Menü

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Egyáltalán: miért veszekednek olyan gyakran a testvérek? Milyen okok állhatnak a konfliktusok hátterében?

Például testvérféltékenység.

A féltékenység mindig lehet a konfliktusok egyik forrása, s nem feltétlen mindig a nagyobb gyerek féltékeny a kicsire, lehet ez fordítva is.

Nem tudnak mit kezdeni egymással.

Elkezdenek játszani, aztán pár perc elteltével máris kitör a vita, a veszekedés és nem tudunk igazságot tenni köztük.

A szakemberek szerint a legjobb hármasban vagy négyesben játszani velük, aztán hagyni, hogy ketten is folytassák, esetleg egyfajta felügyelőként próbálunk figyelni rájuk a későbbiekben, hogy csírájában elfojthassunk, megbeszélhessünk minden kialakuló nézeteltérést.

Ki kell találni nekik közös játékokat!

Sokan teljesen külön tartják a babát és a totyogót egymástól és csak akkor engedik őket együtt játszani, ha már a kicsi is legalább mászik, pedig sokkal jobb, ha már néhány hónapos kortól van mód együtt is játszaniuk.

Tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz.

Először furcsa lehet a nagy számára, hogy érkezik egy idegen, aki turkálhat a holmijai között, akivel osztozni kell a szülők szeretetében, odafigyelésében, esetleg oda kell adnia a játékait.

Hagyni kell őket megismerni, megszokni egymást, alkalmazkodni egymáshoz, amikor pedig eldurvul a dolog, akkor kell közbeavatkozni.

Mit lehet tenni, ha verekedni kezdenek, ha eldurvul a konfliktus?

Elsőként ki kell venni őket a konfliktushelyzetből, félrehívni, megvárni, amíg megnyugszik. Nem szabad rögtön igazságot tenni köztük, valószínűleg mindketten hibásak és mindketten úgy érzik, igazuk van, de mindig kettőn áll a vásár. Fontos, hogy ne legyen kivételezés.

A testvérek közötti vitákban nincs nyertes és vesztes. Amikor megnyugodtak akkor lehet egyesével megbeszélni mi történt, majd közösen tisztázni a helyzetet és levonni a tanulságokat.

Hagyjuk a gyerekeket külön is játszani, ha igényli a nagy vagy a kisebb, hagyjuk őket elvonulni.

Ha külön szobára nincs is mód, legyen legalább egy olyan nyugodt sarka vagy játszósátra a gyerekeknek, ahol külön tudnak vonulni egymástól és magukban játszani, ugyanis néha erre is szükség van.

Erősítsük az egymás iránti kötődést!

A gyerekek közötti kapcsolat akkor harmonikus, ha olyan családi helyzet alakul ki, amiben mindenki jól érzi magát. A nagy testvér élje meg a nagy testvér szerepkörét, a kicsi pedig a kisebb testvérét. A gyerekek közötti kötődést erősíthetjük, ha mesélünk nekik arról, hogy mennyi mindenben hasonlítanak egymásra, közös programokat találunk ki, közös feladatokat kapnak, amit együtt oldhatnak meg.

Sokat segíthet, ha megértjük és ők is megértik a különbözőségeiket és tisztelitek egymást, mert az egyik leghosszabb és legfontosabb érzelmi kötelék az életünkben a testvérünkkel való kapcsolatunk.

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?