Menü

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Egyáltalán: miért veszekednek olyan gyakran a testvérek? Milyen okok állhatnak a konfliktusok hátterében?

Például testvérféltékenység.

A féltékenység mindig lehet a konfliktusok egyik forrása, s nem feltétlen mindig a nagyobb gyerek féltékeny a kicsire, lehet ez fordítva is.

Nem tudnak mit kezdeni egymással.

Elkezdenek játszani, aztán pár perc elteltével máris kitör a vita, a veszekedés és nem tudunk igazságot tenni köztük.

A szakemberek szerint a legjobb hármasban vagy négyesben játszani velük, aztán hagyni, hogy ketten is folytassák, esetleg egyfajta felügyelőként próbálunk figyelni rájuk a későbbiekben, hogy csírájában elfojthassunk, megbeszélhessünk minden kialakuló nézeteltérést.

Ki kell találni nekik közös játékokat!

Sokan teljesen külön tartják a babát és a totyogót egymástól és csak akkor engedik őket együtt játszani, ha már a kicsi is legalább mászik, pedig sokkal jobb, ha már néhány hónapos kortól van mód együtt is játszaniuk.

Tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz.

Először furcsa lehet a nagy számára, hogy érkezik egy idegen, aki turkálhat a holmijai között, akivel osztozni kell a szülők szeretetében, odafigyelésében, esetleg oda kell adnia a játékait.

Hagyni kell őket megismerni, megszokni egymást, alkalmazkodni egymáshoz, amikor pedig eldurvul a dolog, akkor kell közbeavatkozni.

Mit lehet tenni, ha verekedni kezdenek, ha eldurvul a konfliktus?

Elsőként ki kell venni őket a konfliktushelyzetből, félrehívni, megvárni, amíg megnyugszik. Nem szabad rögtön igazságot tenni köztük, valószínűleg mindketten hibásak és mindketten úgy érzik, igazuk van, de mindig kettőn áll a vásár. Fontos, hogy ne legyen kivételezés.

A testvérek közötti vitákban nincs nyertes és vesztes. Amikor megnyugodtak akkor lehet egyesével megbeszélni mi történt, majd közösen tisztázni a helyzetet és levonni a tanulságokat.

Hagyjuk a gyerekeket külön is játszani, ha igényli a nagy vagy a kisebb, hagyjuk őket elvonulni.

Ha külön szobára nincs is mód, legyen legalább egy olyan nyugodt sarka vagy játszósátra a gyerekeknek, ahol külön tudnak vonulni egymástól és magukban játszani, ugyanis néha erre is szükség van.

Erősítsük az egymás iránti kötődést!

A gyerekek közötti kapcsolat akkor harmonikus, ha olyan családi helyzet alakul ki, amiben mindenki jól érzi magát. A nagy testvér élje meg a nagy testvér szerepkörét, a kicsi pedig a kisebb testvérét. A gyerekek közötti kötődést erősíthetjük, ha mesélünk nekik arról, hogy mennyi mindenben hasonlítanak egymásra, közös programokat találunk ki, közös feladatokat kapnak, amit együtt oldhatnak meg.

Sokat segíthet, ha megértjük és ők is megértik a különbözőségeiket és tisztelitek egymást, mert az egyik leghosszabb és legfontosabb érzelmi kötelék az életünkben a testvérünkkel való kapcsolatunk.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.

Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?

Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.