyakran a testvérek? Milyen okok állhatnak a konfliktusok hátterében?

Például testvérféltékenység.

A féltékenység mindig lehet a konfliktusok egyik forrása, s nem feltétlen mindig a nagyobb gyerek féltékeny a kicsire, lehet ez fordítva is.

Nem tudnak mit kezdeni egymással.

Elkezdenek játszani, aztán pár perc elteltével máris kitör a vita, a veszekedés és nem tudunk igazságot tenni köztük.

A szakemberek szerint a legjobb hármasban vagy négyesben játszani velük, aztán hagyni, hogy ketten is folytassák, esetleg egyfajta felügyelőként próbálunk figyelni rájuk a későbbiekben, hogy csírájában elfojthassunk, megbeszélhessünk minden kialakuló nézeteltérést.

Ki kell találni nekik közös játékokat!

Sokan teljesen külön tartják a babát és a totyogót egymástól és csak akkor engedik őket együtt játszani, ha már a kicsi is legalább mászik, pedig sokkal jobb, ha már néhány hónapos kortól van mód együtt is játszaniuk.

Tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz.

Először furcsa lehet a nagy számára, hogy érkezik egy idegen, aki turkálhat a holmijai között, akivel osztozni kell a szülők szeretetében, odafigyelésében, esetleg oda kell adnia a játékait.

Hagyni kell őket megismerni, megszokni egymást, alkalmazkodni egymáshoz, amikor pedig eldurvul a dolog, akkor kell közbeavatkozni.

Mit lehet tenni, ha verekedni kezdenek, ha eldurvul a konfliktus?

Elsőként ki kell venni őket a konfliktushelyzetből, félrehívni, megvárni, amíg megnyugszik. Nem szabad rögtön igazságot tenni köztük, valószínűleg mindketten hibásak és mindketten úgy érzik, igazuk van, de mindig kettőn áll a vásár. Fontos, hogy ne legyen kivételezés.

A testvérek közötti vitákban nincs nyertes és vesztes. Amikor megnyugodtak akkor lehet egyesével megbeszélni mi történt, majd közösen tisztázni a helyzetet és levonni a tanulságokat.

Hagyjuk a gyerekeket külön is játszani, ha igényli a nagy vagy a kisebb, hagyjuk őket elvonulni.

Ha külön szobára nincs is mód, legyen legalább egy olyan nyugodt sarka vagy játszósátra a gyerekeknek, ahol külön tudnak vonulni egymástól és magukban játszani, ugyanis néha erre is szükség van.

Erősítsük az egymás iránti kötődést!

A gyerekek közötti kapcsolat akkor harmonikus, ha olyan családi helyzet alakul ki, amiben mindenki jól érzi magát. A nagy testvér élje meg a nagy testvér szerepkörét, a kicsi pedig a kisebb testvérét. A gyerekek közötti kötődést erősíthetjük, ha mesélünk nekik arról, hogy mennyi mindenben hasonlítanak egymásra, közös programokat találunk ki, közös feladatokat kapnak, amit együtt oldhatnak meg.

Sokat segíthet, ha megértjük és ők is megértik a különbözőségeiket és tisztelitek egymást, mert az egyik leghosszabb és legfontosabb érzelmi kötelék az életünkben a testvérünkkel való kapcsolatunk.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.